Újévi köszöntő bővebben… →

Karácsony napja az emberiség egyik legősibb ünnepe. De az ünnep is csak akkor teljes, ha azokkal tölthetjük, akik igazán fontosak nekünk.Gyermekkorunkban, ki-ki hogyan, a kulcslyukon lestük, mikor jön csengőszóval a Jézuska. Hol van már az a régi karácsony, konyhánk édes, zöld illata, elhagyott otthonunknak hideg-lágy melege? Öreg fejjel azt hisszük, akkor más volt a karácsony. Álmaimnak varázsában,gyermeki szemmel azt hittem, az az idő, a gyönyör maga. De csak egy régvolt, egy szép maradt, az emlékezés homályában. A ház az éjszakai fűtések hiányában reggel ritka képekkel ajándékozott. Ott ült a jégvirág az ablakon, fehéren, csodásan, s körmömmel vágtam rá egy-két ablakot. Játszadozva szálltak alá a hópelyhek udvarunkra, és ha havazott, a pelyheket is kergettük, közben a hidegtől pirosló arccal szemünk vidáman csillogott. Az égen fagyos felhők,  durábel cipőnk alatt jeges hó csikordult.  A sparheltben korán reggel még nem égett a tűz, mert kevés volt a tüzelő. És nagy volt a szegénység! Aztán este a sütőben felmelegített, rongyba csavart cserép vagy tégla melegítette dunyhánk fagyos leheletét.

Az én karácsonyom! bővebben… →

A katolikus hívőknek Advent első vasárnapjával kezdődik el az új egyházi esztendő. Az advent a latin Adventus  Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az négy hetes “szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Templomainkban ebben az időszakban  nem díszítik virággal az oltárt, a miséző pap viola (lila)  miseruhát használ, de a harmadik vasárnap lehetséges a rózsaszín. Régi szokás templomainkban, hogy az adventi hétköznapokon hajnali, úgynevezett roráté misét végeznek.A hívő ember számára az adventi koszorú nem csupán dísz vagy divatos szokás. Az adventi koszorú hagyományosan fenyőágból készített kör alakú koszorú,  melyet négy gyertyával díszítenek, de ma már többféle anyagból és formával előfordul. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtunk meg. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad Karácsonykor. A vasárnaponként meggyújtott gyertya – a középkori írók szerint –  Krisztus Urunk négyféle eljövetelét szimbolizálja:

ADVENT – KARÁCSONY – KARÁCSONY UTÁN bővebben… →

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt, különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.  Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az első világháborút lezáró békék megpecsételték a Monarchia sorsát: törvénybe foglalták, hogy Magyarország és Ausztria soha nem egyesülhet ezután, a Habsburg uralkodóháznak pedig távoznia kellett mindkét trónról, és az egész családnak száműzetésbe kellett vonulnia. Az Osztrák-Magyar Monarchia valószínűleg a világháború nélkül is darabjaira hullott volna, ugyanis rengeteg nép (cseh, szlovák, román, német, szerb, turén, osztrák, na és persze magyar) lakta, akik mind-mind önálló államiságot akartak, ám Ferenc József csak az osztrákoknak és a magyaroknak adott politikai jogokat.A mesterségesen “életben tartott” állam nemcsak etnikailag, de gazdaságilag is megosztott volt, melyet egyedül az idős és konzervatív uralkodó, Ferenc József személye tudott összetartani.

100 éve történt bővebben… →

Őszi pillanatok!

Őszi pillanatok! bővebben… →

HALOTTAK NAPJÁN

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, monda neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. “Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz.” Halotti beszéd és könyörgés (részlet) Pais Dezső olvasata.

HALOTTAK NAPJÁN bővebben… →