civiltokol összes bejegyzése

Egyéb

A tököli lakodalom

Hozzászólás most!

 A tököli lakodalom

mennyasszony1mennyasszony-2 

 A házasság az ember életében egy nagyon fontos lépés. Így volt ez korábban, így maradt mostanra is. Csak a szokások változtak, és mások lettek az igények.Régen Tökölön az esküvők leggyakoribb időpontja májusra, szeptemberre és októberre esett.Ezt a házasulókról 1789-től vezetett egyházi anyakönyvekből is meg lehet állapítani.Megvolt ennek az oka.

A tavasz igéjét hirdető május, vagy a termények nagy részét betakarító ősz között lehetett válogatni. Az esküvők általában szombaton voltak,- néhány vallásos rác családnál még az 1990- es években is élt az a szokás, vallásosságuk kifejezéseként, miszerint szombaton lelkileg felkészülve a vasárnapra nem tartottak esküvőt, ehelyett a szerdai napot  választották a házasságkötés időpontjául.  Ilyenkor benépesedett a Fő utca templom közeli szakasza. A menyasszonynézés, a gyalogos lakodalmi menet megtekintése kötelező esemény volt, mert ifjúkorunkban szinte elképzelhetetlennek tartották, hogy ne legyen templomi esküvő. A tököli lakodalom bővebben… →

Tököl történelme

Csepel-sziget kapui

1 hozzászólás

Csepel-sziget kapui

 A híd olyan építmény, olyan műtárgy, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő terület között. A hídnak állni kell télen és nyáron is. Ki kell bírnia az árvizet és a terhelést egyaránt. A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket, kidőlt fatörzseket, lecsüngő liánokat használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. Az egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket is építettek. A modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája ma is megtalálható. De hogyan lehet bejutni kedves szigetünkre?  Több módon. Hidakon, repülővel, kompokkal egyaránt. Írásomban a hidakról szeretnék egy összefoglalót adni Tököl lakóinak. Egy kicsit másképp, érzelmek oldaláról is. Csepel-sziget kapui bővebben… →

Tököl történelme

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

Hozzászólás most!

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

 Csepel sziget1740

Térkép: Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1740.esztendő

A Csepel sziget az É-ról D-re hosszan elnyúló sík terület, melynek hossza 48, szélessége 3-9 km, területe 257,11 km2.

A régi írások szerint a honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének adott szálláshelyet a sziget. Árpád itt építette első lakát; szívesen mulatott a szigeten, s itt született fia Zoltán is. Később is királyaink kedvelt helye maradt, s a mohácsi vészig a királynék nászajándékát képezte.  A középkorban is a mindenkori uralkodó magánbirtokához tartozott, a királyi család pihenőhelye és vadászterülete volt. Ekkoriban a sziget települései jelentették az udvar élelemellátásának egyik fő forrását is. Oláh Miklós leírása szerint a sziget bővelkedett vadban, erdőkben, szőlőkben s más terményekben.
 Csepel-szigeti kronológia és Tököl bővebben… →

Egyéb, Egyesületi hírek, Események

Kezdődik az iskola

Hozzászólás most!

 

Kezdődik az iskola-2016

Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

Könyv, toll, tinta, ceruza,

rontom-bontom,

kezdődik az iskola,

csak aszondom.

Kora reggel rohanás,

rontom-bontom,

nem könnyű a tanulás,

csak aszondom.

Tízpercben nagy futkosás,

rontom-bontom,

torkod fájdul, ne kiálts,

csak aszondom.

Zsemlye és vajaskenyér,

rontom-bontom,

morzsát szedhet az egér,

csak aszondom.

Énekóra, la-la-la,

rontom-bontom,

reng a terem ablaka,

csak aszondom.

Tornaóra egy-kettő,

rontom-bontom,

leszakad a háztető,

csak aszondom.

Kintről benéz egy szamár,

rontom-bontom,

iskolába sose jár,

csak aszondom.

Mottó:

„Elmondok neked egyet-mást. Mindennap egyvalamit. Hogy megtarthasd. A fejedben. Mert látod: minden ember annyit ér, amennyit tud. Ha olyat is tud, amit más senki se, akkor mindenkinél többet ér.”

Gárdonyi Géza

Persze vannak, akik a fenti idézettel nem azonosulnak. Mégis csodás dolog a tudás, melyhez csak kemény munka árán lehet jutni. Kezdődik az iskola bővebben… →

Tököl történelme

A tököli repülőtér

Hozzászólás most!

A ma 20-25 év körüli fiataljai nem is emlékeznek arra, milyen idillikus hangulat volt Tökölön régen arra ébredni hajnali 4-kor, reszketnek az ablakok, szállnak fejünk felett a repülők, néha a kert végében a függőleges próbarepüléskor remegésbe kezdett a gyümölcsfák levélzete, vagy repült a cserép a tetőről. A most bátor hangadó, akkor mélyen hallgatott. A fegyverek árnyékában nem volt mindenki oly mélyen hazafi. És akkor, aki élni akart, az ma nem feltétlen követendő. Megpróbálom összegyűjteni a múltból azokat, amelyek a jelen számára már csak emlékek és elgondolkodtatóak.

A tököli repülőtér bővebben… →

Egyesületi hírek

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve

Hozzászólás most!

A tököli Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület nevében örömmel mutatjuk be és tisztelettel ajánljuk az Önök figyelmébe dr. Szilágyi József most megjelent hetedik” Tukuljski Racovi, egy rác népcsoport és rokonai múltja régi dokumentumok tükrében” című könyvét.

A könyv, mint az előző hat is magánkiadásban jelent meg. Az igényes kiadású könyv 136 oldalon 262 antik fotó és képeslap segítségével – mely a szerző több mint egy évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye” – mutatja be a tököli rácok és rokonaik valamint a környéken letelepedett – Ercsi, Érd, Csepel, Törökbálint, Perkáta, Százhalombatta, Szentendre – i rácok életét és szokásait.

A megjelenés időzítése sem véletlen, hiszen augusztus 15.- e, az a nap, Nagyboldogasszony ünnepének napja, amikor a kutatások szerint a rácok elindultak új hazájukba és ahova megérkezve vérükkel fogadták meg, hogy hűek lesznek befogadó országukhoz.

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve bővebben… →

Tököl történelme

Csepel-sziget központjában

Hozzászólás most!

Csepel sziget központjában, a mi szeretett településünkön, már a korai vaskorban is éltek!

Hogy jó helyen élünk, hogy jó helyre születtünk, azt a történelem is igazolta. Tököl a sziget szívében mindig is meghatározó volt.

Történelmi írások között lapozva érdekes dolgot lehet találni az 1958-ban megjelent, Budapest régiségei könyvben Patek Erzsébet írásában. Itt olvasható, hogy időszámítás előtti 6-7-8. századi időkben az itt élők urnatemetőben búcsúztak halottaiktól.

Írása szerint Gerecze Péter 1912-ben olyan temetősírokat tárt fel Tököl határában, mely temetkezési szokások, edények, azok elrendezései, a fenti korra jellemzőek.

Ezek un. urnasírok voltak, melyek mellett csontvázas sírok is előkerültek és igazolták a régi korok emlékeit. Csepel-sziget központjában bővebben… →

Tököl történelme

A tököli római katolikus templom értékei

Hozzászólás most!

Amikor templomunkba jössz és imára hajtod fejed, az ima után érdemes körülnézni és keresni a múltat, hogy megtaláld a jövőt. Előttünk is éltek itt. Gyermekkorom világából előjön a nagymisére várakozás, mert 8 órakor kismise volt, kilenckor diákmise, 10 után jött a nagymise.

A tököli római katolikus templom értékei bővebben… →