Kísértés

Körbejárta a világot, benne a hír, hogy Ferenc pápa megváltoztatná a Miatyánk szövegét, amiben azt mondjuk, „ne  vígy minket kísértésbe” – az Isten ugyanis nem visz minket kísértésbe. A Miatyánkban a „ne vígy minket kísértésbe” mondat „nem jó fordítás” – mondja Ferenc pápa.

„A franciák is megváltoztatták a szöveg fordítását – mondja a pápa –, mégpedig így:

„Ne engedd, hogy kísértésbe essünk! Én vagyok, aki elesem, nem ő az, aki belelök a kísértésbe, hogy aztán nézze elesésemet. Nem! Egy apa nem tesz ilyet, egy apa rögtön segít felkelni. Az, aki kísértésbe visz téged, az a sátán, ez a sátán rendszeres munkája. Amikor ezt a kérést mondjuk, arra gondolunk, hogy amikor a sátán kísért engem, segíts nekem, nyújtsd ki a kezed, húzz ki, mert megfulladok.”

Ferenc pápa tehát azt hangsúlyozta, hogy Isten nem visz minket kísértésbe, és a Miatyánk eme kérésének az értelme, hogy bármilyen próbatétel elé kerülünk is, bármilyen megpróbáltatás ér, bármilyen kísértés környékez is meg bennünket, ne hagyj el minket, légy velünk, fogd a kezünket, légy segítségünkre, ne hagyd, hogy elbukjunk, segíts, hogy helytálljunk. A pápa azon kijelentése, arra késztetheti az egyes püspöki konferenciákat, hogy vizsgálják felül a Miatyánk használatban lévő fordítását. Arról azonban még nincs szó, hogy Ferenc pápa elrendelte volna az egész Egyházban a meglévő szövegváltozat megváltoztatását

 

Mi is az a kísértés?

Az erkölcsi életben minden, ami az embert erkölcstelenségre akarja késztetni. Az erkölcsi élet küzdelem egoisztikus és erkölcsi hajlamaink közt; minden, ami ez egoisztikus hajlamokat az erkölcsiekkel való ellenkezésben erősíti.  (Forrás: Pallas Nagylexikon)

A kísértés még nem bűn, hanem a hit megpróbáltatása. De nem úgy, ahogy Al Pacino mondta: „Szerettem volna egy biciklit, kértem Istentől, de rájöttem, hogy ez nem így működik. Inkább loptam egyet és kértem a bocsánatát”. Na, ez az, amikor kihívjuk magunk ellen Isten rosszallását, és megtesszük, mert akarva cselekedjük a bűnt. Milyen következményekkel járhat a kísértésbe esés. Tönkremehet a házasság, mértéktelenség miatt betegség, lelkiismeret-furdalás lehet a következménye. Mindenki ki van téve a kísértésnek, de manapság leginkább a vezetők, politikusok, polgármesterek, a képviselők, mert előttük lebeg legmagasabban a mézes madzag. Ez csak néhány példa, mely mutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha engedünk a kísértésnek.

Hogyan kerülhetjük el, hogy csapdába essünk?

Nehéz erről beszélni, főleg ha vonzódunk valamilyen dolog iránt. Nézzünk erre példát! Tegyük fel, hogy vásárlás közben nagyon megtetszik valami. Átfut az agyadon, hogy könnyen ellophatnád, és úgysem kapnának el. Vagy olyan beosztásban vagy, hogy beosztottad munkája tőled függő. És ha ő csinos és vonzó is, rögvest feledésbe merül a tízparancsolat. Sajnos sokat ismerünk környezetünkben is, de aki ezek után, felmeri venni a vallásos köntöst, az már nem kísértés, az már a bűn, maga. De ha lelkiismereted nem engedi, hogy így tegyél, ezért elhessegeted a gondolatot, és továbbmész, ebben a pillanatban vége a kísértésnek, ugyanis sikerült legyőznöd. Bizony ez nem mindenkinek adatik meg.

Mit ír erről a biblia? Nem válunk rossz emberré, ha kísértés ér minket. A Biblia elismeri, hogy ez mindannyiinkkal megtörténhet. A lényeg az, hogy hogyan reagálunk ilyenkor. Van, aki hagyja, hogy a helytelen gondolat befészkelje magát az elméjébe, és előbb vagy utóbb enged a kísértésnek. Más viszont azonnal ellenáll neki.

„Mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja” (Jakab 1:14)A Biblia szerint tehetünk azért, hogy ne legyünk a helytelen kívánságaink rabjai: megtanulhatunk uralkodni felettük. A negatív gondolatok könnyen beférkőzhetnek az elménkbe, ha hagyjuk. De ki is irthatjuk onnan őket.

Hogyan?

Ha másra koncentrálunk, például egy tevékenységre vagy egy építő gondolatra. Hasznos lehet még, ha előrepörgetjük magunkban, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha engedünk a kísértésnek. Például hogyan érintene minket fizikailag, érzelmileg, vagy milyen hatással lenne hitünkre, teljes énünkre. A kísértés valójában csalétek, hogy veszélybe sodorjon egy buta, naiv, meggondolatlan személyt. Persze, nem könnyű önuralmat gyakorolni. Jól tudjuk, hogy „a test gyenge”. Ezért időnként hibázunk. De ha őszintén megbánjuk a tettünket, és keményen küzdünk azért, hogy többször ne forduljon elő velünk ilyen, akkor elkerülhető. A hittel rendelkező emberek az imádságot javasolják.

Remélem, ha megváltozik a mondat a Miatyánkban, többen elgondolkodnak azon, mit tehetünk embertársainkért. Önzetlenül nagyképűség nélkül, szeretetből!

Miatyánk, aki a mennyekben vagy…..                 „Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!

2017.01 .03                                                                     Pletser József

 

Ajánlás: / Mácz István: Kísértés a jóra (Etikai olvasókönyv) /Internetről