Dicső pedagóguskoromban tanítványaimat úgy kívántam motiválni, hogy elmondtam az ókori indiai bölcs Dhammapada mondását, ami ekképpen szólt.„Az olyan ember, aki nem tanul, úgy öregszik meg, mint egy ökör, teste gyarapszik, de ismeretei nem.”

 Megbántás szándéka nélkül, igaz volt tanítványaim némelyikére, de igaz lehet másokra is. Természetesen voltak –e téren sikereim, de voltak számtalan mennyiségben kifogásolók is, ki ezért, ki azért nem tanult.Mégis, hogy a ma fiatalja képes legyen a jövőbe látni, érdemes kutakodni, visszatekinteni a múltba, mi változott meg az emberben, mi maradt meg génöröklésben az emberi gyarlóságból.

Egy kicsit régebbre mennék vissza.

Konfuciusz: Kínai bölcs ie: 551-ie-től 479-ig élt. Gondolatai között keresek idézeteket.Mit tanított, mit látott?

Ha bemutatok egy két gondolatot, vajon a ma emberében, de akár itt, Tökölön is, közvetlen környezetünkben felfedezhető?

„Gondolkodás nélkül tanulni, kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni, veszélyes!”“Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.”

A két mondat megfogalmazása rendkívül izgalmas. Vajon szabad-e gondolkodás nélkül, csupán érzelmekre hatva, bírálni, véleményt mondani? Szabad –e tudás nélkül, csak elemi érdekből zsebünkre gondolva, eltitkolni a valóságot? Azt mondja az ókori bölcs, aki ma csak kis baksisért gondolkodik, veszélyben van! Vajon miért? Nem kívánom megválaszolni, csak érdemes elgondolkodni rajta.

„A ravasz beszéd és a megnyerő külső ritkán társul az emberségességgel.”Vajon ez mára változott?

„Érjétek el, hogy a becsületesség jobban kifizetődjék, mint a lopás, és akkor nem lesz lopás.” Ha igazak az innen –onnan jövő hírek és a megtapasztalt valóság, akkor valami változott?

Van értéke a becsületességnek? Még dicsőbb koromból tököli képviselőként egy társam azt mondta, Józsi te egy hülye pedagógus vagy, hogy csak ellenséget szereztél és nem vagyont. Igaza volt, de az óta sem bánom.

„Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek, amelybe tartoznak.” Milyen igaz ma is. Ha körülnézünk, ez ma is tökéletesen így van.

„Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg.” A Facebook egy ravasz jószág, szinte tükröt mutat minderről. Hallgatni arany, mondja a közmondás,  az ember, nem változott.

„Ha eluralkodik bennünk a harag, és azt érezzük, hogy robbannánk, mindig gondoljunk a következményekre.” Ez ma is nagyon igaz. De, ha nincs egy súlycsoportban a két fél, az „igazság”, mindig a hatalomé.

Befejezésül a gondolatok töredékének:” Ha valaki hátba szúr minket, az azt jelenti, hogy előtte járunk.” És mindig akad szószoló, vagy, ahogy ma mondják fizetett troll, aki betapossa az igazságod.

„Ha hibázol, és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát.” Szeretném azt hinni, az őszinte, egyenes út  a legrövidebb.

Néhányan azt hisszük:” Ha azt érezzük, hogy a célt, amit kitűztünk magunk elé semmiképp sem tudjuk elérni, akkor ne a célunkat módosítsuk, hanem gondoljuk újra a lépéseket, amelyekkel eljutunk odáig.”

És még egy gondolat, ami mellett egy tököli, értelmiséginek nem szabadna elmenni:” Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget.”

Konfuciusz gondolatai nem tegnap születtek. Csak érdekességnek gondoltam összefoglalni.

Befejezésül:”Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat.Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmamat, az örömömet… Indián bölcsesség

 2019-06-02                                   Írta és összeállította: Pletser József

 

Forrás:Internet