Amikor templomunkba jössz és imára hajtod fejed, az ima után érdemes körülnézni és keresni a múltat, hogy megtaláld a jövőt. Előttünk is éltek itt. Gyermekkorom világából előjön a nagymisére várakozás, mert 8 órakor kismise volt, kilenckor diákmise, 10 után jött a nagymise.

A tököli nagymisére várakozók között emlékszem anyai nagyapámra, a hozzá hasonló tököli földművesekre, fekete csizmájukra, melyek fényességére a gát mögötti ciripelő tücskök is irigykedtek. A mise előtt itt adták a híreket, vitték a gondokat és ötleteket az óra nélküli hétköznapokra. A padsorok egyik oldalán a nők, másikon a férfiak ültek. A harangszó jelezte a delet, a harangszó jelezte a gondokat és hívta a tökölieket a szentmisékre. Akkortájt kitehették volna, a templom telt házas.

 

Tököliek anno a püspök úrra várva

És talán nem is gondolnak arra, templomunk mennyi értéket takar. Nem volt napi újság, videó televízió, csak a szeretet tartotta egybe a közösséget. Ma már könnyebb. Sok mindent tudhatunk, melyet szeretnék megosztani a tököliekkel, akik legközelebb állnak a szívünkhöz.

A Kisboldogasszony római katolikus templomba betérőket Feszty Masa „Mária születése” című oltárképe fogadja, egy gyönyörű festmény, mely a templom áhítatát megidézi. A festményt 1954 –ben készítette a művésznő Szabó Ferenc plébánossága idején.

A hivatalos írások szerint templomunk keletelt, egyhajós, szegmenteívvel záródó szentélyű épület, amelynek déli falához középtájon torony csatlakozik. Egyszerű nyugati homlokzat, a kőkeretes kapu felett erőteljes oromzat. A déli oldalon két hajóablak, a hajó közepén a régi mintájára felépített gótikus, felső részén barokk kiépítésű, sarok-támpilléres kőtorony.
Kőkeretes oldalbejárat a torony földszintjén. A hajó és a szentély fala ferde síkkal kapcsolódik.
A szentélyt északról és délről egy-egy ablak világítja meg. A sekrestye a szentély északi oldalához kapcsolódik. A hajó északi falán négy ablak. A templom a torony kivételével téglából épült a déli fal kővel vegyes. Római katolikus templom, gótikus, 15. sz.-i eredetű. Átépítve lett késő barokk stílusban, 1813-ban. Berendezése: vörös márvány főoltár, 1817; hátlapjába reneszánsz, 1519-ből származó vörös márvány sírlap van beillesztve.

A kutatók szerint a sírlap Csehi Mihály ispán sírlapja, szép reneszánsz antikvabetűs feliratának latin nyelvű szövege a következőt tartalmazza?

SEPULTURA EGREGII MICHA
ELIS DE CSEHI INSVLAE HV
IVS CHEPELIENSIS COMITIS QVI
OBBIT IN FESTO SANCTI AN
DREAE APOSTOLI ANNO
SALUTIS MDXVIIII

A felirat magyarul:

Síremléke a kiváló Csehi Mihálynak,

Ezen Csepel-sziget ispánjának, aki

Meghalt Szent András apostol

Ünnepén (nov.30.) az Üdvösség 1519.évében.

De ki is volt Feszty Masa, az oltárképet festő művésznő?

Feszty Masa (Mária), a XX. századi magyar vallásos festészet egyik legnagyobb alakja, 1895. január 31.-én született Budapesten. Édesapja, Feszty Árpád (1856-1914) a monumentális történelmi festészet elismert művésze, édesanyja, Jókai Mór fogadott leánya, a szintén festőművész Jókai Róza (1861-1936) volt. Művészi tehetsége és ambíciója kicsiny gyermekkorától jelentkezett, világ életében csak festő akart lenni. Tüneményes gyermekkor jutott számára osztályrészül a budapesti Bajza utcai Jókai-Feszty villában, a kor minden jelentős művészét és politikai személyiségét megismerhette. A művészeti életbe is szülei, egyben első tanárai vezették be, főként édesanyja, mert édesapja egészségi állapota a megfeszített munka miatt megromlott. Az Iparművészeti Főiskolán, 1912-1914 között Szablya-Frischlauf Ferenc növendéke volt, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián képezte tovább magát. Az első önálló kiállítását 1922-ben rendezte az Ernst Múzeumban, ahol komoly sikereket aratott tájképeivel és portréival. A kiállítás után számos neves ember készíttette el portréját a fiatal és tehetséges művésznővel. Az igazi átütő sikert azonban az 1927. évi kiállítása hozta meg, ez anyagilag biztos hátteret nyújtott a négyéves firenzei tanulmányainak. 1945 után – a portrék mellett – főleg egyházi tematikájú képeket festett, melyekből szinte valamennyi római katolikus templomba jutott. Festményeit és grafikáit humanizmus és a reneszánsz művészet tiszteletéről tanúskodó dekoratív előadásmód jellemzi. Élete utolsó éveiben a Borsod megyei Domaházán lelt új otthonra, szerető közösségre. A helyi plébános, Nagy János megkérte, hogy a helyi templom oltárképét restaurálja, majd a stációképeket is újrafestette. Az idős művésznő számára igazi, isteni ajándék, életének koronája volt ez a két és fél éves domaházi tartózkodás. 1979. március. 1-én itt hunyt el csendesen, nagy szeretettel körülvéve, a Kerepesi temetőbe, nagyanyja és édesanyja közös sírjába temették el. Leginkább oltárképeket, portrékat és tájképeket festett. Művészetére az olasz zeneiség hatott. Képein a rajzok ünnepélyes színvilága díszes hatással jelent meg. Kompozíciói kiegyensúlyozottak, tájképei barátságosak voltak.

A mi templomunk oltárképe

Írta és összeállította: Pletser József

Szakirodalom: Dr. Bodor Imre régész történész írásai

Wikipédia

Nagy Béla