Húsvét

 

Húsvét a kereszténység fő ünnepe. Jézus pénteki kereszthalála után harmadnapra, vasárnap feltámadt. Halálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét a tavaszvárás ünnepe is, amit márciusban vagy áprilisban, a Hold állásától függően tartanak. Az első niceai zsinaton, 325-ben megszabták, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Idén, 2017-ben, április 16.-án ünnepeljük Húsvét vasárnapját. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett időszak után, ekkor szabad először húst enni (húsvét). A böjt utolsó hete a nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete vagy fehérhét. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

Húsvét a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt zárása. Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. A húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege a feltámadás ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés révén.  Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.  Magyarországban hagyományosan barkát szentelnek és körmenetben vonulnak be a templomba.

 A megszentelt barkát a Tököliek kiviszik a temetőbe és elhunyt szeretteik sírjára teszik. A virágvasárnapi szentmisén régi hagyomány, hogy a templomi kórus rác nyelven dokumentáltan 1922 óta, a mai napig orgona kíséret nélkül elénekli Jézus szenvedésének történetét, azaz a Passiót. A Passiót magyar nyelven is az 1950 es évek eleje óta éneklik a virágvasárnapi szentmisén. A  Magyar Egyház zene-i kiadvány így jellemzi, a tököli rác templomi kórus által énekelt rác nyelvű passiót ” Tököl horvát ajkú katolikusainak igen szép, különleges dallamvezetésű énekéről hangfelvétel és szövegkönyv áll rendelkezésre. ” A Magyar  TV Hrvatska Krónika című műsora 2006. április 12-ei adásában bemutatta a tököli templomi rác kórus által előadott passiót.

NAGYCSÜTÖRTÖK: az utolsó vacsora emléknapja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült a kereszthalálra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtöki esti misén a pap, ünneplést jelentő fehér ruhában van.  A nagycsütörtök a gyász napja ezért csütörtök estétől szombat estig nincs harangozás. Régebben ez időben a harangszót kereplővel helyettesítették. E naphoz köthető az oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása.

NAGYPÉNTEK délutánján, Tökölön rác nyelvű keresztutat tartottak, ill. mai napig tartanak. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Ezen a napon nincs mise. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk.

M S mester: Föltámadás (Keresztény Múzeum, Esztergom)

NAGYSZOMBAT: a húsvéti örömünnep kezdete. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség felett, az élet győzelme a bűn és a halál felett. A liturgia fő részei: tűzszentelés a húsvéti fény megáldása, húsvéti örömhirdetés, ó- szövetségi olvasmányok, szentmise kezdete, keresztvízszentelés és keresztségi szertartás, a szentmise folytatása, a szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából.  A nagyszombati szertartás a feltámadási körmenettel zárul, mely a település utcáin zajlik, ahol a körmenet elhalad, gyertyák égnek a házak ablakaiban. A körmenet hirdeti a világnak, hogy feltámadt Krisztus.

 Sok családnál a feltámadási körmenetről hazaérve ért véget a böjti időszak. Ilyenkor fogyasztották el a bőséges húsvéti vacsorát, ami főtt sonkából, főtt tojásból és főtt füstölt kolbászból, ecetes tormából és fonott kalácsból állt.

HÚSVÉTVASÁRNAP: a feltámadás vasárnapja, az egyház legnagyobb ünnepe. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. Az ünnepi szentmisét megelőzően ételmegáldást tart a miséző pap mintegy feloldva a böjti időszakot. Az ünnepi szentmisén a föltámadott Krisztust ünneplik, akié a hatalom és a dicsőség. A rác nyelvű tököli hívek végtelenül sajnálják, hogy ezt idén anyanyelvükön különböző okok miatt nem ünnepelhetik meg. Húsvét vasárnapján, más vidékeken is szokás az ételszentelés. A délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor van. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi.

HÚSVÉTHÉTFŐ: vízbevető hétfő a húsvéti szent örömök túláradó elvilágiasodott megnyilatkozása. Ilyenkor  gyerekek, férfiak, fiatalok és idősebbek meglocsolják a lányokat, asszonyokat, locsoló verset mondva, cserébe piros tojást, a gyerekek pénzt kapnak.

Húsvét hétfői népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A víz megtisztító erejébe vetett hit a szokás alapja,a húsvéti tojások piros színe, Krisztus vérét jelképezheti. Húsvét eredetileg termékenységi ünnep lehetett, az emberek bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánták ekkor. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: “Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” (Máté 4,4)

Húsvéti jelképek:

Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent. Az egyházi eredetű a barkaszentelést, a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra.Ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak, és azt tojásokkal tölti meg.

A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe.  A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.

Befejezésül Egyesületünk minden Barátunknak, ismerőseinknek, Tökölön és másutt élő tököli szeretteinknek kíván e néhány locsoló verssel, Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Jó napot, jó napot,
kedves liliomszál,
megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
kék ibolyát láttam,
bárány húzta rengő kocsin
én is ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz,
gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás,
tarisznyámba várom!

Zöld erdőben jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!
Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentől azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?

Tököl 2017-04-07                          

KATTINTS IDE A TÖKÖLI RÁC ÉNEKKAR MEGTEKINTÉSÉHEZ (kb. 6. perctől)

Írta és összeállította: Nagy Béla és Pletser József

Internet:

Wikipédia:

Források: Múlt-kor történelmi portál, magyarvagyok.com, nko.hu

Takács Henrietta

Facebook hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.