A ma 20-25 év körüli fiataljai nem is emlékeznek arra, milyen idillikus hangulat volt Tökölön régen arra ébredni hajnali 4-kor, reszketnek az ablakok, szállnak fejünk felett a repülők, néha a kert végében a függőleges próbarepüléskor remegésbe kezdett a gyümölcsfák levélzete, vagy repült a cserép a tetőről. A most bátor hangadó, akkor mélyen hallgatott. A fegyverek árnyékában nem volt mindenki oly mélyen hazafi. És akkor, aki élni akart, az ma nem feltétlen követendő. Megpróbálom összegyűjteni a múltból azokat, amelyek a jelen számára már csak emlékek és elgondolkodtatóak.