TÖKÖLI CIVIL KONTROLL és ÉRDEKKÉPVISELETI EGYESÜLET
kérelme, összeférhetetlenség miatt!
Tisztelt Polgármester Úr, Képviselő testület és Jegyző asszony!
„a Jogi Lexikon alapján összeférhetetlenség: jogi és erkölcsi fogalom. Lényege, hogy bizonyos tevékenységek, helyzetek stb. nem egyeztethetők össze egyes hivatalokkal, tisztségekkel. Az összeférhetetlenség bizonyos esetei csak erkölcsi rosszallást váltanak ki, más esetekben azonban a jog kifejezetten tilalmaz, s megsértését szankciókkal sújtja. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tilalmak célja az, hogy egyes hivatalokat, tisztségeket betöltő személyek vonatkozásában biztosítva legyen az elfogulatlan tevékenység, a betöltött tisztség méltóságának megőrzése, a tisztségből adódó pozícióval való visszaélés megakadályozása. Jogszabályok rögzítik a különböző hivatalokat, tisztségeket betöltőkre vonatkozó összeférhetetlenség szabályokat. „
A 2000. évi XCVI törvény 5.§ szerint: Az önkormányzati képviselő nem lehet:
- e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el.
Továbbiakban iránymutató a 2011. évi CLXXXLX törvény, mely a Mötv. 36 § (1) szerint az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
A Mötv. 36 § e) rendelkezése alapján a képviselő valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem lehet sehol a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja.
A BM Önkormányzati Feladatok Főosztálya által összeállított jogszabály értelmezés, ill. magyarázat szerint “
Ez a rendelkezés, az adott hivatal valamennyi köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője., vagy más foglalkoztatási jogviszonyban dolgozó munkavállalója tekintetében, generálisan mondja ki az összeférhetetlenséget.
Az összeférhetetlen helyzet kialakulását elsősorban magának az érintettnek kell elkerülnie, ill. fennállása esetén megszüntetnie, a megválasztásától vagy az ok felmerülésétől számított harminc, azaz harminc napon belül.
Sajnálatos módon az alábbi esetekben információink, fellelhető dokumentumok, tököli polgároktól kapott tájékoztatások szerint erre nem került sor.
Sajnos Öntől Polgármester Úr e témakörben feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ, ezért a Mötv. adta lehetőséget kihasználva a rendelkezésre álló információk alapján kezdeményezzük az érintett képviselők és ” külsős” bizottsági tagok összeférhetetlen helyzetének megállapítását.
Szerintünk ide sorolhatóak azok a képviselők,”külsős”bizottsági tagok, akik a hivatal alkalmazottjai, ill. munkavállalói, vagy szerződéses viszonyban állnak a hivatallal. Ők a következők. Hivatali alkalmazottak: XX, XY, YZ és ZV. Külsős bizottsági tagként összeférhetetlen AB is az XXX Takarékszövetkezet vezetője az önkormányzati és az önkormányzat gazdasági társaságával kötött bankszámla szerződések vezetéséért, BC önkormányzati útkezelés, útpadka rendezés és fűnyírás, hó eltakarítás, síkosság mentesítésre önkormányzattal kötött szerződése miatt és a CB képviselő az egyedi nevelői tanácsadói szerződés miatt.
Ilyen összeférhetetlenség a Mötv. 36 § h) szerint az alábbi esetekben is fennáll.
Összeférhetetlennek kell tekinteni a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagi, személyes közreműködői, vagy a képviselet ellátására jogosultságot, biztosító pozíciókat.
A TVCS Kft korábbi irataiban a társaság legfőbb szerve a taggyűlés volt és a taggyűlés jogait az önkormányzat mindenkori képviselő-testülete gyakorolta. Ha ez az óta sem változott, az összeférhetetlenség minden képviselővel szemben fennáll. A személyes közreműködők körét a nyilvános cégkivonat, tartalmazza. Az összeférhetetlenség három Felügyelő Bizottsági. Tag, mind hárman önkormányzati képviselőnek lettek megválasztva,- eseteiben is fennáll, név szerint DB. DZ és IA nem lehetne felügyelő bizottsági tag.
Információink szerint DZ a Gt. alkalmazottja is. Időközönként a beosztottként főnökének főnöke.
A nem képviselő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezések szerint Mötv. 4o.§(2) a “külsős” bizottsági tagra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály kimondja, hogy ha a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot – nem lehet a hivatal alkalmazottja – a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.(XY, YZ és JH)
Javasoljuk, hogy azok a képviselők és”külsős”bizottsági. tagok, akik az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő Gt. alkalmazottjai, magukra nézve ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák, mint a hivatal alkalmazottjai, ugyanis nehezen képzelhető el, hogy olyan elfogulatlan döntést hoz tulajdonosként, ami hátrányos lehet ránézve, mint a Gt. alkalmazottjára, költségoptimalizálás, szervezeti formaváltás, valamint veszteséges tevékenység esetén.
Aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja az ügyvezető felett, mint képviselő, ill. bizottsági tag, az gyakorolja a munkáltatói jogokat is, máskor beosztottként tevékenykedik, ami elég bizarr és nem biztosítja a feladat ellátásához elengedhetetlen közbizalom meglétét.
Továbbá azért is indokolatlan a jelenlegi struktúra fenntartása, mert az önkormányzat a hasonló feladatait intézményi formában látja el, lásd sportcsarnok, művelődési ház és könyvtár. A TVCS kft cégkivonata szerint a cég tevékenységi körei között felsorolt tevékenységekből semmilyen tevékenységet nem végez. Bevételei csak az uszoda szerződés szerinti üzemeltetéséből, mint egyedüli bevétel – vannak. Ez a tevékenység intézményi formában megoldható ugyan úgy, mint a már említett intézmények esetében. A jelenlegi struktúra fenntartása csak a klientúra kifizetőhelyére és a hatályos összeférhetetlenségi szabályok kijátszására lehet alkalmas, és semmiképp nem a költséghatékonyabb működtetésre. Ajánlatos lenne, ha az önkormányzat figyelembe venné a Dr. Szabó Iván ügyvédi iroda által tett megállapításokat az uszoda üzemeltethetőségére vonatkozóan, mert a jelenlegi üzemeltetésnél felvetődhet a Btk.37.§(1.bekezdés)szerinti hanyag kezelés is, különösen, ha figyelembe vesszük az önkormányzat által fizetett áram és gázszámlákat, mintegy 17 millió Ft./év értékben, ami nem szerepel a Gt. könyveiben.
Tisztelt Címzettek!
A fenti összeférhetetlenségek miatt kezdeményezzük a jogszabály által előírt eljárás lefolytatását, az összeférhetetlenségek azonnali megszüntetése érdekében. Ezúton fejezzük ki értetlenségünket a taggyűlés, az ügyvezetés és a felügyelő bizottság tevékenysége iránt, mellyel sikerült 2014-ben TVCS Kft.-nek mínusz 23 266 ooo Ft üzemi eredményt elérnie. Továbbá érthetetlen, a klientúrájukhoz tartozó LL pénzügyi bizottságba való megválasztása, hiszen a nevezett személy az elmúlt években, városunkban nem folytatott kiemelkedő gazdasági és pénzügyi tevékenységet, pedig ez elvárás egy külsős bizottsági tagtól. Ezért nem valószínű, hogy munkásságával hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók fizetését ne hitelből kelljen biztosítani, továbbá nem szavaz meg mindenféle támogatásokat a klientúrájukhoz tartozó szervezetek részére, akik csak önös érdekeket és nem a város fejlődését szolgálják. Sajnálatos, hogy Tököl városában Önök nem találtak megfelelő gazdasági ismeretekkel és közgazdasági jártassággal rendelkező szakembert, pedig vannak ilyenek. Elvárjuk, hogy az eljárás lefolytatásáról és annak megállapításairól tájékoztassák Tököl város polgárait. A tájékoztatás elmaradása esetén az illetékes hatósághoz fordulunk jogorvoslatért, ill. a rendelkezésünkre álló minden eszközzel azon leszünk, hogy Tököl város polgárait tájékoztassuk e témakörben is.
Tököl, 2015-07-03
Üdvözlettel:
Nagy Béla Pletser József Eperjesiné Farkas Zsuzsanna
társelnök társelnök titkár
tököli választópolgár tököli választópolgár tököli választópolgár
Az önkormányzati hivatal válasza:
Ez volt a testületi ülésre szóló meghívó, melyben beadványunk megtárgyalása nem volt napirendi pontok között.
Ez volt a név szerinti meghívó? Mire? Az aznapi zárt ülésről nincs információnk! Az általános meghívót küldték el. A zárt ülésre az érintett panasztevők meghívót nem kaptak!
Gergics Illés levele:
Válaszlevelünk:
Tisztelt Gergics Illés bizottság elnök!
Tisztelt Elnök Úr!
2015.08.04. én kelt levelére ügyiratszám 4541-4/2015. a következőket válaszolom: A Mötv. az általános rendelkezések között a 9.§a-ban meghatározza, hogy az általunk tett összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezésekor miket kell figyelembe venni mindkét félnek az eljárás lefolytatásakor. ” Az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.” Ezért nem feltételezzük, hogy a beadványunkat követő soros testületi és bizottsági ülés meghívó (2015.07.30. 9-00, ill. 2015.07.30. 8-00) napirendjei között azért nem szerepel a beadványuk megtárgyalása, hogy a közügyek iránt érdeklődő polgárok és az önkormányzat törvényes működését felügyelő kormányhivatal ne értesüljön beadványunkról, valószínűleg adminisztrációs hiba történt.
Ha Elnök Úr, az Ön által vezetett bizottság határozatáról a képviselő-testületen kívül minket is tájékoztat, azt köszönjük. De hiányoljuk, hogy a bizottsági határozat nem tartalmazza az indoklást. Ha viszont úgy gondolja, hogy a bizottság átruházott hatáskörben hozta meg döntését és erről tájékoztat minket és a képviselő-testületnek nem kell tárgyalnia beadványunkat az törvénytelen.
Ugyanis kiemelendő, és az ilyen ügyek fajsúlyosságára jellemző, hogy az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati ügyekben való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre (Mötv.42.§ 12 pont), ill. ezen ügyekben zárt ülésen (Mötv.46.§(2) bekezdés a) pont), minősített többséggel dönt a képviselő-testület (Mötv.50.§). A képviselő-testület határozatáról nyilvánvalóan értesülnie kell az eljárást kezdeményezőknek, az ügyben érintett képviselőknek, külsős bizottsági tagoknak, vagyis az érintetteknek, ill. a képviselő-testületi határozatot kézbesíteni kell az illetékes kormányhivatalnak. De Önök ezt pontosan tudják. A mi részünkről megvolt a jóhiszeműség, az együttműködési szándék arra, hogy a közbizalmat semmi ne ingathassa meg.
Ezért fordultunk elsősorban Önökhöz és nem a nyilvánossághoz, hatóságokhoz, de úgy tűnik Önöknek nem ez az érdekük, hanem a klientúrájuk fenntartása mindenáron. Sajnáljuk.
Tököl, 2015. 08. 17.
Ez csak egy értesítés volt és nem meghívó!
Véleményünk szerint beadványunk az összeférhetetlenséggel kapcsolatban megalapozott volt, ezért a testületi határozat felülvizsgálatot kértünk a Pest Megyei Kormányhivataltól 2015 augusztus 27.én
Levél
A kormányhivatal válasza az első levelünkre
A kormányhivatal 2015.december 12.-ei válaszlevele:
A Pest Megyei Kormányhivatal 2015, szeptember 29. én kelt levelében többek között az összeférhetetlenségi beadványunkra a következőket válaszolta. A megkifogásolt testületi döntést:”A fenti döntést tartalmazó jegyzőkönyvet –Hivatalunkhoz történő felterjesztése után-az Mötv.132§ (3) bekezdésében biztosított jogkörünk alapján törvényességi felügyeleti eljárásban felülvizsgáljuk.
2.levelünk a Pest Megyei Kormányhivatalnak:
Pest Megyei Kormányhivatal
Üi: PEB/030/1810-2/2015
Dr. Danka Ferenc Főosztályvezető-helyettes Úrnak!
Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Úr!
A panaszlevélre adott válaszát megköszönjük és engedje meg, hogy problémáinkkal ismét zavarjuk.
Levelünket a válaszlevél tematikájában kívánjuk ismertetni.
1.Közérdekű és közérdekből írt nyilvános adatok igénylése
2015.január 28.-án 12 kérdést tettünk a település polgármesterének és a képviselő-testületnek.
A 12 kérdésre az 1. sz. mellékletben olvasható levélben kaptunk választ.
Kérdésünk, hogy ez a válasz méltó és elfogadható –e?
Ezután még egy kérdéslevelet és ajánlást tettünk a település polgármesterének és a képviselő-testületnek. Erre a mai napig nem jött válasz, így sajnálatos, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagyunk kénytelen fordulni.
A polgármesteri hivatal dolgozóit nem kívánjuk túlterhelni.
Kérdésünk, hogy a válasz teljes mértékű megtagadása törvénysértő-e?
2.Összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenségről szóló törvényi felsorolásokat megköszönjük és egyetértünk vele.
Az önkormányzat által elvégzett eljárással, annak tartami magyarázatával azonban nem.
Ezt levelünk 2. sz. melléklete tartalmazza.
A település polgármesterének és a képviselő-testületének benyújtott kezdeményezésünk tételes volt.
Ezek a következők voltak:
Szerintünk ide sorolhatóak azok a képviselők,”külsős”bizottsági tagok, akik a hivatal alkalmazottjai, ill. munkavállalói, vagy szerződéses viszonyban állnak a hivatallal. Ők a következők. Hivatali alkalmazottak: XX, XY, YZ és JH. Külsős bizottsági tagként összeférhetetlen AB is az XXX Takarékszövetkezet vezetője az önkormányzati és az önkormányzat gazdasági társaságával kötött bankszámla szerződések vezetéséért, BC önkormányzati útkezelés, útpadka rendezés és fűnyírás, hó eltakarítás, síkosság mentesítésre önkormányzattal kötött szerződése miatt és a CB képviselő az egyedi nevelői tanácsadói szerződés miatt.
Ilyen összeférhetetlenség a Mötv. 36 § h) szerint az alábbi esetekben is fennáll.
Összeférhetetlennek kell tekinteni a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagi, személyes közreműködői, vagy a képviselet ellátására jogosultságot, biztosító pozíciókat.
A TVCS Kft korábbi irataiban a társaság legfőbb szerve a taggyűlés volt és a taggyűlés jogait az önkormányzat mindenkori képviselő-testülete gyakorolta. Ha ez az óta sem változott, az összeférhetetlenség minden képviselővel szemben fennáll. A személyes közreműködők körét a nyilvános cégkivonat, tartalmazza. Az összeférhetetlenség három Felügyelő Bizottsági. Tag, mind hárman önkormányzati képviselőnek lettek megválasztva,- eseteiben is fennáll, név szerint DB. DZ és IA nem lehetne felügyelő bizottsági tag.
Információink szerint DZ a Gt. alkalmazottja is. Időközönként a beosztottként főnökének főnöke.
A nem képviselő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezések szerint Mötv. 4o.§(2) a “külsős” bizottsági tagra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály kimondja, hogy ha a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot – nem lehet a hivatal alkalmazottja – a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.(XY, YZ és JH)
Mivel a Bizottságban több érdekelt is van, véleményünk szerint nem elfogadható az a megállapítás, hogy az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése nem megalapozott és a képviselők illetve külsős bizottsági tagok esetében nem áll fenn az összeférhetetlenség.
Az önkormányzati válasz a 2. sz. mellékletben található.
Az összeférhetetlenségi kör tovább bővült, mert kiderült az is, hogy a önkormányzati bizottság vezetője HH az önkormányzat által alapított Társulás felügyeleti Bizottságának díjazott tagja.
Kérdésünk a következő?
Elfogadható és korrekt-e az a válaszlevél a tételes kérdéseinkre, amit a 2. sz. melléklet tartalmaz?
Az Önöktől kapott válaszlevél szerint a Mötv.132 § 3. bekezdésében biztosított jogkörük alapján törvényességi eljárásban, felülvizsgálják, a tököli döntést.
Ezzel szemben a tököli önkormányzat 2015.október 8.-án megtartott ülés jegyzőkönyvében a következő olvasható.(Tököl honlapja-jegyzőkönyvek)
„A képviselők megkapták a Pest Megyei Kormányhivatal állásfoglalását az összeférhetetlenségi eljárás zárt ülés keretében történő tárgyalásával kapcsolatban. Az állásfoglalás a jegyző álláspontjával megegyezik.”
Kérdésünk tehát a következő?
Az állásfoglalás az eljárás lefolytatásának módjára vagy annak tartalmára vonatkozik-e? Ebben a szövegkörnyezetben az önkormányzati jegyzőkönyvből ez nem derül ki, nem egyértelmű következtetések levonására lehet alkalmas.
3.Tököl Tükör
Az Önök által küldött válaszra rögtön megjött a reakció
Az alapító okirat lehetőséget ad a közélet eseményeinek helyzetéről való tájékoztatásra. Mi ilyennek véltük egyesületünk megalakítását, aminek megjelenését valószínűleg megtagadják, mert több hónapja válaszra sem méltattak. Az októberi ülésen módosították az SZMSZ-t, miszerint a nevezett újság nem fórum jellegű kiadvány, továbbá módosították az Alapító Okiratot és szerkesztő bizottságot hoztak létre.
Kérdésünk a következő?
Megtagadható-e az adófizetők lapjában megjelenésünk és elfogadható-e hasonló diszkrimináció?
4.kérdés
A mellékelt névhasználati kérelmet nyújtottunk be Tököl város képviselő testülete felé,
( 3. sz. melléklet),melyre a 4.sz mellékletben olvasható választ kaptuk indoklás nélkül.
A határozat ellen törvényességi felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be, mivel a tököli, önkormányzat honlapján látható civilszervezetek listáján a tököli helymeghatározó szó tíznél több esetben fellelhető különböző egyesületek névhasználatában. Az önkormányzat névhasználati rendeletét nem találtuk, ezért ez a döntés érthetetlen számunkra.
Elnézést az ismételt zavarásért, de sajnos igazságunk vagy vélt igazságunk elfojtásával nem tudunk a közért semmit tenni. Segítségüket előre is köszönjük.
2015.10.31
A válaszlevélből kiderül, hogy a vizsgálat csak a döntéshozatali eljárásra vonatkozott, nem a beadvány tartamára. Véleményünk szerint az összeférhetetlenség tényét az önkormányzat nem szüntette meg. Az önkormányzati képviselő testület a polgármester munkáltatója, míg a polgármester a képviselő testület megbízásából az önkormányzati alkalmazottak munkáltatója.
Nyilvánvaló, hogy néhány képviselő és külsős bizottság tag, az önkormányzat alkalmazottja. Ezért a képviselői döntés ellenére az összeférhetetlenség továbbra is fennáll.