Egyéb kategória bejegyzései

A kert, a növények, a virágok, a gyümölcsök otthona

id. Jan Brueghel: Édenkert-víziója

Az első kert az Isten kertje, az Éden, melyet az Úr ültetett az első emberpárnak. Ide helyezte őket, hogy műveljék és őrizzék a Paradicsomot, amelyben „mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas volt. A Teremtés Könyvéből… „meg­hallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált.” Ez a hely a Para­dicsom volt, a csodálatos Éden. A kert szépségében, lám, még az Isten is kedvét lelte, ezért indult sétálni benne. Mégis, ez a csodálatos kert lett a bibliai bűnbeesés színtere. A Paradicsomból azonban két fa kiemelkedik: az élet fája és a jó és rossz tudásának fája, amelyeket az Úr ültetett a kert közepébe, és megtiltotta az embernek, hogy ezekről egyék. Az életfa gyümölcse halhatatlanságot ad, a tudás fája pedig — ahogy az asszonyt megkísértő kígyó mondta — az Istenhez teszi az embert hasonlóvá. Az első emberpár evett erről a fáról, amely miatt elvesztette a para­dicsomi boldogságot. Az Úr pedig elzárta az utat az élet fája felé. Így lett büntetés a halál.

A kert, a növények, a virágok, a gyümölcsök otthona bővebben…

A bor története

Bevezetés: A Bibliában Noéval kapcsolatosan esik szó először a borról. Az ember a bort már a vízözön előtt ismerte. A bibliai hagyomány Noénak tulajdonítja a szőlőművelést. A Szentírásban a bortermelésről először a Teremtés könyvében esik szó:„Noé pedig földművelő kezdte lenni, és szőlőt ültete. És ivék a borból és megrészegedék és meztelen vala sátra közepén”Az Újszövetségben Krisztus első csodatétele is a borhoz kötődik. A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn történt. (János 2, 1-12.) A keresztény vallás alapítójának, Jézus Krisztusnak életében a bor különösen kitüntető szerephez jut. Példabeszédeiben (Munkásokat felfogadó szőlősgazda, Gonosz szőlőmunkások, Jézus a szőlőtő – mi a szőlővesszők) szívesen használ szőlővel és borral kapcsolatos képeket. Krisztus példabeszédeiben olvashatjuk, hogy a bort a gyógyításban is használták: „és hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba.” (Lukács 10, 34.)

A bor története bővebben…

Címerek, jelképek

A címer egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép, ami a nyugati keresztény civilizáció, a lovagi kultúra szülötte. A címerek magyarországi megjelenése a XII-XIII. Század fordulójára tehető. A címer egy szimbólum, melynek megvan a maga fejlődés története. A címer olyan, általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ. Az országok, nemzetek címerei ma, változások során bekövetkezően visszatükrözik a népek életét, sorsát. A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak. A címerek, mint bizonyos információtartalommal bíró jelek, alkalmasak arra is, hogy személyt, tárgyat, földrajzi egységet, kort stb. azonosítsanak. Vizsgálatával a heraldika foglalkozik. A heraldika vagy címertan a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Ezeknek a heraldikai jelvényeknek, elhelyezésének változásai a legszorosabb összefüggésben állnak a politikai változásokkal. Az 1990-es évek a heraldika magyarországi felvirágzását hozták.Elsősorban települések címereit alkották meg az elmúlt időszakban. Napjainkban minden település alkothat címert.

Rövid összefoglalóm közvetlen környezetünk jelképeit tartalmazza. Mivel Tököl címerének megalkotásában részt vettem, szeretettel ajánlom a Tökölieknek ezt az összeállítást. Címerek, jelképek bővebben…

Az Ország Háza

A magyar parlament a világ legszebb parlamentjeinek egyike.2011 óta a világörökség része.Muzeális értéke felbecsülhetetlen. 1885-től 1902-ig épült. Impozáns, szemet gyönyörködtető alkotás, mely Budapest és általa Magyarország szimbóluma lett. Építészeti választásai fontos történelmi és politikai üzeneteket küldenek. Őseink, a krónikások följegyzése szerint az első országgyűlést, a mai Pusztaszeren tartották. Itt született meg a későbbi magyar alkotmányunk alapja: a vérszerződés. Később több helyszínen is volt nemzetgyűlés, pl. Esztergomban, Csanádon, Székesfehérvárott, Pannonhalmán, Pest város határában elterülő Rákoson, de Veszprém, Zágráb, Buda, Hatvan, Szeged, Tolna is volt az országgyűlés színhelye.1802-től 1848-ig, a hajdani koronázó városban, Pozsonyban tartották az országgyűléseket. 1848.–tól Pest lett az országgyűlés székhelye. Gödöllőn 1880. december hó 14-ík napján szentesítették, hogy állandó országházat kell építeni. Országos bizottság alakult, akik kidolgozták az épület tervezési programját, ennek alapján pályázatot hirdetettek, a beérkezett pályaterveket megbírálták és a végrehajtásra alkalmas tervet kijelölték. A Bizottság, 1884. évi február 24-én megtartott ülésén Steindl Imre építőművészt, a budapesti műegyetemi rendes tanárt bízta meg ezzel a monumentális feladattal. Az Ország Háza bővebben…

A Csepel Autógyár emléke Tökölről

Hová tűnt a régi világ, kamaszkorom legszebb nyara, ifjúságom gondtalan mámora. Sokan jártunk akkortájt a 60-as évek közepén Budapestre tanulni, ki szakmát, ki középiskolába, a további tanulás reményében. És akkor, nem száguldottak a tököli Fő utcán jobbnál jobb autók, mert a főváros felé egy biztos kapu volt a HÉV. És akkor is mentek Tökölről villamos hajtású vonatok. 60 perc alatt meg is tették az utat.  Egy óra 10 perc alatt felért a dízel mozdony vontatta ráckevei HÉV, Budapestre. A Csepel Autógyár emléke Tökölről bővebben…

Boldog Új Évet Tököl!

Jó lenne a félelem és gyűlölet érzésétől megszabadulni – 2017

 Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő. Boldog Új Évet Tököl! bővebben…

Karácsony

Dalszöveg: Boldog ünnepet világ!
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Egy év megint elmúlt, s már itt van egy új,
De gondolj a földre, hol háború dúlt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt most mindenkinek,
Ki távol van tőled, s ki itt él veled.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Kórus:
Hála ének zengjen néked.
Kérve kérünk, hallgasd szívünk…
Hát, szervusz, karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj itt, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt. Karácsony bővebben…

Roráté

A roráté vagy hajnali mise a római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmise.A hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak.A roráté elnevezést az ünnepkör egyik – ószövetségi szentírási szövegen alapuló – énekének kezdő soráról kapta, melyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super. Harmatozzatok egek onnan felülről. Régebben aranyos vagy angyali

misének is hívták. Ez utóbbi arra utal, hogy a Szűz Mária tiszteletére mondott hajnali miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be. A roráté-szentmiséknek a katolikus egyházban kifejezetten csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén vannak hagyományai. Jelenleg is élő szokás hazánkon kívül, Ausztriában, Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban van.Ezért a Szentszék 1892-ben Pannonhalmának, 1958-ban pedig az Esztergom-Budapesti főegyházmegyének ősi szokására hivatkozva külön kiváltságként engedélyezte a hajnali misét.(Wikipédia)   Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyománynak is tekinthető.A hajnali mise, angyalmise, aranyos mise, roráté adventben pirkadat előtt, hagyományosan 6 órakor bemutatott szentmise, a Megváltó várásának és a Mária-tiszteletnek a nép által megszeretett megnyilvánulása. Advent első vasárnapjától Karácsony első napjáig, minden reggel. A roráté mise elimádkozása a Jézus utáni vágyat fejezi ki. A zsoltár szavai szerint: Krisztus a felkelő Napunk. Ez az érzés megtapasztalható, amikor sötétben megyünk a templomba, majd kijőve a mise végén már világos van.A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráté. Várakozásban élünk. És az Úr eljön. Roráté bővebben…

Advent

A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával, amelyet a harmadik vasárnapon kell meggyújtani, a lila szín a keresztény katolikus hagyományban a bűnbánat színe, a négy vasárnapból a harmadikon azonban az ünnep fölött érzett örömöt fejezi ki a rózsaszín gyertya (Wikipédia). Advent bővebben…

A tököli templomtorony

72 esztendeje annak, hogy 1944. november 22.-én felrobbant a tököli templom tornya. A német és a magyar hadvezetés arra törekedett, hogy a hadi objektumnak számító épületeket megvédjék vagy szükség esetén, ha a védelem lehetetlenné válik, megsemmisítsék. A Tökölt védő német és magyar haderő úgy ítélte meg, hogy a Csepel-sziget déli része felől támadó szovjet hadsereggel nem tudják felvenni a küzdelmet. A tököli templomtornyot ezután a német katonák felrobbantották. A tököli templomtorony bővebben…