Dalszöveg: Boldog ünnepet világ!
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Egy év megint elmúlt, s már itt van egy új,
De gondolj a földre, hol háború dúlt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt most mindenkinek,
Ki távol van tőled, s ki itt él veled.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Kórus:
Hála ének zengjen néked.
Kérve kérünk, hallgasd szívünk…
Hát, szervusz, karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj itt, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Karácsony 
„Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti.” Írta: Ernest Hemingway
Közeleg a karácsony, a fény, a születésnap megünneplése, a szeretet és a család összetartásának ünnepe. Karácsonykor a keresztény világ Jézus születését, a második isteni személy földre szállását, biblia szóhasználattal szólva “az Ige megtestesülését” ünnepli.Ekkor talán több idő jut szeretteinkre, remélhetőleg pótolni lehet az évközi mulasztásokat is.Szerencsés és szeretni tudó emberek várják a karácsonyt, a szent estét, amikor nem kell rohanni, amikor az elcsendesedő néhány órában szűk családi körben örülhetünk az összetartozásnak. Nagyon rossz lehet annak, aki nem tud ünnepelni, akinek nincs családja, akit elhagytak, vagy aki elhagyta családját. Ő, már másképp érzi, milyen lehetne a friss karácsonyfa illata, a díszítés öröme, az ünnepi zene önfeledt hallgatása, a gyermekek mosolya.
A vallásos emberek Szent Karácsony Ünnepén Názáreti Jézus Krisztus (i.e.4 – i.sz. 30) születésére emlékeznek. Jézus a tanítások szerint Isten fia volt, aki emberré lett, hogy megmentse a világot, azaz a bűneiből megváltsa és megszabadítsa az egész emberiséget.Jézus a galileai Názáret városában élte gyermekkorát, bár születési helyszíne Betlehem városa volt. Betlehembe egy népszámlálási rendelet miatt kellett ellátogatnia a Dávid nemzetségébe tartozó családnak, és ezen út során született meg a kis Jézus. Mivel szállásuk nem volt, így egy egyszerű jászolba fektették az újszülöttet. Itt kereste fel őket a három napkeleti bölcs, akiket szokás három királyokként is emlegetni: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Jézus családja Názáret városában élte mindennapjait. Jézus apja József, ácsként dolgozott, anyját Máriának hívták. Tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. Életével, földi ténykedésével is példát mutatott, megtestesítette, tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást, melyet Isten követelt az emberektől.
Gyula pápa 350-ben hivatalosan is a Megváltó születésnapjává nyilvánította december 25.-ét. Egy nappal előtte ünnepeljük a Szentestét, ami egyben Ádám és Éva napja is. Ádám és Éva napja a katolikus egyházban nem kötelező ünnep, misét sem mondanak ezen a napon, és az egyház szigorú böjtöt sem ír elő. Tökölön december 24.-én mégis betartják a böjtöt. A nap rác elnevezése: Badnji Dan.Sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa állítás, mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe lett.
Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította 1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én díszítik, és vízkeresztig (január 6.) kell állnia. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel öltöztették fel, később, a 20. században kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább szokássá vált a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve.
A karácsonyfára kerülő díszek:
A gömb: ami a teljességet jelképezi. A csúcsdísz a felemelkedett embert jelképezi, Jézust, a megváltót. Az angyalhaj: A fát borító misztikus fátyol, a titkok szimbóluma.A girlandok: Különböző színűkkel fonják be az életfát, akár a kígyó. Ők emlékeztetnek bennünket az „eredendő bűnre”. Az angyalkák: Kék, piros, fehér és lila ruhában, négy vasárnapon át egymást követve érkeznek meg a Földre. Ők az Advent angyalai.A dió és az alma: A Tudás fája, az Életfa. Az eredendő bűnre a tudás megszerzésére emlékeztet bennünket a fára kötött alma. A dió is bölcsesség jelkép.A szaloncukor egyedül nálunk hagyomány, hogy a fára felakasztják. Ezek díszbe öltöztetett – boldogság téglácskák. Leginkább csak Magyarországra jellemző.
A mézeskalács díszek: Az ember képes teremtő is lenni, termékenységet képes varázsolni.A csengettyű: A kis harangocska jelzi, hogy „megérkezett az angyal”. Hangja hozza meg a karácsony hangulatát sok családnál. A csillagszóró: A fényszikrák a fellángoló és kihunyó életet éppen úgy jelképezik, mint az érzések mulandóságát. Az arany és az ezüst: a gazdagságot jelképezik.Gyertya: (égősor): a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember.
Tököli karácsonyi szokások: „Régebben a fenti jeles napon a ház gazdája szalmát vitt be a házba, amellyel aztán felszórta a padlót, majd a konyhaasztal alá szórt szalmára ráhelyezte az ekevasat (lemeš). (A padlóra szórt szalmát egészen a következő év januárjának hatodik napjáig, azaz Vízkereszt (Tri Kralja) ünnepéig tartották a házban.) Az asztal alá helyezett szalma, a betlehemi jászolra emlékeztet. A gazda ezt követően bement az istállóba és szentelt vízzel a négy égtáj felé fordulva megszentelte az épület belsejét. Az asszonyok a konyhaasztal terítője alá egy kevés szalmát vagy szénát tettek, majd egy ünnepi tálba kukoricát, búzát, diót, fokhagymát, vöröshagymát, tojást, almát, egy pohár mézet, valamint egy szál gyertyát helyeztek. E tál mellé helyezték a Luca napján – kis edénybe – elvetett búzát. A család eladósorban levő leánya ezen a napon jelképesen összesöpörte a szoba padlóját, majd a kis szemetes-lapátkát fogva kiállt az udvarra, hogy meghallja, merről ugatnak a kutyák, mert a hiedelem szerint, abból az irányból fog érkezni leendő párja.” Ez a szokás már kiment a divatból.
Az ünnepi ételek:
Szinte minden karácsonyi ételnek ismert a mágikus jelentősége. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette.
A karácsonyi vacsora.
A bensőséges családi együttlét általában 24.-e estéje, a szenteste.
December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban halászlé, különböző halételek, illetve a böjtöt nem tartóknál töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. December 25.-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. Az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi ebéd. A ház, a lakás legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni ünnepeken kiemelt szokás. Karácsonykor piros terítő kerül az asztalra, mert a piros az öröm színe. Karácsony nem múlhat el hal, halászlé nélkül. Sok helyütt elmaradhatatlan a pulyka vagy más szárnyas is, akár gesztenyével töltve, vagy csak egyszerűen egészben sütve. Sokan ilyen korra időzítik a disznóvágást, így aztán töltött káposzta, hurka-és kolbászhegyek ékesítik az asztalt és terhelik a gyomrot. A diós és mákos bejglivel már csak a szemünket kenegetjük, mert csak az kívánja.
A tököli rác családok” szentestén (/Badnje Veče) hagyományaiknak megfelelően közösen fogyasztották, fogyasztják el az ünnepi, böjtös vacsorát, amely legtöbbször halételekből (halászlé, rác ponty), vagy rántás nélkül elkészített bablevesből és mákos gubából áll. A ház asszonyai jellegzetes karácsonyi kalácsot (csurek) készítettek, készítenek, amely kalács köré tésztából különböző figurákat sütöttek, sütnek. (például hold, nap, csillagok, csirke). A vacsora után az említett ünnepi tálból a mézzel megkent almaszeleteket és diót a családtagok együtt fogyasztották el, fogyasztják el, hogy összetartozásuk a következő évben is erős legyen. Az elfogyasztott kalács morzsáit a háziasszony összegyűjtötte, gyűjti és beleszórta, beleszórja a már említett karácsonyi tálba, hogy az angyaloknak is jusson az ünnepi étekből. Ehhez hasonlóan az elfogyasztott hal szálkáit sem dobták ki, dobják ki a szemétbe, hanem összegyűjtötték és gyűjtik, a ház udvarán szétszórták, szétszórják, hogy ott tavasszal az isten morzsika (božije mrvoice) nevű virág kihajtson. A vacsorát követően szenténekek dúdolgatásával, és csendes beszélgetésekkel töltötték és töltik az időt. Majd az egész család elment és elmegy az éjfélkor megtartandó szentmisére ( ponoćnica ). Karácsony második napjának közös családi ebédjén az égő gyertyát borral vagy egy kanál húslevessel oltották el, oltják el, majd a családtagok nézték, nézik, kire száll a füst, mert azt tartották, tartják, hogy a következő évben a füst útjába kerülő személy fog meghalni.”
Karácsonyi szokások:
A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott és tartozik manapság is. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. Betlehemes gyermekek járták végig a rokonságot, ismerősöket és egy –egy karácsonyi dalt énekelve hirdették, hirdetik Jézus születését.Tökölön” az ünnepi készülődés elmaradhatatlan részét képezte a rác” és magyar nyelven „folyó – a falu házait napközben végiglátogató – betlehemezés. A betlehemezésben résztvevők az éjféli misén is kötelezően megjelentek. A betlehemezők a „karácsonyi magyar énekeken kívül” az alábbi szövegű, szájhagyomány útján öröklődött éneket rácul adták/adják elő az őket beengedő családok házában.”
Pisma Betlemska
Karének: Kad Marija pričista Divica Sinka rodila,
u jaslica postavila njega, jest govorila:
spavaj moje blago, spavaj sunce žarko,
tako mu piva, Marija Diva.
Glorija, Glorija, ineksencis Dei,
čujete li čobani glas anđelski nad vami meni se čini,
óda po pustinji idu Anđeli, vrlo veseli, pivajuć, pivajuć.
Kako lipo pivaju, lipo razgovaraju, da je Marija Sinka rodila u Betlemu,
zove nas k njemu, u društvo, u društvo.
Dosadi nam ležati, već ne mogu spavati, evo nesloge, zebu nas noge,
a vi spavajte, niti vidite Anđele, Anđele.
Szólóének: Ustani te braćo gori, kod Betlema tamo su Anđeli,
lipo savi pivaju Glorija, Glorija.
O! Ti lipo dite ležiš kod marvice,
na goloj slamici, to se ne pristoji, Božije dite, Božije dite.
Karének: Na salašu kod Betlema, tamo trave dosta ima,
tamo ovce tirajmo, oko vatre sidajmo.
Ti Bartule vatru loži, i na ovce dobro pazi.
Da se možmo zgrijati, i taranu skuvati.
Mišo uzmo tvrdi bubanj, svira i udara.
Na štapicu svoja slova udara vojnika.
Isus Kralj se rodi, čuvaju ga pastiri,
Josip se veseli, Josip se veseli.
Bar ustante, donesite ditetu kaščicu s medom,
blikk njem kuvajte, i ditetu malom dajte,
Drogom, Blagom Kralju, Dragom, Blagom Kralju.
Potrčite, podskočite, mi smo betlehemci,
jer se rodi Sin Marija i Kralj zemaljski.
Mi smo došli govoriti, i njemu se pokloniti,
o pridrago dite, o pridrago dite.
Sreću zdravlje mir Božiju mi vam želimo
gazdarici, i gazdo, vam, vašim mladićam.
Ako nam uskratite, Isusa izgubite,
to vam kažemo, i ne lažemo.
Nek vam Bog da sreću i blagoslov ove godine!
Ovo mlado lito nek vam bude srećno duši i tilu, u svem ugodnu
duši i tilu, u svem ugodnu.
Amen.
Egy másik változat szerint – az előzőeken túlmenően – a következőkkel fejeződik be a betlehemes ének:
Ditešce nam se rodilo, u jasle se položilo. Isuse mili, Bože moj, srce ti dajem, da sam Tvoj!
Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Nincs is szebb az ajándékozás öröménél.Hazánkban a karácsonyi ajándékozás csak az 1930-as évek után vált hagyománnyá.A vallásos emberek szerint ez a szokás eszünkbe juttatja az első karácsonyi ajándékot, amely nem egy tárgy volt, hanem egy személy, az Atyaisten Egyszülött Fia. Az ő személyében Isten maga jött el hozzánk – velünk legyen, velünk dolgozzék, sírjon és örüljön, velünk szenvedjen, velünk és értünk haljon meg a kereszten.Néhány mai ember szeretet-megnyilvánulásain erősen érződik az anyagelvűség, a fogyasztói szemlélet minden ártalma. Az emberi kapcsolatok eltárgyiasulnak, a barátság helyébe az érdekkapcsolatok lépnek. Még, akik szeretik egymást, azok is ma már csak pénzben vagy pénzen megvásárolható tárgyakban tudják kifejezni szeretetüket. Nem érnek rá együtt lenni szeretteikkel, együtt imádkozni, kirándulni, játszani, beszélgetni egymással.Pedig a fiatalok elsősorban megértést és szeretetet várnak, Sok szülő bőséges zsebpénzt ad inkább a gyermekeinek, mintsem hogy önmagát ajándékozná nekik. Nincs ideje, fut a pénze után, pedig a pénz szeretet nélkül nem boldogít. Akire pedig nincs időnk, azt nem szeretjük igazán. De szerencsére ez nincs mindenütt így.
A szent mise: Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi miséken való részvétel (24.-én éjfélkor és 25.-én,26.-án napközben). Misehallgatás közben karácsonyi szeretet, békesség költözik a lelkünkbe.
Karácsony napja az emberiség egyik legősibb ünnepe.Ez nem véletlenül esik össze a nap fordulásával. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik. Télen ekkor a legalacsonyabban delel a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is. A téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet is ünnepeljük, hiszen ekkortól kezdenek az éjszakák újra rövidülni, és hosszabbodni a nappalok. A téli napfordulón az élet megújulásába vetett hit és reménység legyen a megünneplésünk alapja.
Jézus születése, a feldíszített karácsonyfa ne csak szimbólum legyen, hanem adjon erőt is a hétköznapok küzdelmében. A titokzatos égi jel, a betlehemi csillag megjelenése is a fényt szimbolizálja a születés éjszakáján, amely így mintegy második napként tündökölt, elhozva ezzel azt, aki az emberiség bűneiért fényként küzd majd meg a sötétséggel, elhozva a reményt. Talán elég ebből a hatalomvágyó, gyűlölködő világból, elég abból, hogy mindenki csak kapni akar és adni sosem, és elég abból, hogy a másikban mindig csak a rosszat látják, ha éppen a megkívánt dolog nem kerül a kérő birtokába.
Mit kívánhatunk a Tökölieknek? Legyen karácsonyuk meghitt, jó hangulatú. Szobájuk fenyőfaillatú, asztaluk ünnepi ételektől roskadozó, ajándékokban gazdag!Karácsonyi szeretet, békesség költözzön mindenki lelkébe, ne csak karácsony közeledtén, hanem a szürke hétköznapokon is. Csendes éj, ezüstfenyő, mennyei ének, békesség, boldogság, szeretet és család,- ami csak a karácsonynak szól, mind –mind legyen Önöké!Az év legszebb ünnepe legyen a boldog családé. Mivel a szenteste, gyorsan elmegy, emléke sokáig kitart.
Boldog karácsonyt!
Karácsony készül emberek!
Szépek, tiszták legyetek!
Súroljátok fel lelketek,
Csillogtassátok kedvetek,
Legyetek újra gyermekek,
Hogy emberek lehessetek!
Írta: Karácsonyi versében Wass Albert.
Gerard van Honthorst: A pásztorok imádata (1622)
Fotó: Wikimédia
Tököl, 2016-12-07 Írta és összeállította: Pletser József
Forrás: HarmoNet
Király- Dobos Beatrix
/Harmat Árpád Péter/
Dr.Szilágyi József gyűjtései
Nagy Béla
Néhány ének, amivel szeretnénk kedveskedni Önöknek! Hallgassák olyan szeretettel, mint ahogy mi küldjük Önöknek. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!
Tököli Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület vezetősége
Énekeljünk horvátul
DJETEŠCE NAM SE RODILO
Djetešce nam se rodilo
Djetešce nam se rodilo
U jasle se položilo
Isuse mileni, Bože moj
Srce ti dajem da sam tvoj.
Sin Boga Oca i Bog sam
S neba na zemlju siđe k nam
Isuse mileni, Bože moj
Srce ti dajem da sam tvoj.
Čista ga Djeva rodila,
I svojim mlijekom dojila
Isuse mileni, Bože moj
Srce ti dajem da sam tvoj.
Isus mu ime Otac da,
Da nas otkupi, posla ga
Isuse mileni, Bože moj
Srce ti dajem da sam tvo
Énekeljünk németül, svábul, magyarul, kinek hogy kedves!
Stille Nacht
