Mindenki tegye szabadon, a törvényeket

betartva , félelem nélkül a dolgát..!

Mottó: „ A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” Bibó István (1956.)

Mostanság pro és kontra érvek hangzottak el honlapunk a www.tokolicivilek.hu és a tököli közügyek facebook csoport oldalain azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati döntéseket és az önkormányzati képviselői, polgármesteri munkát bíráló, arra több esetben nemet mondó „ellenzékiség”, vagy a kerülni mindent, ami számunkra esetleg veszélyes, hátrányos lehet mentalitás követendő-e? (Itt most nem részleteznénk a vitatott témaköröket, mert az a válaszunk szempontjából érdektelen.)

• „A demokratikus hatalmi berendezkedés lényegi vonása ugyanis, hogy a döntéshozatal során a többségi elvet alkalmazzák, de az eltérő véleményen lévő kisebbségeket nemcsak megtűrik, hanem elegendő alkalmat biztosítanak a számukra, hogy a többségi akarat alakulását befolyásolhassák.” Petrétei József

 

• Nálunk az eltérő véleményen lévő kisebbségi álláspontok elhangzására, az önkormányzati választásokon győztes többség, a kisebbségben maradt és az önkormányzati választáson induló független képviselőjelölteknek semmilyen (a többségi akarat alakulását befolyásoló) megszólalási lehetőséget nem biztosított egyetlen egy önkormányzati bizottságban sem külsős bizottsági tagként. A közpénzen finanszírozott önkormányzati lapban a kritikai vélemények megjelenítésére semmilyen lehetőség nincs. Ezek után az önkormányzati ülések nyilvánosságára és a közmeghallgatásokra való hivatkozás, mint kritikai megnyilvánulási lehetőség a hatalmon lévők részéről, csak üres frázis és maga a nettó cinizmus.

 

• Ezek után következésképpen az, hogy a kisebbségi álláspontok kifejtésének és megjelenítésének milyen módját választja az önkormányzaton kívüli „ellenzék”, mivel az nem látszik, hogy az önkormányzaton belül lenne, formáját saját maga kényszerült megválasztani. Ezért a település életét, a közjót érintő, a közpénz felelős és takarékos felhasználásával kapcsolatos, az elvégzett képviselői, polgármesteri és bizottsági munkáról (ha már fizetést, tiszteletdíjat vesznek fel az elvégzett vagy el nem végzett munkájukért), információk kérésével, kérdések feltevésével köteles tájékozódni. Mert ez lenne az „ellenzék” dolga. Ezért az önkormányzaton kívüli „ellenzék”kritikai hangvételű honlap működtetésével kényszerül működni. Mert „az ember a világot kérdezhetőnek (kérdésre méltónak), önmagát pedig a kérdésre alkalmasnak, sőt rákényszerítettnek találja. …. Kíváncsi érdeklődése (és) szakmai kutatása objektív meglátásokra vezetik, ezeket igyekszik egyre hívebben kifejezni, és a fölismert igazság mellett bátran síkraszáll”– ni. dr. Tuba Iván

 

• Arra a kijelentésre, minősítésre, hogy az önkormányzaton kívüli „ellenzék” a város ellensége lenne a Példabeszédek Könyvéből vett idézettel is válaszolunk: (Péld. 6.12-19). – A fondorlatos ember megcsúfolja az igazságot és ennyiben Isten igazságát. Valójában az ilyen emberből hiányzik az őszinteség és az igazi jóakarat, viszont az, aki szemtől szembe megmondja az igazságot, illetve nyíltan dorgál, békességet szerez (Péld 10.10: 16.30). Ugyanis a hamisság és a bűn elhallgatása vezet békétlenséghez, az igazság pedig a béke forrása.

Morális megközelítés szerint: a város vezetését érő kritikai észrevételeket megfogalmazók, akár jogosnak, akár jogtalannak is érezzük kritikai észrevételeiket, hogyan, mitől, miért lennének a város ellenségei? Vagy fogadják el és vegyék tudomásul a városvezetés tévedhetetlenségét, vagy azt, hogy mostantól ők maguk a város, ahogy gyakorlatilag ezt egy képviselő felesége válasz bejegyzésében kifejtette?

Mi tagadás, ez a gondolkodásmód egyfajta móriczi világot rajzol elénk, ahol könnyedén kijelentik a hatalmon lévők és „véleményvezéreik”, hogy „akinek nem tetszik, el lehet menni máshová”. Ezzel a gondolkodásmóddal kapcsolatban szeretném idézni Móricz egyik regény hősének Kopjáss István főügyésznek a sorsát, aki kicsit beleszeretett a hatalomba, s végül elbukott, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre.

• A filozófiai, morális megközelítés után nézzük meg a település életében (a teljesség igénye nélkül) azt is, hogy a kritikus észrevételek alapján kikényszerített önkormányzati intézkedések a város hasznára vagy kárára váltak vagy válnak e?

• A repülőtér ipari vágánya kiváltásának szorgalmazása a várost megközelítő közútból, káros vagy hasznos volt-e a város számára?
• A város egyetlen nagy Fő úti” ABC „- jének újra nyitása (civil kezdeményezésekre), káros vagy hasznos volt-e a város számára?
• A város egyetlen zöldmezős beruházásban 1974. évben megépített Csépi úti óvoda tetőszerkezet felújításának szorgalmazása, illetve a felújítás több önkormányzati cikluson keresztüli elmaradásának szóvá tétele, káros vagy hasznos lesz e a város számára, ha a felújítás  végre elkészül? Hitelből.
• A város egyes részein hosszú évek óta megoldatlan csapadék és belvíz elvezetési problémák megoldásának szorgalmazása, káros vagy hasznos-e a város számára?
• A városban megnövekedett közúti forgalom miatt indokolt lenne több gyalogátkelőhely létesítése és gyalogjárda építése. Akik ezt szóvá teszik azok a város ellenségei? Örülünk, hogy elindult a gyalogátkelőhely építési program.
• Ha hosszú évek óta, minden gazdasági évben több tíz milliós veszteséget termelő uszoda, művelődési ház, sportcsarnok veszteségeinek csökkentésére láthatóan semmilyen érdemi lépést nem tesz az önkormányzat, és akik ezt számon kérik, szóvá teszik, azok a város ellenségei? Nem inkább azok, akik a rájuk bízott közvagyonnal ily módon bánnak illetve gazdálkodnak?
• A város kárára vagy hasznára válik-e, ha (polgármesteri előterjesztésre, javaslatra) egy kárpótláson szerzett külterületi ingatlant az önkormányzat az ingatlanszakértő által becsült ár tízszereséért vásárol meg? A város ellensége, aki ezt szóvá teszi, vagy szót emel egyes önkormányzati beruházások túlárazása miatt illetve korrupciógyanús ügyekre hívja fel a figyelmet?
• A város ellenségei volnának azok, akik szót emelnek a volt orvosi rendelők, a régi temetők botrányos állapota miatt? Legalább húsz – huszonöt éve a Hoffman Meséi Tökölnek című folytatásos mesesorozatban mindig megígérik a rendbetételüket, azután soha semmi nem történik.
• A város környezetének védelme érekében teendő önkormányzati intézkedések – mint az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a város különböző külterületein, újbóli kialakulásának megakadályozása oly módon, hogy az önkormányzat hulladéklerakó udvart létesít és működtet – sem válnának a város kárára. Minden közmeghallgatáson a város polgárai felvetik az illegális hulladéklerakók felszámolásának igényét, mégsem láthatóak a probléma végleges megoldására tett önkormányzati intézkedések. Ők is a város ellenségei?
• Az sem válna a város kárára, ha az önkormányzati képviselők és a polgármester meghallanának olyan lakossági észrevételeket, igényeket, mint például azt, hogy kevés egy darab fiók gyógyszertár működése a város közigazgatási határain belül. Ötezer lakosonként indokolt illetve engedélyezett egy egy gyógyszertár működtetése. Az a lakossági észrevétel sem indokolatlan, mely szerint meg kellene oldani a helyi közösségi közlekedést a város határain belül, korszerű a lakossági igényekhez igazodó bevásárlási lehetőségeket kellene biztosítani a Pesti úti lakótelepen és a vasúton túli városrészben. Az sem válna a Pesti úti lakótelepen élők kárára, ha igényeiknek megfelelő közösségi ház épülne vagy működne a lakótelepen. A fiatalok (és nem fiatalok) számára változatos, sokszínű szórakozási lehetőségek, programok szervezése a jelenlegi meglehetősen egysíkú programok helyett, ez sem válna a város fiataljai és nem fiataljai kárára. Az önkormányzati intézmények (művelődési ház, sportcsarnok) által szervezett rendezvények lebonyolítása és színvonala sok esetben kifogásolható, a rendezvényekre fordított költségek (közpénzek) átláthatóságának automatizmusa nem biztosított a nyilvánosság számára. Azok a lakosok, akik ilyen észrevételeket, igényeket fogalmaznak meg, a város ellenségei volnának? Nyilvánvalóan nem.
• A város ellenségei volnának azok, akik felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a város fejlődését, gazdasági gyarapodását nem az önkormányzati vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok megtakarításainak felélésével, önkormányzati ingatlanok értékesítésével (az elmúlt évek alatt eladott több száz ingatlanból mára alig maradt egynéhány) hanem önkormányzati megtakarítások elérésével lehet csak biztosítani, és nem pedig választói felhatalmazás nélküli ciklusukon átnyúló hitelfelvételekkel. Aminek az a következménye, hogy a döntéshozók a túlélésük érdekében a döntésük következményeit a jövő nemzedékekre terhelik át.
• Miért gondolják egyesek, hogy akik nem feltétel és kérdés feltevése nélkül támogatják, (vagy nem támogatják) az önkormányzati képviselői és a polgármesteri döntéseket, azok a város ellenségei? Nem inkább azok a város ellenségei, akik a választópolgárok írásban feltett kérdéseire, észrevételeire nem, vagy önszántukból a legritkább esetben válaszolnak?
• Úgy véljük, az sem válna a város kárára, ha az önkormányzat az adófizetők pénzét nem magáncélra illetve olyan magánvállalkozások támogatására fordítaná, melyek semmilyen közösségi feladatot nem látnak el a városban, illetve nem értelmetlen beruházásokra költené. A pénzhiányra hivatkozva megszüntetett közszolgáltatások – mint például: Öregek Napközi Otthona, Iskolai (közétkeztetési) konyha, helyi orvosi ügyelet, és lenne Pesti úti lakótelepi gyógyszertár – újra működnének a városban. Szerényen megjegyezzük, ha egy szervezeten belül (legyen az akár az önkormányzat is) pénzhiány keletkezik – ez elő szokott fordulni – akkor a helyes magatartás véleményünk szerint az, ha a szervezet irányítói a spórolást önmagukon kezdik, és nem a lakosság által igénybe vehető közszolgáltatások körét vagy színvonalát szűkítik. Ha az utóbbit teszik, joggal merülhet fel a kérdés alkalmasságukat illetően.

• Úgy véljük, mindenki tegye szabadon, a törvényeket betartva, félelem nélkül a dolgát a város érdekében! A hatalmon lévők ne a saját boldogulásukért, hanem a település egészének fejlődéséért, jólétéért szakmai és ne politikai alapon hozott döntések alapján tevékenykedjenek! Ha nem ezt teszik, azt észrevételezze az „ellenzék” (mi a továbbiakban is ezt fogjuk tenni, ha ilyet tapasztalunk) és bizonyítsa, hogy bármikor, ha lehetőséget kap a választóktól kész, képes és felkészültebb a település irányítására, mint a jelenleg hatalmon lévők. Mert véleményünk szerint a XXI. századi magyarországi demokratikus körülmények között csak ez a magatartási forma – vagyis az állandó egyhangú döntések helyett a különböző vélemények, észrevételek ütköztetése a párbeszéd és a versenyhelyzet megteremtése – szolgálja a város érdekeit és biztosítja folyamatos fejlődését, mint arra a fentiekben már utaltunk.

• Végül a normalitás határain belül szót ejthetünk arról is, hogy ki vagy kik a város ellenségei, arról bárkinek lehet ilyen vagy olyan véleménye. De arra senkinek nincs joga (még az önkormányzati képviselő feleségének sem), hogy a város más véleményen lévő polgárát, polgárait a honlap és a facebook nyilvánosságát felhasználva „a város ellenségeinek” nevezze, minősítse. Ezt visszautasítjuk és kikérjük magunknak.

 

• Az is nyilvánvalóan látszik, véleményünk szerint, hogy a fentiekben leírtak „nem játszottak” egy a település fejlődéséért a polgármester részére odaítélt kitüntetés elbírálásakor.

 

• A tököli (bejegyzett) Sziget Civil Kontroll Egyesület a lehetőségeihez mérten továbbra is nyilvánosságot biztosít minden olyan véleménynek, amely álláspontja szerint a település javát, érdekeit szolgálja. Egyesületünk személyeskedő, mások emberi méltóságának megsértésére alkalmas véleménynyilvánításokra a továbbiakban nem kíván reagálni.

 

Tököl, 2018. október 26.

 

A tököli Sziget Civil Kontroll Egyesület Elnöksége részéről

 

Tisztelettel: Nagy Béla társelnök

 

Utóirat gyanánt:

Bibó István: A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata

1. 1. Megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címet nem követel, másnak pedig úr voltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz.
2. Magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és másokat szolgáknak, alacsonyabb rendűeknek kezel.
3. A maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihasználását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi.
4. Őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett.
5. Szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti: ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, magában is fellép.
6. Gyűléseken, egyesületben, munkaközösségben vagy bármiféle közösségben éppen úgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges.
7. Semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie.
8. Minden közügyben meggyőződése szerint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja.
9. Minden felismert közérdek ügyében kezdeményezőleg lép fel, minden közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint munkájával és adományával részt vesz s igyekszik azt győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.
10. Bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándék győzelemre vihetőségében való hitet.

A kézirat lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára MS 5111/15.16