civiltokol összes bejegyzése

Emlékek és halottaink

Emlékek és halottaink

A  halottak napjához közeledve és az I. Világháborús Tököli emlékmű tiszteletére (1930. szeptember 21.) emlékezve a következő gondolatokat ajánlom tisztelettel az Önök szíves figyelmébe.Az első világháború 1914 és 1918 között tartott. Most 2016-ot írunk és a világon ma sincs nyugalom.  Bölcs, okos, okoskodó emberek, sikítsunk egy nagyot! 530 965 magyar ember halt hősi halált.

Gondoljunk rájuk is! Emlékek és halottaink bővebben…

1956-2016

 

1956-2016

Emlékezni és emlékeztetni kell ’56 hőseire, hogy mindenki egy kicsit jobban átérezze, milyen jó egy szabad és független országban élni. 1956-ban Magyarországon, egy kicsi, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával. Az embereknek elege volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból. A  műegyetemi hallgatók október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározták, ,hogy e célok elérése érdekében 23.-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek . A tüntetők a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonultak – kb. kétszázezer ember. 1956-2016 bővebben…

Mindenszentek és halottak napja előtt

Mindenszentek és halottak napja előtt

Régi hagyománya van annak, hogy a mindenszentek és a halottak napját megelőző hetekben a Tököliek felkeresik halottaik sírját a temetőkben és a halottak napjára rendbe rakják azt. Azaz rendbe raknák, ha meg tudnák közelíteni. Jelenleg Tökölön egy működő és három emléktemető van, melyeket túlnőtt a település. Most nincs választási év. Ezért senki nem törődik a régi temetők rendben tartásával, még ígéret szintjén sem. Ismert a szlogen, NINCS RÁ PÉNZ. A régi temetőket a gaz ellepi, a természet követeli ősi jussát. A temetők egy elhagyott területnek benyomását keltik, különösen a Vásártér melletti és a Csépi úti.  A történelem szele, az elmúlás, nem ódon sírkövek mentén fog lengedezni, hanem a feltört dudva, a gyökerek életre törő hajtásai, egy-egy kóbor kutya ürüléke között a bozótban fog járni és várni, hogy méltóbb körülmények között emlékezhessen a múltról, a holtakról.

Emlékezők még maradtak, és jó lenne megmenteni a pusztulástól a környék ezen értékeit.

Az elhagyott temetőknél, az ősök gazdátlanná vált sírjainál fájdalmasabb látványt nehéz elképzelni. A valamikor büszke kövek most mélyen a talajba süppednek, sérült emberként görnyednek a földbe, mintha már maguk is megelégelték volna dacos szembeszegülésüket az évekkel.

Az ember addig él, míg az utódokban, a leszármazottakban megmarad a kegyelet, az emlékezés.

A temető nem akármilyen történelmi helyszín.

A temetőben, alig olvasható neveket és évszámokat elnézve, egy-egy sírkő mellett elkalandozik az ember képzelete, s próbálja elképzelni a múltat. Mind egy-egy emberi életet takar, kiknek története ma már örök hallgatásra van ítélve. Vigyázzunk hát a múlt emlékeire, s őrizzük meg őket az utókornak!

A sírok, s sírkövek között járva, néhol szó szerint elakad az ember lélegzete. Az utolsó harangszó nekik is szólt. Ha a temető sokáig nagyon elhanyagolt állapotban van, egész területét benövi a gaz és a cserje, verset írhatunk. Hol sírjaink gazosodnak, unokáink leborulnak?  Ha a hatalmas területet a gyom növi be, az elhanyagolt, magukra hagyott sírok, a járhatatlan utak, egy kihalásra ítélt nemzedék érzetét keltik. Kitépnek egy darabot az élők szívéből.

 Az elhagyott temetőnél, az ősök gazdátlanná vált sírjainál fájdalmasabb látványt nehéz elképzelni.

 

Tököl, 2016-10-11                                               Pletser József és Nagy Béla

 

 

 

 

 

A tököli lakodalom

 A tököli lakodalom

mennyasszony1mennyasszony-2 

 A házasság az ember életében egy nagyon fontos lépés. Így volt ez korábban, így maradt mostanra is. Csak a szokások változtak, és mások lettek az igények.Régen Tökölön az esküvők leggyakoribb időpontja májusra, szeptemberre és októberre esett.Ezt a házasulókról 1789-től vezetett egyházi anyakönyvekből is meg lehet állapítani.Megvolt ennek az oka.

A tavasz igéjét hirdető május, vagy a termények nagy részét betakarító ősz között lehetett válogatni. Az esküvők általában szombaton voltak,- néhány vallásos rác családnál még az 1990- es években is élt az a szokás, vallásosságuk kifejezéseként, miszerint szombaton lelkileg felkészülve a vasárnapra nem tartottak esküvőt, ehelyett a szerdai napot  választották a házasságkötés időpontjául.  Ilyenkor benépesedett a Fő utca templom közeli szakasza. A menyasszonynézés, a gyalogos lakodalmi menet megtekintése kötelező esemény volt, mert ifjúkorunkban szinte elképzelhetetlennek tartották, hogy ne legyen templomi esküvő. A tököli lakodalom bővebben…

Csepel-sziget kapui

Csepel-sziget kapui

 A híd olyan építmény, olyan műtárgy, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő terület között. A hídnak állni kell télen és nyáron is. Ki kell bírnia az árvizet és a terhelést egyaránt. A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket, kidőlt fatörzseket, lecsüngő liánokat használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. Az egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket is építettek. A modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája ma is megtalálható. De hogyan lehet bejutni kedves szigetünkre?  Több módon. Hidakon, repülővel, kompokkal egyaránt. Írásomban a hidakról szeretnék egy összefoglalót adni Tököl lakóinak. Egy kicsit másképp, érzelmek oldaláról is. Csepel-sziget kapui bővebben…

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

 Csepel sziget1740

Térkép: Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1740.esztendő

A Csepel sziget az É-ról D-re hosszan elnyúló sík terület, melynek hossza 48, szélessége 3-9 km, területe 257,11 km2.

A régi írások szerint a honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének adott szálláshelyet a sziget. Árpád itt építette első lakát; szívesen mulatott a szigeten, s itt született fia Zoltán is. Később is királyaink kedvelt helye maradt, s a mohácsi vészig a királynék nászajándékát képezte.  A középkorban is a mindenkori uralkodó magánbirtokához tartozott, a királyi család pihenőhelye és vadászterülete volt. Ekkoriban a sziget települései jelentették az udvar élelemellátásának egyik fő forrását is. Oláh Miklós leírása szerint a sziget bővelkedett vadban, erdőkben, szőlőkben s más terményekben.
Csepel-szigeti kronológia és Tököl bővebben…

Kezdődik az iskola

 

Kezdődik az iskola-2016

Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

Könyv, toll, tinta, ceruza,

rontom-bontom,

kezdődik az iskola,

csak aszondom.

Kora reggel rohanás,

rontom-bontom,

nem könnyű a tanulás,

csak aszondom.

Tízpercben nagy futkosás,

rontom-bontom,

torkod fájdul, ne kiálts,

csak aszondom.

Zsemlye és vajaskenyér,

rontom-bontom,

morzsát szedhet az egér,

csak aszondom.

Énekóra, la-la-la,

rontom-bontom,

reng a terem ablaka,

csak aszondom.

Tornaóra egy-kettő,

rontom-bontom,

leszakad a háztető,

csak aszondom.

Kintről benéz egy szamár,

rontom-bontom,

iskolába sose jár,

csak aszondom.

Mottó:

„Elmondok neked egyet-mást. Mindennap egyvalamit. Hogy megtarthasd. A fejedben. Mert látod: minden ember annyit ér, amennyit tud. Ha olyat is tud, amit más senki se, akkor mindenkinél többet ér.”

Gárdonyi Géza

Persze vannak, akik a fenti idézettel nem azonosulnak. Mégis csodás dolog a tudás, melyhez csak kemény munka árán lehet jutni. Kezdődik az iskola bővebben…

A tököli repülőtér

A ma 20-25 év körüli fiataljai nem is emlékeznek arra, milyen idillikus hangulat volt Tökölön régen arra ébredni hajnali 4-kor, reszketnek az ablakok, szállnak fejünk felett a repülők, néha a kert végében a függőleges próbarepüléskor remegésbe kezdett a gyümölcsfák levélzete, vagy repült a cserép a tetőről. A most bátor hangadó, akkor mélyen hallgatott. A fegyverek árnyékában nem volt mindenki oly mélyen hazafi. És akkor, aki élni akart, az ma nem feltétlen követendő. Megpróbálom összegyűjteni a múltból azokat, amelyek a jelen számára már csak emlékek és elgondolkodtatóak.

A tököli repülőtér bővebben…

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve

A tököli Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület nevében örömmel mutatjuk be és tisztelettel ajánljuk az Önök figyelmébe dr. Szilágyi József most megjelent hetedik” Tukuljski Racovi, egy rác népcsoport és rokonai múltja régi dokumentumok tükrében” című könyvét.

A könyv, mint az előző hat is magánkiadásban jelent meg. Az igényes kiadású könyv 136 oldalon 262 antik fotó és képeslap segítségével – mely a szerző több mint egy évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye” – mutatja be a tököli rácok és rokonaik valamint a környéken letelepedett – Ercsi, Érd, Csepel, Törökbálint, Perkáta, Százhalombatta, Szentendre – i rácok életét és szokásait.

A megjelenés időzítése sem véletlen, hiszen augusztus 15.- e, az a nap, Nagyboldogasszony ünnepének napja, amikor a kutatások szerint a rácok elindultak új hazájukba és ahova megérkezve vérükkel fogadták meg, hogy hűek lesznek befogadó országukhoz.

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve bővebben…