Jogos-e a félelmünk vagy csupán rendszerhiba?
Mindannyian tapasztalhattuk a választásokat megelőző időszakban, mennyien akarnak bennünket választókat szolgálni, és azt is, hogyan változik át a megválasztott szolga úrrá, gyorsan feledve mind azokat, akiknek szolgájául ajánlkozott. Vagyis a hatalom birtokában szeretnének urak lenni, anélkül, hogy választóikat szolgálniuk kellene. Azután úrként csak feltétlen engedelmességet, elismerést, megbecsülést várnak, akarnak, kényszerítenek. Véleményünk szerint azok nem urak, akik csak hatalmat akarnak, hazugságot hazugságra halmozva, azok nem urak, még ha nyakkendőt kötnek és úri szabónál dolgoztatva választékosan öltözködnek is. Azok csak diktátorok. A szolgálatot hazudni is lehet, sármos tekintettel. Lehet azt állítani és porhintéssel – a hazugság segéd és szemléltető eszközeivel elhitetni, hogy uralkodásuk szolgálat. Tapasztalható ez, de csak ideig, óráig tart.Amíg valakinek egyszerűen igaza van, inkább csendes, szerény és szófukar. Mihelyt hazudik, tüneményesen bőbeszédű lesz, szavakban kifogyhatatlan, és fondorlatokban gazdag ékesszólással igazolja önmagát. Egyszerre találékony lesz, és ihlete van. Az ilyen ember mindent megtesz, csak a lényegeset ne keljen tennie: SZOLGÁLNI. Ezért úr sem tud lenni, tehet akármit.
Úr és szolga bővebben… →