1956-2016

Emlékezni és emlékeztetni kell ’56 hőseire, hogy mindenki egy kicsit jobban átérezze, milyen jó egy szabad és független országban élni. 1956-ban Magyarországon, egy kicsi, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával. Az embereknek elege volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból. A  műegyetemi hallgatók október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározták, ,hogy e célok elérése érdekében 23.-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek . A tüntetők a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonultak – kb. kétszázezer ember.

 

Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert.A forradalom emblematikus megmozdulása volt a városligeti, 1951-ben épült 8 méteres Sztálin szobor ledöntése. A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonult és este fél tízkor ledöntötte a Sztálin-szobrot.
Ezután a Bródy Sándor utcában található rádió volt a forradalmárok fontos célpontja, mert a 16 pont közzé tétele szempontjából kulcskérdés lett elfoglalása. A rádiónál a katonák egy része váratlanul átállt, így először úgy tűnt áldozatok nélkül is megszerezhető lesz az épület. Ám ekkor az ÁVH emberei az ablakokból tüzet nyitottak a forradalmárokra.Másnap Budapesten leállt a termelés, szünetelt a tanítás, 9 órakor a rádió tudatta, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában.

1600 kilométerrel keletebbre, – Moszkvában Nyikita Hruscsov, két fontos döntést hozott! Egyrészt a Budapest környéki laktanyák harckocsijait a városba rendelte.Hruscsov által küldött tankok reggelre megjelentek Budapest utcáin. A magyar felkelők azonban szembeszálltak velük, és a laktanyákból szerezve fegyvert, illetve Molotov koktélokat készítve, megindították a szabadságharcot. További szovjet fegyveres erő érkeztek az országba.

1956.október 25. én délelőtt tüntetés volt a Parlament előtt. 11 óra körül a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről és a környék más épületeiről karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren tüntető tömegre.

Maléter Pál ezredes váratlanul a szabadságharcosok oldalára állt, úgy tűnt a forradalom győzelmének esélye és ezzel a reménykedés lángja újra magasba csaphat.

A forradalom ideiglenes győzelme hátterében azonban a Szovjetunió taktikázása állt. Ugyanis az oroszok csupán csak időt akartak nyerni, amikor bejelentették tárgyalókészségüket, és megkezdték erőik visszavonását. Taktikázásuk állt a mögött is, hogy hozzájárultak az ÁVH lefegyverzéséhez, és ahhoz, hogy helyükbe, a forradalmat és a magyar nép érdekeit védelmező Nemzetőrség lépjen! A pillanatnyi helyzetet kihasználva Nagy Imre és a vezetés átköltözött a Parlamentbe, és a miniszterelnök azonnal utasítást adott az 1949. február óta igazságtalanul fogságban tartott Mindszenthy József bíboros kiszabadítására.

A magyar forradalom sorsa nem csupán a magyarországi győzelem vagy vereség kérdése volt, hanem sokkal inkább azon múlott, hogy a hidegháború közepette a két nagyhatalmi tömb – az USA vezette NATO és a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés – hogyan fog viszonyulni az 1945 óta érvényben lévő hatalmi helyzet esetleges megváltozásához. Az USA ekkor meghátrált. Nagy Imre november 1-én felvette a kapcsolatot az ENSZ főtitkárral és bejelentette, hogy Magyarország ki fog lépni a Varsói Szerződésből, hogy semleges államként az ENSZ Bt védelmét élvezhesse. A felkérés az USA nyomására süket fülekre talált.

A magyar kormány katonai küldöttsége Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytatta a délelőtti tárgyalásokat a Malinyin tábornok vezette szovjet katonai küldöttséggel. Kezdetben a tárgyalások a szívélyesség jegyében folytak. Éjféltájt Ivan Szerov tábornok, a szovjet KGB vezetője a tárgyalóteremben letartóztatta a magyar katonai küldöttséget.

Maléter Pál emlékét Tökölön köztéri szobor és a róla elnevezett utca őrzi.

A szovjet támadás november 4-én hajnali 4-kor indult meg. Alig több mint egy órával később, hajnali 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédre kényszerült, mely élete utolsó szabad megnyilatkozása volt. A reménytelen harc Pesten november 4 és 11 közt folyt. Utoljára Csepel – Újpest esett el, vidéken pedig Dorog, Tatabánya, Pécs tartott ki legtovább. Ám november 11-re mindenütt vége lett a harcnak!November 7-én Kádár Jánost egy szovjet harckocsi vitte Pestre, ahol letette a hivatali esküt. A Nagy Imre kormányt november 12-én hivatalosan is felmentették. Nagy Imréék a harcok során a parlament elhagyására kényszerültek, ám Hruscsov és Tito összefogtak. A csapdába ejtésük idejére, és Tito menedéket ajánlott nekik a Jugoszláv nagykövetségen. Mikor azonban Nagy Imre és társai odaértek a Kádár-kormány elismerésére kérték fel őket. Ezt megtagadták.

A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 fő (Budapesten 2045) volt, és 19 226 személy (Budapesten 16 700) sebesült meg. A szovjet veszteségekről 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét, 51-en eltűntek.
A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 főt végeztek ki. Az 1956-os Intézet 340 ember kivégzéséről tud az 1956-os forradalommal kapcsolatban (Rainer M. János, 2006.10.16.)

1958-ban bírósági ítéletet követően veszítették életüket: Nagy Imre, Maléter Pál; Gimes Miklós; Losonczy Géza és Szilágyi József.
Halottainkon kívül több százezer ember hagyta el Magyarországot. Sokan Tökölről is elmentek a nagyvilágba.

 

A 200 ezres tüntetés eredményére, a tüntetésen elhangzott követelések teljesülésére sokáig kellet, kell várnunk.

Márai Sándor: Mennyből az angyal (részlet)

Kérdik, hogy ez mi végre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság ?

 

•                                                           Írta és összeállította. Pletser József

(forrás: MTI, 1956 kézikönyve – kronológia,

/Harmat Árpád Péter/ Az 1956-os forradalom és szabadságharc története