Áldás, békesség Tökölnek!
2016.október 31-én a reformáció napját ünnepelték a hívők. A történelem és az egyháztörténet fordulópontja lett 1517-ben ez a nap: Luther Márton pontosan 499 éve szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget.
A reformáció legfőbb célkitűzése: az egyház apostoli szegénységének visszaállítása és a papi kiváltságok eltörlése. A mozgalmat az egyház tekintélyének hanyatlása, akkori erkölcsi lezüllése, lelki feladatainak elhanyagolása és az egyre pénzéhesebb elvilágiasodott papság elleni felháborodás eredményezte (humanizmus, reneszánsz időszaka).
Követői: nemcsak a polgárságból kerültek ki, hanem támogatókra találtak a feudális nagybirtokosok között, akik az egyházi birtokok megszerzése érdekében csatlakoztak, valamint a parasztság soraiból, akik a reformban a feudális társadalom szociális igazságtalanságainak megszüntetését látták.
A reformáció közvetlen kiváltó oka, a papság visszaélt a búcsúcédulák árusításával. Aki búcsúcédulát vett, annak a pápa bűnbocsánatot ígért, ez hatalmas egyházi bevételt eredményezett!
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes volt. 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett 95 pontjában a katolikus egyház keretein belül, a katolikus egyház megreformálását követelte. Nem akart új vallást teremteni. Követői az evangélikusok.
Mi is volt tételeinek fő gondolata?
Szerinte az az ember, aki hisz, és Isten előtt bűnösnek vallja magát, elismeri, hogy nincs benne semmi igazságosság, és hogy egyedüli lehetősége a létezésre Krisztus megváltó művében van. A hitben az ember elismeri, hogy képtelen megszerezni az üdvösséget.
„Az ember nem azért igazul meg, mert hisz, hanem azáltal, hogy hisz.”
A bűnök megbocsátására senki más, sem a pápa, sem az egyház nem vállalkozhat, mert az egyedül Isten privilégiuma, ami megkérdőjelezte Isten és ember között az egyház közvetítő szerepét. Kimondta, hogy „egyedül a hit által üdvözül az ember”, az üdvösség tehát nem a szabad akarattól, hanem az isteni kegyelemtől függött. A vallás kérdéseinek megválaszolásában egyedüli forrás a Biblia.
A pápa elutasította Luther nézeteit, majd 1520-ban kiátkozták őt.
Német földön Szászországban terjedtek el Münzer Tamás tanai, aki az anabaptisták, újrakeresztelők mozgalmát vezette. Az 1524-1525-ben kirobbant német parasztháború fontos ideológiai alapját jelentették az ő tanításai (a felkelést a fejedelmeknek sikerült leverniük). A parasztok az egyházi vagyon felosztása mellett a vagyoni különbségek megszüntetését is követelték.
1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen V. Károly kimondatta, hogy Luther hívei megmaradhatnak vallásuknál, de hitüket, a reformációt nem terjeszthetik tovább, ami ellen ők tiltakoztak – protestáltak
1530-ban terjesztették elő az ún. ágostai hitvallást
A protestáns fejedelmek – a császárral szemben – 1531-ben szövetségre léptek, és elkezdődött a véres harc. 1547-ben a császár vereséget mért a protestánsokra, de nem sikerült a protestantizmussal leszámolnia. A vallási kérdésekbe belefáradt V. Károly végül 1555-ben megkötötte az augsburgi vallásbékét, aminek lényege a „cuius regio eius religio” (akié a föld, azé a vallás, „egyetértés az egyet nem értésről”) kimondása volt. Ezzel a birodalom tartományai vallási kérdéseken is elnyerték függetlenségüket a császártól.
A svájci Kálvin János 1536-ban jelentette meg „ A keresztvény vallás tanítása” című művét. A kálvini tanítás lényege a következő: az üdvözülés kérdése Isten számára már a születés pillanatában nyilvánvaló, ez az eleve elrendeltetés tana, a predestináció (öröktől fogva való elrendelés). Egyszerűbb istentiszteletet vezetett be. Kálvin genfi egyháza a feltörekvő polgárság eszményeit tükrözte: a kereskedelemben, az üzleti életben elért siker a kiválasztottság jele lehetett. Követői a kálvinista reformátusok.
A reformáció harmadik ága az antitrinitárius, vagy, ahogy Magyarországon és Erdélyben elterjedt, az unitárius volt. Követői megkérdőjelezték a Szentháromság létét. A protestánsok nemcsak a katolicizmussal, hanem egymással is harcoltak, erre példa, hogy az antitrinitáriusok vezetőjét, Servet Mihályt Kálvin máglyára küldte Genfben.
Összefoglalva a protestáns irányzatokat:
Lutheránus / Evangélikus (Luther Márton)
Kálvinista / Református (Kálvin János)
Antitrinitárius / Unitárius (Szervét Mihály)
Anabaptista / Újrakeresztelők (Münzer Tamás)
A protestáns irányzatok nem maradhattak ellenreformáció nélkül. A katolikus egyház megújhodás érdekében meghozat lépéseit.
A katolikus egyház megújulása az energikus III. Pál pápához és Loyolai Szent Ignáchoz köthető. Loyolai Szent Ignác megszervezte a „pápa hadseregét”, Jézus Társaságát, a Jezsuita Rendet (1540), amelynek fontos szerepe volt számos főnemesi család rekatolizálásában, illetve a protestáns prédikátorokkal folytatott eredményes hitvitákban.
A pápa felállította a Szent Officiumot, melyet spanyol mintára szerveztek újjá, és célja az eretnekek elleni kemény fellépés volt.
Létrehozták az egyházi cenzúrát, illetve a tiltott könyvek jegyzékét, az indexet.
III. Pál összehívta a tridenti zsinatot 1545-ben az egyház hitéletének megújítására. Ezen nem jelentek meg protestáns egyház-fejedelmek, így a megegyezés minden esélye megszűnt.
A tridenti zsinaton (1545-1563) fontos reformok születtek, a zsinat célként tűzte ki a papság tekintélyének helyreállítását, határozatot arról, hogy a püspökök kötelesek egyházmegyéjükben tartózkodni, és felelősek lettek az alájuk tartozó papság erkölcseiért. Megszervezték a papképzést. Eltörölték a búcsúcédulák árusítását. Az ellenreformáció, a katolikus megújhodás a tridenti zsinat nyomán erőre kapott, és Európa számos vidékét ismét katolikus hitre térítették.
A XVI. század első felében Magyarországon is a reformáció határozta meg az ország szellemi életének fejlődését. Új művelődési központok alakultak ki, mint pl. Brassó, Kolozsvár, Debrecen, ahol sorra nyíltak a nyomdák, az iskolák, amik a reformáció terjesztésének legfőbb eszközei. A reformátusok legjelentősebb iskolái Sárospatakon és Debrecenben, az evangélikusoké Bártfán és Brassóban, az unitáriusoké Kolozsváron működött.
A teljes bibliafordítást csak 1590-ben Károlyi Gáspár gönci prédikátor készítette el (vizsolyi Biblia). Az írástudatlanok között az anyanyelvű templomi énekekkel terjesztették a protestáns eszméket.
A rendszerváltás a tököli kálvinista reformátusok között sem maradt nyomtalan. Az Aradi utcai imaházat kinőtték, melyet korábban néhány evangélikussal osztottak meg. Erdélyből áttelepültek is igényelték az új templom megépítését. Ekkortájt a templomépítő szándék erőteljes volt. Az evangélikus hit tököli újra feltámasztása nem járt sikerrel.
A tököli Önkormányzat a 47/ 1997. (03.10), a 44/1999.(03.189), az 96/ 1999.(04.12).-ei Önkormányzati határozatával támogatta a református egyházat a Fő utcai templom megépítésében. Kezdéskor 2007-ben az önkormányzat 1 millió Ft-ot biztosított. A haladó építkezéshez az önkormányzat további 4 millió Ft-ot adott.
Forrás: Tököli Tükör, 2007
2007-ben Ócsai Sándort bízták meg a torony építésével.
A felemelés pillanatai.
Forrás:2010. június Tököli Tükör
Ócsai Sándor:”A tököli református templomtorony süveg csúcsdíszének készítésével bíztak meg. A csúcsdísz, mint a templom is, modern kiviteli tervek alapján készült. A csúcsdísz elkészítését követően ráépítettük a helyszínen a kivitelezők által már elkészített és még a földön álló toronysüvegre. Figyelemmel arra, hogy a toronysüvegek helyrerakatásának kényes műveletében sikerült már tapasztalatot szereznem, a felemelési munkálatokat én irányítottam.” „A szakmát 1928- ban született, édesapámnál tanultam,1978-tól önálló iparosként dolgozom és ezt tudásomat az évek alatt az elérhető legjobb kiviteli színvonal irányába fejlesztettem. Irányelvem: amit csinálsz, abban a legjobb legyél, ha a fénynek hátat fordítasz, csak az árnyékot látod.”
Forrás: Tököli Tükör
A templomot 2010-től megszépült környezetben református Istentiszteleten veszik igénybe a Tököliek.
Áldást, békességet minden hívőnek!
Református Egyházközség:A múlt század közepén lett anyaegyházközség. Halásztelek, Tököl együtt működött.
Jelenlegi címe: Papp Kornél, Tököl-Halásztelki Református Egyházközség 2316 Fő u. 109
Jézus mondja: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!” (János evangéliuma 7, 37-38).
Tököl, 2016-11-10
Írta és összeállította: Pletser József
Forrás: A reformáció története
Ócsai Sándor honlapja