A Csepel sziget szimbóluma már jó messziről látható. Ez a Szigetszentmiklós-lakihegyi rádióadó tornya. Az M0-ás autópályán, a Balaton vagy Győr felől érkező már Diósdnál, a dombtetőn látja meg ezt a karcsú szivar alakú építményt, de jól látható az Alföld közeli településeiről is. A torony nemcsak a Csepel-sziget büszkesége, amelyet a Duna két karja ölel át közelebb a nagy Dunához, de a magyar ipar korabeli tevékenysége sem vallott vele szégyent. A Posta és a Magyar Rádió megrendelésére készült.
A lakihegyi adót amerikai mérnökök tervei alapján készítették 1933-ban, ám az egykori rajzok tanúbizonysága szerint Tantó Pál mérnök adaptálta az amerikai terveket a Csepel-szigeti homokos talajviszonyoknak és az erősebb szélhatásoknak megfelelően.
Ez alapján készítették el Massányi Károly mérnök irányításával.
A torony tetejére egy 30 méter magas csúcs került, s így a 314 méter őszmagasságával 1933-ban a világ legmagasabb építményének számított, Megelőzve a párizsi Eiffel-Toronyt is.
Tehát a Lakihegyre tervezett „szivar alakú” Blaw-Knox antenna, ha építése drágább volt is, de jelentős teljesítmény megtakarítást eredményezett, illetve az adott teljesítménynél megnövelte a besugárzott területet.
A kivitelezés során Magyari Endrét bízták meg a gyártásellenőrzéssel, valamint a lakihegyi bővítés építésvezetésével. Ezt rendkívül körültekintően végezte.
A 314 méter magas szerkezet egyik érdekessége a talpcsukló, ugyanis a torony 280 tonnás tömegét két porcelánból készített csonka kúp, illetve az ezekre helyezett két acél félgömb tartja. (Az acélgömböt a Magyar Állami Vas-, Acél-, Gépgyárban, azaz az egykori MÁVAG-ban készítették. A MÁVAG szerelői 1933 júliusában kezdték az új torony szerelését, majd ez év november 8-án már volt az első próbaadás.
A nyolc feszítőkötél a torony legszélesebb részénél, 90 foknál kisebb szögben csatlakozik a szerkezethez, ha erős szél fúj, a hatalmas monstrum nem kileng, hanem csavarodik. 284 méteres magasságával, illetve a plusz 30 méteres hangoló toldattal a mai napig a Blaw-Knox technológiával (Blaw-Knox-antenna elnevezés többnyire a cég nem szokványos, szivar alakú formatervére utal) készült legmagasabb adótorony.
A torony anyaga a szigetelők kivételével hazai gyártmány volt, a tervezésben jelentős magyar mérnöki munka valósult meg és a kivitelezés, a MÁVAG építő gárdáját dicsérte. Joggal volt és lehetett is büszke erre a létesítményre a magyar ipar és a magyar mérnöktársadalom.
A torony akkori súlya 230 tonna, a talpszigetelőre nehezedő nyomás 480 tonna volt. Ez a nagy nyomás a tartókötelek feszítőereje következményeként alakult ki. A négyzet metszetű torony a középső 14,65 méter szélességű részen, 141 méter magasságban volt megfogva, nyolc kötéllel. A kötelekbe 5-5 darab szigetelőt építettek be, hogy ne zavarják a torony sugárzását. Két szigetelő közvetlen egymásután kapcsolva, a toronyra volt erősítve, három darab pedig aláosztotta a köteleket 60+60+30 méteres szakaszokra. A kötelek 88 tonnás betontömbökhöz lettek kihorgonyozva.
A torony konstrukciója olyan, hogy bármely két feszítő kötelének szakadása esetén még állva marad. A német romboló osztag katonái 1944. november 30-án – robbantásokkal – a nyolc feszítő kötélből hatot szakítottak el és a torony délnyugati irányban ledőlt. A torony komolyan megrongálódott. A feszítőkötelekbe épített porcelán szigetelőket újra kellett gyártani, mert a robbanás következtében valamennyi eltörött. Az összeomlott acélszerkezet negyed részét tudták újra fölhasználni. A helyreállítási munkák már 1946 tavaszán megkezdődtek. A torony újjáépítését 1946. december 14-én fejezték be
A torony érdekességei:
A ma már műemléki védettséget élvező antenna még mindig működik: egy hozzá kapcsolt hosszúhullámú adóberendezéssel olyan ipari rádiójeleket sugároz, melyeket a hazai és a környező országok elektromos művei használhatnak egyebek mellett a közvilágítás fel- és lekapcsolásához, köztéri órák, villanybojlerek ki és bekapcsolásához.
Az antenna magasságának műszaki és történelmi okai vannak. Ha az önsugárzó tornyok magassága kicsit meghaladja a hullámhossz felét, akkor a zavartalan adással lefedhető terület hatósugara megnő. Tehát a számítások szerint egy 300-307 méternél magasabb torony lett volna az ideális. Kisebb mérete történelmi okokra vezethető vissza. Eszerint az első világháborút lezáró békeszerződésekbe a franciák “belobbizták”, hogy a kereken 300 méteres Eiffel toronynál magasabb építmény Európában nem építhető, sőt, az épületek, építmények magassága a 280 métert sem érheti el.
Ezért maga az acélszerkezetű torony Lakihegyen is csak 284 méteres lett (már ez is magasabb volt 4 méterrel az akkori korlátozásnál), de ezt megfejelték egy 30 méteres, kitolható úgynevezett hangoló toldattal. Ha belegondolunk, maga az acélszerkezet 284 métere is óriási, de a tetején csücsülő toldat is akkora, mint egy tízemeletes panelház. A torony és a toldat együtt adják ki a 314 méteres magasságot, ami egy 80-100 emeletes háznak megfelelő.
Az 1933 nyarán kezdődő építés is szolgált néhány érdekességgel. A munkásoknak egy külön liftet építettek, mivel a toronyra való felmászás és a lejövetel túlságosan időigényesnek bizonyult. A torony közepe – a szivar “hasa” a maga 14 méterével szélesnek bizonyult a liftnek, ezért egy darugémet alkalmaztak a felvonón, hogy azt kikerülje. Ma ipari alpinisták tartják karban. A talpról a csúcsig felmenni létra lépcsőn kb. 2 órát vesz igénybe, mert 1m méteren 4 létrafok van beépítve.(Kb. 1200 létrafok) 141 m magasban kiszélesedik. Itt körbe lehet járni.
A szegecselt létesítmény időközönként festésre is szorul. De szükségessé vált a talpon a szigetelő cseréje is, melyet a BME mérnökeinek javaslatára úgy oldottak meg, hogy a nyolc tartóköteléket fellazították és így az egészet megemelték.
A torony tetejére akadályjelző lámpákat szereltek melyek karbantartásáról gondoskodni kell. Korábban fegyveres őrök vigyázták.
1983-ra érlelődött meg a döntés a hivatalnokokban, hogy magas fenntartási költségei miatt az egyébként is kihasználatlan adót lebontják, de a tiltakozásokra 1985-től ipari műemlék maradt.
A lakihegyi antennát 2006-ban újították fel: a fémig lemarták róla több évtized ráhordott festékrétegét, újrafestették, felújították talpszigetelését, a korábban sok mászást, karbantartást igénylő akadályjelző lámpák helyére led világító testeket szereltek.1933-tól az egész ország, sőt az elcsatolt területek rádiózását ellátta a 80-as évekig. A torony jelenleg is üzemel!
2018-08 Összeállította: Pletser József
Tököli Sziget Civil Kontroll Egyesület
Forrás Internet. Wikipédia
Budapesti Nap – Szerző: F.A.M.
- december 04. – MaNDA
Szemerey Janka
Lenézve Magyarország legmagasabb tornyáról -videó
Postamúzeum
Ui: