Tököl

Gyalogátkelő bővebben… →

 

A rendszerváltás utáni éveink, kortárs   magyar költők verseiben

Mottó: Az igazság, mit a költő mond, örök igazság! Jókai Mór

A rendszerváltáskor és az Európai Uniós csatlakozást követően nekünk, magyaroknak ausztriai életszínvonalat, Bécsben cukrászdanyitási lehetőséget ígértek politikusaink. Városunknak a polgármester pedig osztrák kisvárosias jelleget. Mi lett az ígéretekből?  „ A kérdésre vaj’ ki és mikor ad választ”?

Nagy Gáspár Kossuth– és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő. 1949. május 4.-én Bérbaltaváron született. Tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd Szombathelyen népművelés és könyvtár szakon végezte. 1981-től 1985-ig a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia. Költői életművének fontos része volt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzése és eszméinek felmutatása. Meghalt:Budapest, 2007. január 3.

Nagy Gáspár: Három szálka egy privatizált gerendából

I.

Holdbélivé tett országrészek
lehetnek újra haza-tájak –
ha mind egy szálig hazatérnek
a katonák kik itt tanyáztak…

II.

Mondtad egykor:
hódoltsági övezet
vérző kövezet
félelem fogta vissza
a kezed
de nem a szád
és nem tollad
priuszod volt
– csodálkozol –
ez ma is megvan!

III.

Nem tudok itt lenni már
nem akarok ott lenni sehol
egy ember ki önmagából is kiszállt
és baktat a semmi iránt
csak fütyörészget/ne/ szabadon…

(1991)

Szálinger Balázs Budapesten él, 1978-ban született Keszthelyen, Alsópáhokon gyerekeskedett, Keszthelyen érettségizett, jogi egyetemre és bölcsészkarra járt, egy-egy évet töltött Kolozsvárott és Nagyváradon. 2012-től öt éven át szerkesztette a Hévíz folyóiratot, több mesedarabot írt, készített drámafeldolgozást a Nemzeti Színháznak. Ő írta az Operaházban játszott Egy barátság vége című kamaradráma szövegét. Köztársaság című drámáját Zalaegerszegen és Székelyudvarhelyen 2013-ban mutatták be. Első verseskötete (Kievezni a vajból) 1999-ben jelent meg, ezt követte a Zalai Passió, az Első Pesti Vérkabaré, A sík, A százegyedik év, az M1/M7, a Köztársaság, a 360°.

Szálinger Balázs: Korrupció

 20XX. szeptember 27.,
Potyka Söröző, Népszínház utca

„Ennek most eredményének kell lenni,
Fiúk, mondom, most ne a kocsival,
Négyzetméterrel foglalkozzatok,
A szerződés most a legfontosabb.
Ha három-négy éven belül se lesz
Eredmény, ismertek, engemet megtaláltok.
Bármi panaszotok van, jelezzétek
A szokásos csatornákon. Ha kértek
Számlát, összesítsétek, de ne a
Belső gépen. Nézzétek, ez a pénz,
Amit fogok szerezni, az amúgy is
Mind az elszerzésre lett kitalálva.
Hálistennek egészségem rendben van.
Sose kellett szaros munkát csinálnom.
Veletek voltak a bajban, s tudjátok,
Hogy most is viszlek titeket magammal,
Ezért találkoztunk ma. Legyetek
Én is büszke vagyok rátok, tudjátok.
Minisztériummal forró a drót.
Hogyha valaki azzal jön hozzám, hogy
Adjak számlát, új számlát, arra ott van
A másik telefon, és én meglátom,
Hogy mit tudunk csinálni. Jegyezzétek
Meg, hogy nem hatvan-hetven-nyolcvanat
Fogunk keresni, és hogyha igen:
Nem forintban, nem szarban és nem húgyban.
Gyerekek, kaptunk egy lehetőséget,
Nem tudom egyszerűbben mondani.
Csak figyeljetek rám, és lényegében
Ennyit tudok most mondani. Itt hosszú
Ismeretségek működnek az ügy
Mögött, mindenki jön mindenkinek
Eggyel. Én azt hiszem, érdemleges
Találkozás ez a mai. És hajrá.”

Pável István–költő: Kiadom magam

Önéletrajz

Egy vagyok a „Ratkó-korszak” félresikeredett termékei közül, az a lassan kivesző fajta, aki még hisz a versekben, a szavakban. Sok hibám mellett – némi szerencsémre – nem lettem még politikusi alkattal is megverve. Mindezek ellenére mély bennem a meggyőződés, hogy a költészet – mindinkább feledett – faladata a körülöttünk lévő változó világ hatásának visszatükrözése. Nem vitás, az öncélú költészet magába zuhanása az oka az olvasók tömeges elfordulásának a versektől, az őket cserbenhagyó műfajtól. Talán ez a folyamat nem is megfordítható, de mindenképpen kell lennie elfogadható alternatívának. Ennek reménye ad erőt a napi munkám utáni versíráshoz. Ez a remény vezetett az amatőr irodalmárok egyre izmosodó táborába. Ez az elnevezés, nem a művek értékét jelzi, hiszen e csoport képviselői közül a legjobbak, versekkel tudnak megjelenni nyilvánosságuk előtt, miként, többek között, az Irodalmi Rádió válogatásaiból ez ki is derül. Sokkal inkább egy elkötelezettséget jelent, amit az amatőr irodalmárok meghatározó része érez az irodalom ügyéért. Az ebben a szellemben alkotók számára fontos a közösséggel való kapcsolat az érthető gondolatok és vállalható érzelmek közérthető módon történő megjelenítése.

Akik a fentebb megadott célommal többé-kevésbé egyetértenek – bizonyára -, az átlagnál megértőbbek lesznek a tagadhatatlanul bennem is megbúvó, egyéb emberi gyarlóságokkal szemben.

Sok szeretettel: Pável István

Pável István: Maszekvilág

Mindent elsöprő, elemi erővel becsülöm őket,
a szép, vonzó nőket,
akik tisztán látják, hogy nem igazán érdemes,
mégis – igen érdekes –
a tisztesség talaján oly szilárdan állnak,
hogy az embert gyötrő, őrlő munkába
mindig mosolyogva járnak,
ahol durva tulajdonos főnökök mindenkit bátran megaláznak,
akit az égető megélhetési kényszer kapzsi kezük közé vezérel.

Kemény István: (Budapest, 1961. október 28. –) író, költő. Középiskolai tanulmányait Budaörsön végezte. Az érettségi után négy évig jogot tanult, majd átjelentkezett az ELTE-re, ahol 1990-ben magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Nős, három gyerek apja.

“A középkori Magyarország elbukott 1526-ban, az újkori 1944-ben, és ez a frusztrált, de küldetéses maradványország most múlik ki csendesen a szemünk előtt. Nincs itt már önálló kis világ, nincs egek ostromlása.”

Elismerései:: Kilencek-díj, 1986 A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja, 1988 KISZ-díj, 1988 Móricz-ösztöndíj, 1989, A Jövő Irodalmáért-díj, 1989 Holnap Kiadó Nívódíja, 1990 Soros-ösztöndíj, 1994 Hidas Antal-díj, 1994 Graves-díj, 1995 Déry Tibor-díj, 1997 József Attila-díj, 1997 Zelk Zoltán-díj, 2001. Arany János-ösztöndíj, 2002. Palatinus-díj, 2002 JAK-díj, 2004 költészet Székely Bicska-rend, 2006 Palládium-díj, 2007 Babérkoszorú-díj, 2007

 Kemény István: Búcsúlevél

Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.

Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.

Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.

Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél,
majd szeretsz mást vagy magadat, nem baj,
de egyszer csak öreg lettél.

Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.

Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.

Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
véget érhet, mint egy verssor.

Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzád öregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.

Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet.
A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.

Térey János (Debrecen, 1970. szeptember 14. –) magyar író, költő, drámaíró, műfordító.1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997–1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, a Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

 Térey János: Magyar közöny

                            Kemény István Búcsúlevelére

Fölpaprikázva, s megvezetve, népem,
Nyakadban ízlésed szerinti úrral,
Ha olvasol, hát félreolvasol,
És fényes nappal vészharangozol;
Tárulkozó elfojtásodat értem.

Ki legnagyobb vagy önmagasztalásban,
S öngyűlöletben, önkorlátozásban,
Gőggel tudsz elfordulni, sérteni,
Sértődni, mint egy félretolt zseni!…
Két féltekéd nehéz szívvel bejártam.

Kőbe vésett alkotmány a jutalmad!
Fék: nem bilincs. Otthonos lett a káosz,
A tisztázás helyett a lágy maszat.
Pörös szájak befogva? Nagydarab
Megmondóemberek pálcát ragadnak.

Az életre trombitált múzeumból
Üzennek tekintetes vármegyéid!
És műveletlen főispánjaid
Gondozzák a föld szekérvárait;
S egymást elvéteni késztet az undor.

Legyintve szerteszét és számolatlan,
Él a kedély. Lakájkultúra tombol,
Kilincselők a nábob ajtaján…
Pirul a boldogságos tartomány
Az alázúduló vörösiszapban.

 

Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. 1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben már a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára. Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható. Hat gyermek édesapja .

Lackfi János: A FEKETE ROUTER

Szilágyi
Örzsébet
E-mailjét megírta,
Emoti-
Konokkal
Azt is telesírta.

Fiának
Megy a mail
London városába,
Ahol az
Mosogat
Egy setét kocsmába’.

“Gyermekem,
Jól vagy-e
London városában?
Megjött-e
A csomag? Egyél ám!
Nem fázol?
Van ott meleg holmi?
Inglisül
Beszélsz már?
Tudunk majd szkájpolni?

Kell-e pénz?
Idenézz,
Nem élünk nagy lábon,
De amit
Spórulunk,
Összeguberálom.

Hát az az
Egyetem?
Gyűjtesz a tandíjra? Kattintja
A küldést,
Sürgeti a gépet,
Ám a rend-
Szerhiba
Fel éppen most lépett.

“Apukám,
Levelet
Írtam a gyereknek,
A szöveg
Hova tűnt?
Kihajítom eztet.”

“Letöröm
Derekad,
Ha a gépet bántod!
Egy vagyon,
Aranyom,
Kérjük meg a Márkot!”

“Értem én,
Szomszéd úr,
Hogy a cucc beégett,
Gőzöm sincs,
Mi a baj,
Hívják fel a céget!”

“Vinné el
E-mailem
Bár valami angyal.
Úgy talán
Szót váltok
Az én kisfiammal!”

“Nyugalom,
Asszonyom,
Húzza ki a routert.
Hogy az mi?
Kis doboz,
Szíve attól bútelt.

Ne velem
Visítson,
Nem tehetek róla!
A vonal
Működik,
Mint egy svájci óra.

Keressen,
Keressen
Fekete dobozkát,
Amelyben
A zöld fény
Éjjel is motoszkált.

Routere
Fekete,
Kutasson utána,
Másszon fel,
Nézzen be
Padlásra, kamrába.

És hogyha
Kihúzta,
Vár tíz másodpercet.
Akkor dug-
Ja vissza,
Hátha villog, serceg.”

Keresik,
Kutatják,
Kamrában, padláson!
Szegecselt
Gerinccel
Ki lesz, ki felmásszon?

Megnézik
Végül a
Beépített szekrényt.
A router
Ott gubbaszt
Leszidott gyerekként.

Kihúzzák,
Kapcsolják,
Delejes fény villan,
Az e-mail
Kiröppen,
A mailboxból vígan.

Pár perc sem
Telt belé,
Máris jött a válasz!
Mobilról
Elküldve,
Szívélyes és nyájas!

“Köszi a
Csomagot,
Kéne pénz is némi.”
“Ó, igen,
Jaj, igen,
Így csak ő tud kérni!”

 

Pável István: Nem tudom

Nem tudom ki mit árult el és miért,
de egy régi rendszer újra visszatért!
Egyre fájóbb látni, nyomort szül nyomor,
mind nagyobb úr lesz az éhező gyomor!
Mint a jég, úgy olvad a középosztály,
ahová oly büszkén tartoztál!
Az utcákon hajléktalanok hada nő,
míg csökken életünk színvonala!
Csak korhadt fa, mi idő előtt kidől?
Ha van munkád, nem kell félned semmitől,
mert biztos támaszt nyújt jól végzett munkád?
Mennyi új kérdés, túl sok fájó válasz,
mert az ember néha rosszul választ!
Szívesen elfutnál/bújnál, ha tudnál!

    Szálinger Balázs: Kereszténydemokrácia

8-kor ér haza Kereszténydemokrácia,
21. századi díszeit ledobja,
Sóhajt,

A tükör elé áll,
Fáradt,
Kegyenccsontjánál kipirosodott.

Fiatalon a kereszténység voltam,
Fiatalon a demokrácia voltam,
A két legszebb szó voltam a világon,

S a harmadik legszebb,
A jog
Társasági ringyót csinált belőlem.

8-kor ér haza Kereszténydemokrácia,
Tévedésben, koraestetudattal.
Mintha csak egy magas,

Megroggyant nő lenne a pultnál,
Aki mert prűd, nem nyúl az italhoz,
De el se lép, mert ott még megdicsérik,
Aki nem ismer férfit,
Csak fajankókat ismer, hobbivadászokat ismer,
És nem tudja, amit tud a Jóisten,

Hogy lehetne hinni még – – –
Hogy bőven volna még mit – – –
Hogy este 8 van, de a kereszténységnek

Még mindig csak elején vagyunk.

Erdős Virág (Budapest, 1968. február 27. –) József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró. „Erdős Virág költészetét nemcsak a szókimondó, kemény rendszerkritika, hanem az elementáris, éjfélsúlyos, szarkasztikus és blaszfémikus humor is átszövi. Egyszerre játékos és komoly, sőt komor; egyszerre desszert és a tányér szélére diszkréten kitolt mócsing; egyszerre gyermeki és véglegesen, visszavonhatatlanul felnőtt. Akit már nem lehet átverni, megvezetni, megalázni és megszomorítani többé.”

Erdős Virág: Na most akkor….

Részletek:

„    …mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki legeljen penneágyon rozmaringos mellfilét, ki pecázza kukából a halolajos kiflijét,”…

„  ….ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki rakja ki carrarai márvánnyal a klotyóját, kinek pakoltassák ki a pénztárnál a motyóját, ki zúzzon ki Rómába, hogy láthassa a piétát, ki nyomassa ezerrel a déligyümölcs-diétát, ki merengjen el egy régi, feudális szokáson, kit érjenek állítólag kisebb bolti lopáson, kinek legyen ad absurdum reklamálni mersze, ki merjen a jogaiért kiállni, na persze,”…..

„ …..na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, kinek legyen tiszta sor, hogy haladás vagy haza, kinek legyen úgy, hogy többé ne mehessen haza, kit várjon a boldogság kék tengerén egy bárka, kit viszont a vácrátóti köztemető árka, kinek jusson éppen elég hely az isten tenyerén, Budafokon, Budaligeten és Mátraterenyén, Békésbe’ és Hevesbe’, s ki menjen a levesbe,”

Tököl, 2018. október 12.

A fenti válogatást ajánlja az Önök szíves figyelmébe tisztelettel: a tököli Sziget Civil Kontroll Egyesület Elnöksége.

A válogatást összeállította: Nagy Béla és Pletser József

Forrás: Internet

 

 

A SZÉKELYKAPU 

A magyar ember sokfelé jár a világban, körülnéz, élvezi a világot és sokat hoz haza a látottakból. Nem messze tőlünk Erdély szívében a Székelyföldön olyanokat láthatsz, amihez hasonló kevés van a világon. Néhány mozzanattal szeretném felhívni azok figyelmét, akik még nem jártak arra és azokét is, akik szerencsések voltak, hogy megtehették a látogatást. Ne hagyjátok ki, ha tehetitek, nézzétek meg! Erdély gyönyörű!

A SZÉKELYKAPU bővebben… →

2018.október 19.-én tartja  55 éves találkozóját a tököli általános iskolában végzett 48 lány és 52 fiú.A jó találkozó reményében várjuk szeretettel a régi társakat.

55 éves találkozó bővebben… →

A Szép versek sorozatban megjelent portréja
Csigó László felvétele

“SZABADRABOK” bővebben… →

Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás, hiszen egy tanár nem csak oktat, de nevel, értékeket közvetít, hat, alkot, gyarapít és a lelkek mélyén nyomott hagy az ifjúságban. Olyan pálya ez, amiben arany középút nincsen!Ember legyen a talpán, aki a tanárkérdéseket követni tudja, hogy ne ítélje meg vagy el. Akinek nem volt jó tanára azért, vagy akinek volt, másért. Mert sokak szerint van rossz tanár, míg mások szerint szerencsére van jó is. Ismert fogalom a tanárbarát, de a tanárgyűlölő is, a szerint, ki milyen élményekkel távozott az iskolából. Tanári összejöveteleken gyakran elhangzik a tanárhiány, a tanárértékelés problémája, az értékelés előnye és hibája, a jövő iskolája, a technikai eszközök szerepe az oktatásban.

Hol vagytok tanárok, tanítók, akik ma hiányoznak? bővebben… →

A vallás a kezdetektől fogva az emberi élet szerves része. Így van és volt ez nálunk is a Csepel szigeten. Néhány gondolattal szeretnék átadni egy gyűjteményt katolikus szigeti életünkről. A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenek tiszteletére, áhítatra vagy áldozatbemutatásra szolgál. A keresztény vallás magyar nyelven ma általánosságban a templom szót használja (az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, mely egyszersmind az egyházat, mint közösséget is jelöli). Egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház) vagy a bazilika elnevezés illet. Ilyen esetek még a szerzetesházhoz kapcsolódó kolostortemplom, és a külön névvel illetett egyházközségi főtemplom, a plébániatemplom. Egy-egy közösség, falu, város egészének vagy valamely vallási felekezethez tartozó gyülekezetének kultusz helye, kultuszra rendelt épülete. Régi szóhasználattal: egyház, Istenháza. Ebben az összefoglalóban csak a katolikus templomokat gyűjtöttem össze.

Csepel sziget katolikus templomai bővebben… →