A tököli lakodalom
A házasság az ember életében egy nagyon fontos lépés. Így volt ez korábban, így maradt mostanra is. Csak a szokások változtak, és mások lettek az igények.Régen Tökölön az esküvők leggyakoribb időpontja májusra, szeptemberre és októberre esett.Ezt a házasulókról 1789-től vezetett egyházi anyakönyvekből is meg lehet állapítani.Megvolt ennek az oka.
A tavasz igéjét hirdető május, vagy a termények nagy részét betakarító ősz között lehetett válogatni. Az esküvők általában szombaton voltak,- néhány vallásos rác családnál még az 1990- es években is élt az a szokás, vallásosságuk kifejezéseként, miszerint szombaton lelkileg felkészülve a vasárnapra nem tartottak esküvőt, ehelyett a szerdai napot választották a házasságkötés időpontjául. Ilyenkor benépesedett a Fő utca templom közeli szakasza. A menyasszonynézés, a gyalogos lakodalmi menet megtekintése kötelező esemény volt, mert ifjúkorunkban szinte elképzelhetetlennek tartották, hogy ne legyen templomi esküvő.
A tököli katolikus templom
Tökölön három népcsoport él – rác, sváb, magyar – szokásaik hatottak egymásra is, ahogy az ország különböző részein is általánossá vált az esküvői ceremónia hagyományossá tétele, mégis volt egy néhány különlegesség a lakodalomban, ami talán sehol másutt nem volt fellelhető. Itt két dolgot érdemes talán megjegyezni. Tökölön az egyes nemzetiségek közötti vegyes házasságokra néhány elszórt példát már 1800 körül találunk, igazán elfogadottá pedig csak az 1940-es évektől vált. A tököli rácoknál egykoron ismert, szülői lakodalmi áldás olyannyira egyedülálló volt, hogy számos hazai és külföldi kutató is foglalkozott már e szokáselemmel.Az egyik jellegzetes szokás, hogy az esküvői menetet, eredetileg a templomi esketést követően, amerre elhaladt, a rokonok, a szomszédok és az ismerősök borral kínálták. Így aztán, voltak, akik a menet végére a menyasszonyból is kettőt láttak. Ez a szokás az autós lakodalmakkal kezd feledésbe merülni.
Esküvői menet borkínálással
Másik tököli sajátosság, hogy a menyasszony kikérését követően a lányos háztól a templomban lévő Mária oltárig az esküvői menet élén a vőfély (aki valaha rendszerint a vőlegény nőtlen öccse, vagy ennek hiányában más rokon volt) és a menyasszony halad. Őket követi a vőlegény és az első koszorúslány, majd a többi koszorúslány a partnerével. Ezután a násznép következik. A menetben, az örömszülők a végén haladnak. A menetet a zenekar zárja. A Mária oltárhoz érve a menet megáll, a menyasszony az oltárhoz megy és cserepes, fehér hortenzia virágot tesz az oltárra, letérdel, és a Szűzanyához imádkozik. A Mária oltártól a menyasszony és a vőlegény együtt megy a fő oltárhoz. Újabb szokás, hogy a menyasszonyt édesapja, a vőlegényt édesanyja kíséri az oltárig. Tököli sajátosság az is, hogy a mulatozás befejeztével a zenekar a komát hazakíséri, ahol is annak családja bőséges vendéglátás keretében látja el az érkezőket. A koma kapcsán érdemes megjegyezni, hogy leggyakrabban nem a rokoni körből került ki, hanem a vőlegény barátai közül. Valaha – a nászajándéka mellett – a koma fizette az esketési szertartás költségét is. Egyébként több esetben is kimutatható, hogy Tökölön egyes családok vonatkozásában 200 (!) éves komasági viszony is előfordult egészen az 1900-as évek közepéig. 
Halász Laci és tököli zenekara
Az esküvők legfőbb tartozékai!
Menyasszonyi csokor, a menyasszonyok egyik állandó kiegészítője. Jelentése a boldogság. A szertartások és az azt követő események (gratuláció, fotózkodás) alatt a menyasszony “dísze”.
Menyasszonycsokor
Menyasszonyi ruha, a tisztaságot, a szűziességet, a tökéletességet, az életet, a fényt, az örömöt és az ünnepélyességet szimbolizálja. A fehér ruha a menyasszonyi fátyollal együtt a védettség és meghittség iránti vágyat fejezik ki. Régen nem lehetett a menyasszonyi ruha fedetlen vállú. A fátylat csak a menyasszony hordhatja, mert a babona szerint az a koszorúslány, aki felpróbálja a fátylát, elcsábítja majd az ifjú férjet. A vőlegényi ruha általában sötét öltöny volt.
A menyasszonyi ruhák nélkülözhetetlen kellékek
Képek a múltból:
Ágics Istvánné Milkovics Magdolna esküvői koszorúja 1893-ból
Ágics Istvánné Milkovics Magdolna esküvői mellénye 1893-ból
Marics Andrásné Sárácz Ágnes menyasszonyi fejkendője 1918-ból
A koszorúslányok követték a menyasszonyt a templomba vezető úton. A lánykikérés (menyasszony kikérése) előtt, közben, rozmaringot tűztek ki a vendégek ünnepi ruhájára, amiért fizetni kellett. A rozmaring virágnyelven a hűséget jelképezi. Tökölön a rozmaringot más színű szalaggal díszítették a férfiak és nők számára.
Az illatos rozmaring
Nagy izgalom volt mindig, hogy melyik koszorúslánynak ki lesz a párja, ha még nem volt állandó udvarlója. Egy kikiáltó asszony olvasta fel, kinek ki legyen a párja. Miért is voltak koszorúslányok?A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt. Mindannyiuk hasonló rózsaszínű ruhát viselt, hogy ezzel megtévesszék a rossz szellemeket vagy a menyasszony elrablóit. De volt olyan szándék is, hogy a férjhez menés előtt lévő lányoknak az esküvőn nyíljon lehetőségük a menyasszony mellett a figyelem középpontjába kerülni és így maguknak férjet találni.
A lakodalom bizony egy szép, emlékezetes nap a jegyesek életében. Ma mégis sokan elhagyják. Pedig ez egy hit-tétel a szülők, ismerősök és a rokonok előtt.
A házasság előtt még ma is szokás az eljegyzés. Ennek lényege, hogy jegygyűrűt húz a férfi választottja ujjára és fordítva. Méghozzá a bal gyűrűsujjára. Az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt.Az eljegyzést, vagy kézfogót manapság is általában valamelyik nagy ünnephez (pl. karácsony, húsvét, névnap, születésnap) szokás kapcsolni. Ez a pár első közös ünnepe.Gyűrűt cserélnek, és kitűzik az esküvő napját is. Az eljegyzés mindig előre meghatározott – többnyire esti – időpontban, mindig a leány házánál történik. A jelenlevők száma változó lehet: a lányon, a fiún, szüleiken és a leendő násznagyokon kívül leginkább közeli rokonok is részt vehetnek. A gyűrű viseléséről is több történet olvasható.
Karikagyűrűk
A gyűrűt eredetileg a középső ujjon viselték, mert úgy gondolták, hogy az közvetlen kapcsolatban áll a szívvel. A gyűrű viselésével megakadályozzák azt, hogy új szerelem bontakozzon ki mással. A gyűrű ma az elkötelezettséget jelenti. A karikagyűrűt az egyiptomiaknak köszönhetjük, akik a kör folytonosságával az örökkévalóságot, a véget nem érő hűséget és szeretetet próbálták megidézni. De miért lett gyűrűs a gyűrűsujj? Miért éppen azon, és nem mondjuk, a középsőn hordjuk a jegygyűrűt? Az ókori egyiptomi orvosok szerint a gyűrűsujjból egy ér közvetlenül a szívbe vezet, ezért az a “szerelem ujja”. A házasságkötési szándékot régebben és ma is az eljegyzés után minél előbb be kell jelenteni a plébánosnál. Ha a már megkötött eljegyzés után az érdekeltek a lehető leggyorsabban óhajtank házasságot kötni, meg kell tenni, hogy az ártani akarók ne ronthassák el az alakulóban lévő házassági tervet. Három vasárnapon hirdetik ki a templomi szószékről a megkötendő házasságot, hogy aki házassági akadályról tud, jelenthesse. Háromheti – egyhavi – távolságnak tehát lennie kell eljegyzés és házasság között. A házasságkötési szándék bejelentése alkalmával a lelkipásztor (plébános) kikérdezi a jegyeseket vallásuk alapfogalmaiból, hogy meggyőződjék arról, hogy mint szülők, fogják-e tudni vallási kötelezettségüket vállalni.
Régen Tökölön is ismert volt a májusfa. Május elsejét megelőző estén állították a májusfákat a szerelmes ifjak. Ez titokban történt úgy, hogy a kiszemelt lány kapujánál egy fát ástak le a földbe, arra díszeket, krepp papír csíkot, boros üveget tettek. Így a falu értesült, valami készülőben van.
Májusfa
Leánykérés: ma már szinte feledésbe megy, mert a gyere velem, lakjunk együtt, ezt a szép szokást kiszorította. Régen a vőlegénynek el kellett menni választottjának szüleihez, s megkérni a lány kezét. Ilyenkor általában a szülőknek ajándékkal is kedveskedtek, a lány
anyjának virágot, apjának pedig bor vittek. Régen, ha nem tetszett a fiú a családnak, akkor kitették a szűrét. Ha a szülök is megegyeztek, lehetett készülni a lakodalomra.
Milyen is volt ez akkoriban? A lakodalom előtt egy meghívó ember végigjárta családokat és ünnepélyes köszöntővel hívta a rokonokat. A távolság növekedésével ez a szokás kihalt. Felváltotta a díszes postai meghívó. A lakodalom régen mindig a fiús háznál volt. Elkészítették a lakodalom helyszínét. Kiürítették a házat, a bútorok nagy részét kirakták, s U alakban asztalokat – esetleg hevenyészve, erre a célra összeácsoltakat – raktak be padokkal, vagy sátort építettek az udvaron, amit hasonlóképpen rendeztek be. A sátrat eső ellen ponyva védte, amit gerendavázra feszítettek ki. A díszítés, asztali virágcsokrok elhelyezése az esküvő délelőttjén történt. A szomszédok összeadták az asztalokat, székeket, edényeket és mindazt, ami egy nagyobb vendéglátáshoz szükséges volt. Aztán később divatba jött az edénykölcsönzés. De tartottak lakodalmat a helyi kocsmákban és nagyobb esküvőket a kultúrházban is. Ma már divatba jött különböző éttermek, hotelek és esküvői házak igénybevétele.
Modern sátor
Éttermek
Aztán az esküvő hetében elkezdődött a nagy készülődés. A családok szakácsnőt hívtak. Tökölön a mi fiatalkorunkban Liszka néni és Matija néni volt a legkeresettebb, mert az esti vacsora legfinomabb húsleveseit nagy mennyiségben ők tudták főzni.
A lakodalomra levágták az állatokat, a sertést, a marhát vagy a borjút, attól függően mekkora volt a rokonság. A baromfit, a lisztet, a cukrot, a tojásokat és egyéb apróságokat a vendégek hordták össze. Az ételfőzés utolsó napra maradt, hogy el ne romoljon. Az apró sütemények készítéséhez korábban, már kedden hozzákezdtek. Ezeket három-négyfiókos sublótokban tárolták. Csütörtökön, pénteken reszkettek az állatok. Ekkor történt a levágásuk, a baromfik tisztítása, melyre az összes ráérő rokon és szomszéd is eljött. Nem volt ritka a százötven –kétszázötven fős lakodalom.
Matija néni, Liszka néni, és a rokonság
Akiket ismertem:Dudás Marci,Farkas Pali,Varsányi Pista,Varsányi Lali,Varsányi Laci, Jocó bácsi, Varsányi Geri és előttük Liszka néni
Az esküvő napjának reggelén mindkét háznál volt vendég fogadás. Az ebéd főleg a fiús háznál történt, – ami általában sertés pörkölt volt 40 – 60 kg húsból készült főt burgonyával (20-40 kg) és savanyúsággal. Az elengedhetetlen sütemény volt a mákos és diós bejgli, többféle aprósütemény és a pogácsa. Egy lakodalomban elfogyott 100-150 liter bor és több láda sör is, különösen melegebb napokon. A szódát a Delikát család biztosította.
Ebéd után a vendégsereg közösen vonult Tököl akkori poros utcáin a lányos házhoz, ahol ismét kínálásban volt részük. Egy átlagos esküvői vacsorára felszolgált húsleves 10 – 12 tyúkból készült, míg a főételekhez legalább 60 kg sertéshúst sütöttek ki, 100 -120 csirkét vágtak le, és készült belőle rántott hús az esti és korhelyleves az éjféli vacsorára. A polgári esküvő gyakran délelőtt volt, de volt olyan is, amikor azt az egyházi esküvő előtt tartották. Az menetet gyakran babonák is kísérték.
Nem volt szerencsés ugyanazon úton menni és jönni a lakodalmas helytől a templomig és vissza. Nem hozott szerencsét, ha menyasszonyok találkoztak az esküvőre menet során. Közös élmények közé tartozik a rózsaszirom szórása. Talán a legszebb, legősibb szokás, hogy az oltárhoz vezető útra virágszirmokat szórnak. Édes látvány, ha ezt kis koszorúslányok teszik pici kosárkájukból. A bő gyermekáldáson kívül a rózsaszirmok segítenek elegyengetni a házasság oly sokszor megpróbáltatásokkal teli, göröngyös útját.
Rózsaszirom kosár
Ki ne ismerné a történetet a gólyáról, amely már puszta jelenlétével “garantálja” a gyermekáldást. Tökölön a Fő utcán a jelenlegi polgármesteri hivatallal szemben volt egy gólyafészek. Nagy öröm és mutogatás volt akkor, amikor a menet látta, hogy a gólyák a fészekben vannak.
A magyar gólyák
Az esküvői sorfal is szokás. A nászmenet tagjai, rokonok, barátok sorfalat képeznek a templomból kivonuló pár előtt, hogy megakadályozzák továbbjutásukat. Ez a házasság folyamán felmerülő akadályok együttes legyőzésére utal, amelyre már most illik felkészülniük. És ekkor kerül sor a gratulációra.
Az esküvő elmaradhatatlan része a menyasszonyi csokor eldobása. A menyasszonyi csokor jelentése a boldogság. Fontos, hogy a menyasszony és a vőlegény is viseljen belőle, ezért alakult ki a kitűző viselete. A menyasszony az esküvői szertartás végén hátat fordít a násznép még hajadon lányainak és hátradobja a csokrát. Aki elkapja, az lesz a következő, aki férjhez megy a társaságból.
Divatba jött a rizseső. Mikor az ifjú pár kijön a házasságkötő teremből, a násznép rizst szór rájuk. A rizs a termékenységet jelképezi. Természetesen Ázsiából származik ez a szokás.
Valaha Tökölön az esketési szertartást követően – amikor az ifjú pár kilépett a templom épületéből – a koma pénzérméket szórt az ünnepeltek elé, hogy számukra – szimbolikusan – gazdagságot kívánjon a házasság idejére. A pénzérméket azonban mindenekelőtt a násznép tagjai vették magukhoz, hogy nekik is szerencsét hozzon az új házasság. Ezen szokás még az 1950-es években is előfordult néhány tököli rác esküvőn.
Menyasszonyi torta fontos ékköve a terített asztalnak. A római időkben a torta a termékenység szimbóluma volt. Más kultúrákban az élet édességét és a “kerek világot” is szimbolizálta. Angliában a vendégek apró tortákkal köszöntötték a párt, akik a felhalmozott sütemények előtt csókolták meg egymást. A sok apró torta helyett ma már egy nagyot készítenek. A pár ezt közösen vágja fel.Az első szelet tortából a pár megeteti egymást és ezt a szeletet egy tányérról fogyasztják el, így fejezve ki, hogy minden jót megosztanak egymással.
Egy mai választék a menyasszonyi tortákból
Vacsora után újabb szokás a szülőköszöntő. A ceremóniamester vagy vőfély az ifjú pár nevében mond köszönetet a szülőknek, esetleg nagyszülőknek, akik támogatták és felnevelték a házasokat. A szülök, viszont válaszként köszöntik a vendégeket és méltatják gyermekeiket.
Éjfélkor nem maradhat el a menyasszonytánc. Ekkor a vőfély kiabálta: Eladó a menyasszony! Övé az első tánc. Ilyenkor a vendégek sorban táncolnak a menyasszonnyal, a táncért a férfiak pénzt dobtak egy kosárba vagy egy nagyobb edénybe, a nők valamilyen ajándékot vettek. Miután elfogytak a vendégek, a férj következik, felkapja és elveszi a feleségét és kiszalad vele.A tánc végén gyakori a lakodalomban tányértörés, pohártörés. Így űzik el a gonosz szellemeket, akik félnek minden zajtól. Ezen kívül a szegénységet is a porcelántöréssel akarják elűzni.Nem volt ritka a menyasszonyi cipő elrablása. Valaki a vendégek közül egy óvatlan pillanatban ellopja a menyasszony cipőjét. A férj csak úgy válthatja ki a cipőt, ha abból pezsgőt iszik, de egyéb feladatot is kitalálhatnak neki.Nem maradhatott el az ifjú asszony felavatása és a menyecsketánc sem.Éjfélkor az a szokás, hogy a menyasszony leveszi a fehér ruhát, s piros, un. menyecske ruhába öltözik.
Modern és hagyományos menyecske ruhák
Kendővel bekötik a fejét, s kötényt adnak rá, fakanalat tesznek a kezébe. A reggelt pálinkával köszöntötték. Jó gatyaszaggató Tökölivel!Nem az alábbiakkal.
A lakodalomról még sok érdekeset lehetne írni. Jó lenne sok olyan lakodalomba menni, ahol a házasságkötők tényleg betartanák ígéretüket és jóban, rosszban kitartanának egymás mellett.
Szeretettel ajánljuk összefoglalónkat a kedves Tökölieknek!
Tököl, 2016-09-30 Pletser József és Nagy Béla
Felhasznált források:
Szilágyi József: A TÖKÖLI RÁCOK TÖRTÉNETE és NÉPSZOKÁSAI
Eternity esküvői ruhaszalon
Excellent Wedding Designs
ÉKSZER WEBÁRUHÁZ Kft.
A1 Rendezvénysátor Kft.
2011-2016 Avea Média Kft
Fotó: alsoorsinfo.blogspot.com
Wikipédia
Gabi Cukrászat