A tököli római katolikus templom szentélye záró falának oromzatán festett építészeti elem, egy címer található. A négyelt pajzsban sas-lovas-lovas-sas képek láthatók.
A sas Lengyelország, a lovas Litvánia címere. A szász címer leírása: arannyal és feketével kilencszer vágott mezőn haránt átfektetett zöld rutakoszorú.
A címer Albert Kázmér szász- tescheni hercegé, aki az oltár mögötti kronosztikon szerint 1814-ben végzett templombővítés idején a templom kegyura volt.
Így néz ki a címer:
Mit jelent a kronosztikon?
A Wikipédia szerint a kronosztikon (vagy kronosztichon) verses kronogramma, azaz olyan, az épületek vagy egyéb építmények homlokzatán, elején elhelyezett, az építésre, építtetőre utaló, általában latin nyelvű, verses felirat, amelynek nagyobb mérettel vagy színezéssel kiemelt betűit római számokként összeadva egy évszámot kapunk. Ez többnyire az építés, felújítás, felszentelés, felavatás.
A tököli kronisztikont némi változtatással átfestették, a lepergett festékréteg alatt jól látszik az 1814-es évszám. Az 1817.évi canonica visitátio (egyházközségek története-kanonikus látogatás) szerint az átépítés 1813-ban történt.
A tököli templom szentélye a következő feliratot mutatja.
sVper hanC (pet)raM posIta
(f)Veret aeDes saCra pLebs tö
köLIensIs
Ez szabad fordításomban a következőt tartalmazza: A tököli templom oltár mögötti szentélyébe elhelyezett kőre festett címert és írást akarat szerint 1813-ban a tököli köznép kardja szentelte meg.
Számításom szerint a dátum 1813, ami a következőből jött ki.
Első sor: V, C M= 5+100+1000+1 értéke: 1106
Második sor: V, D, C, L= 5+500+100+50 értéke: 655
Harmadik sor: L.I, I=50+1+1 értéke: 52
Ezek összege:1813
A római számok összeadása 1813-at igazol.
Hasonló kronosztikon látható a szigetszentmártoni templom falán is.
Ez így néz ki.
Az idő és az épületek közelsége kérdéssé teszi: ki is volt Albert Kázmér, hogyan került Csepel-szigeti, ráckevei körbe?
Albert Kázmér szász–tescheni herceg
1738. július 11.én született Moritzburgban (Drezda mellett) Albert Kázmér Ágost herceg.Az utolsó lengyel király fia, lengyel–litván királyi herceg, Szászország, Wesztfália és Teschsen hercege stb. Habsburg Mária Terézia kedvenc leányát, Mária Krisztinát vette feleségül. Birtokait a poroszok elfoglalták, de a szász-teschseni hercegi címet haláláig használta. 1765-ben az utolsó választott nemzeti nádor, Batthyány Lajos meghalt és helyére az uralkodónő kinevezte királyi helytartónak. Ezután a herceg Pozsonyban, az ország akkori fővárosában élt feleségével. A magyaróvári uradalmat Mária Terézia jegyajándékaként kapták. A mélyen vallásos házaspár, mint kegyúr 1777-ben komoly összeget adományozott a magyaróvári templom festéséhez. Az uradalom községeinek templomait is támogatták. 1780-ban II. József elmozdította helytartói állásából és az osztrák Németalföld kormányzójává nevezte ki a nem kedvelt rokont. 1789-ben a tartomány fellázadt, és ő katonaként vett részt a francia forradalom ellen viselt háborúban. 1794-ben tábornaggyá nevezték ki, de egy év múlva lemondott rangjáról és Bécsben élt. 1798-ban megözvegyült, és bécsi palotája mellett Antonio Canova készített egy híres síremléket a Szent Ágoston templomban. A napóleoni háborúk alatt magyaróvári nagybirtokának gazdálkodása fellendült s a harcok befejezése után gazdasági tanintézetet alapított Magyaróvárott 1818. október 25-én. Itt gazdatiszteket képeztek a saját és más uradalmak számára is. Bécsben halt meg 1822. február 10-én Az uradalomban Albertkázmérpuszta és Krisztina major örökítette meg az alapító és neje emlékét. 2004. április 29-én mellszobrot emeltek Albert Kázmérnak az egyetem bejáratánál, amely Trischler Ferenc szobrászművész alkotása. Nevét Magyarországon azonban máig is őrzi az 1950-ben Budapesthez csatolt Albertfalva — Bécsben pedig az általa alapított értékes grafikai gyűjtemény, a híres Albertina.
A bécsi Albertina
Albert Kázmér mellszobra, Mosonmagyaróvár.
A ráckevei uradalom 1766-ban nászajándékként került Mária Krisztina főhercegnő birtokába, majd halála után férje, Albert Kázmér szász–tescheni herceg örökölte, aki királyi helytartóként működött Magyarországon. Az uradalom hatásköre kiterjedt az egész Csepel-szigetre, és ezen kívül Budafok és Albertfalvára is. A század elején még Szavójai Eugen herceg birtokolta, de a század végére Mária Krisztina főhercegnő, és férje, Albert tescheni herceg tulajdonában volt, akiktől a királyi család örökölte.
Mária Krisztina főhercegnő
Mária Krisztina főhercegnő, a királynő kedvenc leánya és Albert Kázmér esküvőjüket 1766. április 8.-án tartották. Albertre különféle címeket és tisztségeket ruháztak, hogy méltó lehessen a főhercegnő kezére: nekik adományozták a tescheni hercegséget, a herceget tábornaggyá, valamint Magyarország főparancsnokává nevezték ki. Sógora, II. József kezéből elnyerte a két évvel korábban alapított legmagasabb magyar királyi kitüntetést, a Szent István-rend nagykeresztjét. És végül, 1765. december 24-én a királynő „ideiglenesen”, egy nádorválasztó országgyűlésig, őt nevezte ki Magyarország helytartójává.
Az emlékezés Tökölön róluk szól. Főhercegnőként, kegyúrként éltek, de a túlvilágra ők sem vittek semmit, csak egy emlék maradt utánuk is.
Van, aki a templomot csak megnézi, mert építészeti remekmű. Sokan Istennel kívánnak találkozni, vannak, akik a csendet akarják hallani. Vannak, akik szeretik a harangszót is, a delet jelző vagy a szentmisére, imádságra hívót. A templom kövei is akkor lesznek élővé, ha a benne lévő emberek Istent kereső szívvel, ráfigyelő szemekkel érkeznek oda. Sokat nézhetjük az oltárképet, amely Mária születését ábrázolja Tökölön. Isten jelenléte hatalmas békével, szavakba nem önthető örömmel tölthet el és erőt adhat idős korban is a hétköznapokhoz. Imádság közben, mikor csendben ott vagyunk gondolatban nála, ott vannak azok is, akiket életünk során szerettünk, és imádkozhatunk értük. Keressük Isten közelségének a bizonyosságát. Ez a vágy folytatódik bennünk a kezdetektől a mai napig.
Nagy örömömre szolgált, hogy felfedezhettem a múltat, és még nagyobb örömöt ad, hogy a tököliekkel megoszthatom.
Írta és összeállította: Pletser József
2016.07.18.
Felhasznált anyag: Dr. Bodor Imre régész –történész írásai
Csepel Infó
Wikipédia
Nagy Béla