A magyar parlament a világ legszebb parlamentjeinek egyike.2011 óta a világörökség része.Muzeális értéke felbecsülhetetlen. 1885-től 1902-ig épült. Impozáns, szemet gyönyörködtető alkotás, mely Budapest és általa Magyarország szimbóluma lett. Építészeti választásai fontos történelmi és politikai üzeneteket küldenek. Őseink, a krónikások följegyzése szerint az első országgyűlést, a mai Pusztaszeren tartották. Itt született meg a későbbi magyar alkotmányunk alapja: a vérszerződés. Később több helyszínen is volt nemzetgyűlés, pl. Esztergomban, Csanádon, Székesfehérvárott, Pannonhalmán, Pest város határában elterülő Rákoson, de Veszprém, Zágráb, Buda, Hatvan, Szeged, Tolna is volt az országgyűlés színhelye.1802-től 1848-ig, a hajdani koronázó városban, Pozsonyban tartották az országgyűléseket. 1848.–tól Pest lett az országgyűlés székhelye. Gödöllőn 1880. december hó 14-ík napján szentesítették, hogy állandó országházat kell építeni. Országos bizottság alakult, akik kidolgozták az épület tervezési programját, ennek alapján pályázatot hirdetettek, a beérkezett pályaterveket megbírálták és a végrehajtásra alkalmas tervet kijelölték. A Bizottság, 1884. évi február 24-én megtartott ülésén Steindl Imre építőművészt, a budapesti műegyetemi rendes tanárt bízta meg ezzel a monumentális feladattal.
Steindl Imre szobra
Az országház építését 1885. évi október hó 12-én kezdték meg, de a földmunka akadozott, mert az épület területén volt fővárosi vízmű, ezért 1886. május hó 20-án a munkákat abbahagyták mindaddig, amíg a vízműnek a Margit-híd felé fekvő szomszédtelekre való elhelyezését meg nem oldották. Feltétel volt, hogy a főváros lakosságának vízzel való ellátása fennakadást ne szenvedjen. A földmunkát 1886. évi október 25-én ismét megindították úgy, hogy 1887. évi augusztus hó 31-én a földmunka teljesen be volt fejezve. A földkiemelés tömege 176,000 köbméter.A betonozást a rendelkezésre álló területen már 1887. június hó 16-án megkezdték. Az épület egész kiterjedésében egyetlen, összefüggő és egyfolytában készített betonalapra van fektetve. Ennek vastagsága 2 méter, a nagy udvarok területe alatt azonban csak 0,75 méter. A betonalap alsó síkja a Duna 0-pontjával egyező, felső síkja az egész terjedelemben + 2 méter magasságban van a Duna 0-pontja fölött. Egyes helyeken, a vízvezetékek üregeiben még vastagabb is lett a beton.A betonozás megszakítás nélkül s állandó ellenőrzés alatt éjjel-nappal folyt, így 1887. évi október hó 1-én, így három és fél hónap alatt befejezték. A lebetonozott terület 1757,2 m2. A beton tömege 61000 köbméter. A pillérek, a boltövek, a boltbordák stb. faragott köböl készültek.
A felhasznált köveket osztályozták.
- Kemény kövek, b. Közép kemény kövek és c. Puha kövek.
A kemény kövek: süttői, almási, piszkei, haraszti és beszterczebányaí kövek.Közép kemény kövek: varasdi, biai kitűnő, kolosmonostorí, várpalotai és medolíní kövek.Puha kövek: bothi, biai AJ, osztályú és máléhegyi kövek.A belső csarnokok és termek díszítésére pedig a márványt, ezek közül a siklósi és gyüdí (baranyai), vaskóhí (bihari), gírolamóí, castelvenerei, sarrancolíní és síennaí márványt, továbbá a mauthausení és svéd gránitot használták.Készült 173600 m3 téglafalazat és 17400 m3 boltfalazat, összesen tehát 191000 m falazat, amelynek végrehajtásához 40.000000 téglára volt szükség.
AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA töredékesen.
Steindl Imre annak a gondolatnak óhajtott kifejezést adni, hogy a törvényhozás egysége, mint uralkodó eszme, mégis félreismerhetetlen alakot nyerjen, hogy az egység törvényhozás két háza által már az épület külsején is kifejezésre jusson. A törvényhozás két háza: a főrendiház az épület északi, a képviselőház pedig annak déli részéből 4 — 4 sarok toronnyal emelkedik ki, míg a törvényhozás egységének a kifejezője az épület közepéből kimagasló kupola.Az egész épület gótikus stílusban épült. A stílusnak nemzeti jelleget adni akkor nagyon nehéz volt. E célból hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetének formáit többé-kevésbé stilizálva alkalmazta. Így például építészeti tagozatoknál, mint amilyenek a fejezetek, eltért a szigorú gót stílus modorától, a mennyiben azoknál annyira ment, hogy a művészetünkben annyiszor alkalmazott akantusz-levelet (akantusznövény levele szép karéjos, finom tagozású, kecses hajlású), saját fölfogása szerint kezelte.
Az új országházban összesen 10 udvar, és 28 lépcső van. A pincesor végére a fűtő- és szellőztető-berendezések helységeit építették Az új országház fűtési és szellőztetési berendezése akkori magyar műszaki tudomány diadalát hirdeti, mert ilyen nagy terjedelmű, jól sikerült berendezés egy épületben, az egész kontinensen nem volt található. És mint ilyen, mintául szolgált a külföldnek. A világításra gáz- és elektromos világítást alkalmaztak. Az elektromos világítás sodrony és kábelvezetékeinek hossza mintegy 1200 kilométer volt.A világító testek: csillárok, fali karok és kandeláberek vasból, alumínium-bronzból és sárgarézből készültek. A lépcsőkön kívül személyközlekedésre 10 személyfelvonót alkalmaztak.
A díszlépcső
Az épület külsején alkalmazott kandeláberek és ívlámpák kovácsoltvasból, az épület belsejében, az előcsarnokban és főlépcsőházban levő csillárokat és kandelábereket, sárgarézből kovácsolták.
A kupolacsarnok és üléstermekben elhelyezett világító koszorúk és nagy csillárok kovácsoltvasból készültek, teljesen aranyozva.Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 darab szobor van, valamennyi kivétel nélkül gazdag baldachinokkal koronázva, a melyek a külső szobrok fölött kőből, a belsők fölött pedig bronzból valók. A szobrok megválasztásánál az volt a vezéreszme, hogy e szobrokban a magyar nemzet története — a honfoglalástól napjainkig , hű kifejezést nyerjen.Az összes tetőszerkezetek hengerelt vasból készültek, s palával és vörösréz bádoggal lettek födve, s mindenütt tűzmentes födémek vannak alkalmazva.
A kupola belül
A kupola kívül
A legérdekesebb a kupola vas tető-szerkezete Ez szegecselt szögvasakból álló hatalmas ívvezetékből van szerkesztve, melyek a kupola dobján, csuklókon nyugszanak. Az ívek egymás közt merevítő szélrácsokkal vannak összekötve. Az ívvezeték végeit fent egy gyűrűbe kapcsolták, melyen a karcsú, vasból való huszártorony nyugszik.A kupola 20*80 méter belső átmérőjű szabályos tízen hat szögből áll, mely tizenhat, pilléren nyugszik.A szobrok sorozata, a díszlépcső felőli előcsarnokból a kupolacsarnokba vezető középnyílással szemben levő átellenes középnyílástól baloldalt eső pillértől kezdve és jobbra folytatva a következő: Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, I. (Nagy) Lajos, Hunyadi János, Corvin Mátyás, Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót.Több művész működött közre az új országház figurális festményeinek megalkotásában.A képviselőház és főrendiházhoz tartozó társalgó-termek mennyezetére Vajda Zsigmond festőművész festményének témáját a mondavilágból és a történetből merítette.A képviselőház társalgójának mennyezetképe, annak a kupolacsarnok felé eső táján a mondánk ama részét ábrázolja, a midőn a két testvér, Hunor és Magor gímszarvas vadászaton üldözőbe veszik a szarvast. A képnek a csarnok másik bejárója felőli részén Emese álma. van megörökítve, mellette Atilla hősi serege a mint az égen Ázsiába visszatér.A főrendiház társalgójának mennyezetére festett kép szélső részén Mátyás királyt, népe körében, igazságot szolgáltatva, látjuk. A festmény középső része két részből áll, az egyik részében Asztrik apátot látjuk, a mint István fejedelemnek a szent koronát nyújtja át, míg a másik része a kereszténység diadalát jeleníti.A festménynek harmadik része is két jelenetből áll. Az egyikben az a momentum van allegorizálva, a midőn Könyves Kálmán korának szellemét messze túlszárnyaló bölcsességgel emeli fel tiltó szavát a boszorkányok megégetése ellen.A kor legkiválóbb festői is közreműködtek. Ezek között volt Krenner Viktor, Kriesch Aladár, Spányi Béla, Dudits Andor, Jantyik Mátyás, Lotz Károly is.Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 darab szobor van, valamennyi kivétel nélkül gazdag baldachinokkal koronázva, a melyek a külső szobrok fölött köböl, a belsők fölött pedig bronzból valók. A szobrok megválasztásánál az volt a vezéreszme, hogy e szobrokban a magyar nemzet története , a honfoglalástól napjainkig , hű kifejezést nyerjen.
A kor leghíresebb magyar szobrászai voltak. Mátrai Lajos, Köllő Miklós, Míkula Ferencz, Jankovics Gyula, Vasadi Ferencz, Frank Kálmán, Kiss György, Ligeti Miklós, Holló Barnabás , Szász Gyula, Haraszti József, Kallós Ede, Lantay Lajos, Tóth István, Keszler Adolf, Fleíschl Róbert , Andrejka József , Strohoffer Béla, Mayer Ede, Róna József, Brestyánszky Béla, Sínger Antal, Bezerédi Gyula, Szécsi Antal .
Általában az egész épület a harmóniának tökéletes megtestesülése; benne az építészet a szobrászattal és festészettel kovácsolással karöltve lélekemelő. A mester munkákat a művészeken (festők, szobrászok) kívül 50 különböző területre osztották, melyek közül csak néhány, bútorkészítő, kovácsoltvas készítő, szobafestő, bádogos, tetőfedő, gyertyatartó készítő, stb. ami több ezer munkást jelentett. A ház a magyar emberek összefogásának gyönyörű példája.
Az egész munkálatok fő tervezőjét, Steindl Imrét (1839-1902) 1902. augusztus 31-én, dicsősége tetőfokán ragadott el a kérlelhetetlen halál. Készen állt a köbe vésett magasztos eszme, hirdetve megalkotója nagy szellemét. Legnagyobb mesterműve, nemzetünk büszkeségére, a magyar föld díszére, mestere nagy hírnevének öregbítésére ma is megcsodálható.
Figyelemfelkeltő írásomban nem tudtam elég hűen visszaadni a Ház szépségét.Engem a monumentális méretei ragadtak meg és az, mennyi ember közös munkája, egymás iránti tisztelete és szeretete került az épületbe.
Ezért ajánlom minden Tökölinek a megtekintését, az összefogást és a szeretet ismételt megtalálását!
Aki részletesebben szeretne erről olvasni, megtalálja az írást az alábbi 1904-ben megjelent könyvben vagy az Interneten.
Forrás:
(Részlet a Képzőművészeti Kiadó Parlament c. könyvéből)
Az Országháza ismertető
Marton Zsigmond barátom
Tököl, 2017-01-17 Feldolgozta: Pletser József