Közel 50 évet utaztam a Hévvel, Tököl és Budapest között. Ha a vonal egyenlítő körül menne, azt 14 –szer körbejártam volna, ha időben mérem, 4 évet ültem a szerelvényeken. Hogy mennyire fontos és még ma is milyen pontos, azt csak az tudja, aki naponta igénybe veszi. A HÉV kapu Tökölről a nyugdíjasoknak és azoknak, akik nem rendelkeznek saját autóval. Ha megkérdezzük az embereket, akkor aránylag sokan vágják rá határozottan, hogy a HÉV a Helyiérdekű Vasút rövidítése, de hogy mit jelent ez valójában, azt jóval kevesebben tudják. A helyzet akkor indult igazán változásnak, amikor az 1880-ban törvénybe iktatott passzus engedélyezte a helyiérdekű vasutak építését. Ezeknek a vicinálisnak is nevezett vasútvonalaknak éppen az volt az értelme, hogy az országos vasútvonalak által nem érintett, de arra igényt tartó régiókat összekapcsolják a várossal. Az ilyen vonalak sebessége jóval alacsonyabb volt az országos hálózatokénak, ám jóval több megállójuk, és sűrűbb menetrendjük valóban alkalmassá tette őket a feladat végrehajtására.

Legyen itt egy kis történelem.

Az első HÉV vonalról, mely Soroksárt kötötte össze a fővárossal, 1882 április 4-én született határozat, majd az átadásra 1887. augusztus 7.én került sor . A vonal a Közvágóhídról indult, ahol egy pályaházat is építettek. Ebben egy minőségi, de nem túl drága étterem és néhány várószoba kapott helyet. A vonal kezdetben 9,7 km hosszan, Közvágóhídtól Soroksárig tartott.  A soroksáriak a sajtóbejárás során a pálya mellett szinte minden talpalatnyi helyen népünnepélyeket tartottak, mert érezték, hogy végre az akkor még teljesen elmaradott környéknek is kijutott a civilizációból. Az év végére, november 24.-ére,  Hév már Dunaharasztiig közlekedett.

 A szerelvényeket a MÁV Gépgyár által gyártott kéttengelyes gőzmozdonyok húzták. 1891-re a HÉV-járatok már Ráckevéig közlekedtek. 1938-tól megkezdődött a villamosítás, amely teljes hosszra 1976-ban fejeződött be. A Weiss Manfréd gyár az 1890-es években települt ki a Csepel-szigetre. A csepeli gyártelep teherforgalmi kiszolgálására kiépített 4,8 km hosszú iparvágányt. 1911. december 9-én adták át a forgalomnak. Pestszenterzsébet, a régi Erzsébet falva állomásról kiágazó csepeli szárnyvonalon a személyszállítás 1912-től indult meg. Valamikor Tökölről reggel 5 óra körül indult a vonat közvetlenül Csepelre és délután 17 óra körüli az időpontra érkezett vissza.  Így a Tökölieknek, akik akkor szép számmal dolgoztak Csepelen, nem kellett átszállni.

Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre. A második világháború alatt Tökölön épült fel a Dunai Repülőgépgyár Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki egy vágány a taksonyi hídtól Szigetszentmiklós -Gyártelepig. A MÁV Budapest–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágánya a ráckevei vasútvonalig tette lehetővé a közlekedést. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe. A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefvárosi pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon. A dunaharaszti Duna-hidat 1944 november 3—án felrobbantották. 1945. december 8-áig a forgalom szünetelt. 1945- után mégis sikerült a szigeti szakaszon újjászervezni a forgalmat, mivel egy mozdony mégis maradt: a Dunai Repülőgépgyár (DRG) 10-es pályaszámú gőzmozdonya, melynek segítségével 1945. május 10-től szükségforgalmat indítottak.

A taksonyi szárnyvonal 1976-ban szűnt meg.  A sínpárokat elföldelték. 1978-ban a Gubacsi híd átalakításával a Csepelre átvezető szárnyvonal megszűnt, így Tökölről sem lehetett közvetlenül Csepelre HÉV-vel menni. Ezen a vonalon látták el a Csepel Autógyár teherforgalmát ás a tököli szovjet bázis kerozin és egyéb szállításait is. Nagyon sokáig teher és postaforgalmat is ellátott.

Kezdetben gőzmozdony üzemben működött a vasútvonal, majd 1938 tájékán villamos vonalra váltottak. A 70-es években Ráckevére dízelmozdonyok jártak, majd 1976 után, amikor a villamosítás befejeződött, az NDK-ból hozott szerelvények jöttek, amelyek ma is elvégzik a feladatukat.

A HÉV vonala a dunaharaszti hídon egyvágányú. Csepel szigetre bejövet szép látvány nyújt kis Dunánkról. Tökölnek meg jó közlekedést minden nehézség ellenére. Reméljük, jövőre minden jobb lesz.

Forrás:Képek: 2010-2014. Kisdunai Nagyhajók – hajo@kisdunainagyhajok.hu

Fortepan:Somlai Tibor
A képek használatához, forrásmegjelölés kötelező!
Szöveg: Wikipédia

2020.03 12                      Összeállította: Pletser József