Liliomszál

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

A húsvét az egyik legszebb ünnep, bizony ünnep a javából.A tavasz eljövetelének köszöntése, a rügyező fák, a tavaszi virágok, a bimbózó növények, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik. Márciusban vagy áprilisban, a Hold állásától függően ünnepeljük.

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe. Jézus pénteki kereszthalála után harmadnapra, vasárnap feltámadt. Halálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Ma egyházi és családi ünnep, melyet a húsvéti szimbólumok követnek.

A tavasz, a feltámadás, a barka, az iskolákban a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, mind- mind kötődnek hozzá. A 40 napos böjt Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet, melynek húsvétkor van zárása. Virágvasárnaptól nagyszombatig terjedő hét a nagyhét a nagyböjt utolsó hete. Hagyományosan barkát szentelnek és körmenetben vonulnak be a templomba. A nagyhét tehát a virágvasárnappal veszi kezdetét. Virágvasárnapon emlékeznek meg a keresztények arról a bibliai eseményről, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Az ételszentelés húsvéti szokás. A délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők, melyben hús, kalács, tojás, sonka és bor van.

A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi.

 Húsvét hétfői régi szokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás.  A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja. A húsvéti tojások piros színe Krisztus vérét jelképezheti.

Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól.

 

Idén, április 14-én délelőtt a Szentatya a Szent Péter téren mutatta be a nagyhetet megnyitó ünnepélyes szentmisét, amelyen mintegy negyvenezer hívő vett részt. Beszédében hangsúlyozta, hogy Jézus az alázat, az Atya akaratára való ráhagyatkozás útját választotta a diadalittas győzelem útja helyett.

Mit is kívánhatunk idén húsvétkor a Tökölieknek?

Maradjon meg a régi jó szokás a locsolás, mert ilyenkor a rokonok, a szomszédok időt tudnak keríteni egy beszélgetésre. Költözzön a tavasz, a feltámadás öröme mindenki szívébe. A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást kívánunk.

Hétfőn várhatóan meleg és szép idő lesz.

2019.04.19

 

Jókívánságainkat küldjük minden Tökölinek és jó barátnak: a tököli Civil Kontroll Egyesület nevében!

 

Ui: Jókai Anna: Ima – virágvasárnap alkonyán

Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.
Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.
Istenem.
Ez a piszkos alkony
a hamis csillogású nappal után –
Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:
sem a csődület, sem az ujjongás,
sem az integető pálmaágak
sem a fejhangon intonált hozsanna.
Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.
Nem itt dőlt el a sorsunk.
Istenem.
Alkony van.
Kivérzett eufória.
A tömeg berekedt.
Vedel, zabál:
Vacsorál.
A Tévé elé ül.
Új üvöltésre készül.
A „feszítsd meg” élvezetesebb.
A kereszthalál érdekesebb.
Istenem.
A nagypéntek a valóság.
Nem csap be engem.
A virágvasárnap illúzióját
engedd elfelednem.

Forrás: Internet