A címer egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép, ami a nyugati keresztény civilizáció, a lovagi kultúra szülötte. A címerek magyarországi megjelenése a XII-XIII. Század fordulójára tehető. A címer egy szimbólum, melynek megvan a maga fejlődés története. A címer olyan, általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ. Az országok, nemzetek címerei ma, változások során bekövetkezően visszatükrözik a népek életét, sorsát. A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak. A címerek, mint bizonyos információtartalommal bíró jelek, alkalmasak arra is, hogy személyt, tárgyat, földrajzi egységet, kort stb. azonosítsanak. Vizsgálatával a heraldika foglalkozik. A heraldika vagy címertan a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Ezeknek a heraldikai jelvényeknek, elhelyezésének változásai a legszorosabb összefüggésben állnak a politikai változásokkal. Az 1990-es évek a heraldika magyarországi felvirágzását hozták.Elsősorban települések címereit alkották meg az elmúlt időszakban. Napjainkban minden település alkothat címert.

Rövid összefoglalóm közvetlen környezetünk jelképeit tartalmazza. Mivel Tököl címerének megalkotásában részt vettem, szeretettel ajánlom a Tökölieknek ezt az összeállítást. Címerek, jelképek bővebben… →

A magyar parlament a világ legszebb parlamentjeinek egyike.2011 óta a világörökség része.Muzeális értéke felbecsülhetetlen. 1885-től 1902-ig épült. Impozáns, szemet gyönyörködtető alkotás, mely Budapest és általa Magyarország szimbóluma lett. Építészeti választásai fontos történelmi és politikai üzeneteket küldenek. Őseink, a krónikások följegyzése szerint az első országgyűlést, a mai Pusztaszeren tartották. Itt született meg a későbbi magyar alkotmányunk alapja: a vérszerződés. Később több helyszínen is volt nemzetgyűlés, pl. Esztergomban, Csanádon, Székesfehérvárott, Pannonhalmán, Pest város határában elterülő Rákoson, de Veszprém, Zágráb, Buda, Hatvan, Szeged, Tolna is volt az országgyűlés színhelye.1802-től 1848-ig, a hajdani koronázó városban, Pozsonyban tartották az országgyűléseket. 1848.–tól Pest lett az országgyűlés székhelye. Gödöllőn 1880. december hó 14-ík napján szentesítették, hogy állandó országházat kell építeni. Országos bizottság alakult, akik kidolgozták az épület tervezési programját, ennek alapján pályázatot hirdetettek, a beérkezett pályaterveket megbírálták és a végrehajtásra alkalmas tervet kijelölték. A Bizottság, 1884. évi február 24-én megtartott ülésén Steindl Imre építőművészt, a budapesti műegyetemi rendes tanárt bízta meg ezzel a monumentális feladattal. Az Ország Háza bővebben… →

Dalszöveg: Boldog ünnepet világ!
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Egy év megint elmúlt, s már itt van egy új,
De gondolj a földre, hol háború dúlt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt most mindenkinek,
Ki távol van tőled, s ki itt él veled.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Kórus:
Hála ének zengjen néked.
Kérve kérünk, hallgasd szívünk…
Hát, szervusz, karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj itt, ne menj el, ne vidd el a fényt.
Refr. :
És szóljon egy ének az ünnepekért,
És szóljon egy ének a gyermekekért.
Hát boldog karácsonyt kívánok neked,
És mindenki másnak szép ünnepeket.
Hát szervusz karácsony, békét hozz, reményt.
Maradj még, ne menj el, ne vidd el a fényt. Karácsony bővebben… →

A roráté vagy hajnali mise a római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmise.A hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak.A roráté elnevezést az ünnepkör egyik – ószövetségi szentírási szövegen alapuló – énekének kezdő soráról kapta, melyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super. Harmatozzatok egek onnan felülről. Régebben aranyos vagy angyali

misének is hívták. Ez utóbbi arra utal, hogy a Szűz Mária tiszteletére mondott hajnali miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be. A roráté-szentmiséknek a katolikus egyházban kifejezetten csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén vannak hagyományai. Jelenleg is élő szokás hazánkon kívül, Ausztriában, Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban van.Ezért a Szentszék 1892-ben Pannonhalmának, 1958-ban pedig az Esztergom-Budapesti főegyházmegyének ősi szokására hivatkozva külön kiváltságként engedélyezte a hajnali misét.(Wikipédia)   Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyománynak is tekinthető.A hajnali mise, angyalmise, aranyos mise, roráté adventben pirkadat előtt, hagyományosan 6 órakor bemutatott szentmise, a Megváltó várásának és a Mária-tiszteletnek a nép által megszeretett megnyilvánulása. Advent első vasárnapjától Karácsony első napjáig, minden reggel. A roráté mise elimádkozása a Jézus utáni vágyat fejezi ki. A zsoltár szavai szerint: Krisztus a felkelő Napunk. Ez az érzés megtapasztalható, amikor sötétben megyünk a templomba, majd kijőve a mise végén már világos van.A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráté. Várakozásban élünk. És az Úr eljön. Roráté bővebben… →