Hová tűnt a régi világ, kamaszkorom legszebb nyara, ifjúságom gondtalan mámora. Sokan jártunk akkortájt a 60-as évek közepén Budapestre tanulni, ki szakmát, ki középiskolába, a további tanulás reményében. És akkor, nem száguldottak a tököli Fő utcán jobbnál jobb autók, mert a főváros felé egy biztos kapu volt a HÉV. És akkor is mentek Tökölről villamos hajtású vonatok. 60 perc alatt meg is tették az utat. Egy óra 10 perc alatt felért a dízel mozdony vontatta ráckevei HÉV, Budapestre. A Csepel Autógyár emléke Tökölről bővebben…
Címke: tököli történelem
Csepel-sziget kapui
Csepel-sziget kapui
A híd olyan építmény, olyan műtárgy, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő terület között. A hídnak állni kell télen és nyáron is. Ki kell bírnia az árvizet és a terhelést egyaránt. A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket, kidőlt fatörzseket, lecsüngő liánokat használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. Az egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket is építettek. A modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája ma is megtalálható. De hogyan lehet bejutni kedves szigetünkre? Több módon. Hidakon, repülővel, kompokkal egyaránt. Írásomban a hidakról szeretnék egy összefoglalót adni Tököl lakóinak. Egy kicsit másképp, érzelmek oldaláról is. Csepel-sziget kapui bővebben…
Csepel-szigeti kronológia és Tököl
Csepel-szigeti kronológia és Tököl
Térkép: Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1740.esztendő
A Csepel sziget az É-ról D-re hosszan elnyúló sík terület, melynek hossza 48, szélessége 3-9 km, területe 257,11 km2.
A régi írások szerint a honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének adott szálláshelyet a sziget. Árpád itt építette első lakát; szívesen mulatott a szigeten, s itt született fia Zoltán is. Később is királyaink kedvelt helye maradt, s a mohácsi vészig a királynék nászajándékát képezte. A középkorban is a mindenkori uralkodó magánbirtokához tartozott, a királyi család pihenőhelye és vadászterülete volt. Ekkoriban a sziget települései jelentették az udvar élelemellátásának egyik fő forrását is. Oláh Miklós leírása szerint a sziget bővelkedett vadban, erdőkben, szőlőkben s más terményekben.
Csepel-szigeti kronológia és Tököl bővebben…
A tököli búcsú
Gondolta volna-e a tököli olvasó, hogy a búcsút Tökölön már 1734 óta tartják. Gyermekkoromban még volt kis búcsú Anna napkor július 26-. án, és nagy búcsú Mária napkor szeptember 8.-án. A tököli búcsú bővebben…
A tököli repülőtér
A ma 20-25 év körüli fiataljai nem is emlékeznek arra, milyen idillikus hangulat volt Tökölön régen arra ébredni hajnali 4-kor, reszketnek az ablakok, szállnak fejünk felett a repülők, néha a kert végében a függőleges próbarepüléskor remegésbe kezdett a gyümölcsfák levélzete, vagy repült a cserép a tetőről. A most bátor hangadó, akkor mélyen hallgatott. A fegyverek árnyékában nem volt mindenki oly mélyen hazafi. És akkor, aki élni akart, az ma nem feltétlen követendő. Megpróbálom összegyűjteni a múltból azokat, amelyek a jelen számára már csak emlékek és elgondolkodtatóak.
Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve
A tököli Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület nevében örömmel mutatjuk be és tisztelettel ajánljuk az Önök figyelmébe dr. Szilágyi József most megjelent hetedik” Tukuljski Racovi, egy rác népcsoport és rokonai múltja régi dokumentumok tükrében” című könyvét.
A könyv, mint az előző hat is magánkiadásban jelent meg. Az igényes kiadású könyv 136 oldalon 262 antik fotó és képeslap segítségével – mely a szerző több mint egy évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye” – mutatja be a tököli rácok és rokonaik valamint a környéken letelepedett – Ercsi, Érd, Csepel, Törökbálint, Perkáta, Százhalombatta, Szentendre – i rácok életét és szokásait.
A megjelenés időzítése sem véletlen, hiszen augusztus 15.- e, az a nap, Nagyboldogasszony ünnepének napja, amikor a kutatások szerint a rácok elindultak új hazájukba és ahova megérkezve vérükkel fogadták meg, hogy hűek lesznek befogadó országukhoz.
Csepel-sziget központjában
Csepel sziget központjában, a mi szeretett településünkön, már a korai vaskorban is éltek!
Hogy jó helyen élünk, hogy jó helyre születtünk, azt a történelem is igazolta. Tököl a sziget szívében mindig is meghatározó volt.
Történelmi írások között lapozva érdekes dolgot lehet találni az 1958-ban megjelent, Budapest régiségei könyvben Patek Erzsébet írásában. Itt olvasható, hogy időszámítás előtti 6-7-8. századi időkben az itt élők urnatemetőben búcsúztak halottaiktól.
Írása szerint Gerecze Péter 1912-ben olyan temetősírokat tárt fel Tököl határában, mely temetkezési szokások, edények, azok elrendezései, a fenti korra jellemzőek.
Ezek un. urnasírok voltak, melyek mellett csontvázas sírok is előkerültek és igazolták a régi korok emlékeit. Csepel-sziget központjában bővebben…
Régi idők történelme a tököli templom szentélyének oromzatán
A tököli római katolikus templom szentélye záró falának oromzatán festett építészeti elem, egy címer található. A négyelt pajzsban sas-lovas-lovas-sas képek láthatók.
Régi idők történelme a tököli templom szentélyének oromzatán bővebben…
A tököli római katolikus templom értékei
Amikor templomunkba jössz és imára hajtod fejed, az ima után érdemes körülnézni és keresni a múltat, hogy megtaláld a jövőt. Előttünk is éltek itt. Gyermekkorom világából előjön a nagymisére várakozás, mert 8 órakor kismise volt, kilenckor diákmise, 10 után jött a nagymise.