TÖKÖL VÁROS TÖRTÉNETE

Tököl(e)_Magyar Királyság térképe-1869-1887Tököl községből, mely Pest Pilis és Solt t. e. megyékben fekszik.

1. Tököl község létezik Pest Pilis és Solt egyesült Vármegyékben, Budai kerületben, Pilisi járásban, Ráczkevi szolgabíróságban; — fekszik Pest Budától 3 1/2 mértföldnyire, Szent Miklóshoz 1. mértföldnyire, nagy és kis Duna közti Ráczkevi nevezetű szigetben, a melyben 9 falu és egy Ráczkevi nevű Mezőváros.

2. A község magyarul Tököl, (Rátzul) szerből Tukulya, nemétől Tekelének neveztetik, ország szerte ismeretes Tököl nevezete.

3. Hajdan a községnek más neve volt-e? Nem tudatik. Régibb iratokban elő fordul Tukulya.

4. A község legkorábban említetik 1740 esztendőben. 1

5. Népesíttetett (Boszniából) Dalmaczciából ‘ s Szerbiából, lakják (sokatz Rátzok) R. C. Szerbek. 2

6. Tököl név eredetéről csak hagyományból az tudatik, hogy Tököli nemzetség állítólag innen származván, török háborúban egy Tököly ezen helységből – akkor Mezővárosból – 330 vitézt öszveszedvén, s Törökök ellen hatalmasan hadakozván, mint győző, valamint nemzetségét kitűntetűvé tette, úgy ezen volt mezőváros az emlékére Tököl nevet vállalt fel. 3

7. A község határában szántó földek a’ következő megnevezésű dűlőkből állnak:
Nove vinográde – dűlőbeli szántó földek, a kezdett szőlő ültetvényekről elneveztettek. – Fratrovo brdo, a hajdani időben ott lévő barátok zárdájáról elneveztetett baráthegynek. Prike, a Fratrovo brdo dűlőnek irányában, fekvéséről elneveztetett, annyit jelent mint irányos földek. Jendeczi, annyi, mint árok földek. Suplye Kruskes, a valahai vadkörtefákról elneveztetett, annyi, mint odvas körtefák. Orlovátz, annyi, mint sas dűlő. Prike poroséi, az irányfekvésű poros homok mineműségű földekről elneveztettek, annyi, mint iránya poros földek. Dugatski porosi hosszú poros, hosszassága miatt neveztetett el. – Megye, mivel Szent Miklósi legelővel határos, azért megyének elneveztetett. Velike to polye, a nagy nyárfákról Nagynyárfásnak neveztetett el. – Mále topolyé, a kis nyárfáról, kis nyárfásnak elneveztetett. – Sztáré Vinográde, hajdan szőlő ültetvények voltak, onnan régi szőlőknek elneveztetett. — Velike Brezine, a hajdani nagy nyírfákról Nagy nyírfásnak, — Mále Brezine a kis nyírfákról, Kis nyírfásnak elneveztettek. – Szent Mikloski putevi, a Szent Miklósi út melletti fekvésről, Szt. Miklósi útnak elneveztetett. – Pod Brdine, a homok hegyek alatti fekvésről, hegyalattinak, elneveztetett. — Sztredni Cslan, annyit jelent, mint középső dűlő. — Zabascsa, a kertek utáni fekvéséről, kertek utáni dűlőnek, elneveztetett. – Polszke bástye, annyi, mint külsőkertek. – Ledine – alatt értetik a közlegelő. – Gulyásitza, elneveztetett a gulyának ott itató helyéről, Gulya itatónak. — Pánszki suma, annyi, mint urasági erdő. – Doniadba a kis Dunába fekvő sziget, elneveztetett az erdész házának Duna parton fekvése miatti könnyű halfogdosástól, domariba tót szó annyit jelent, otthon a hal. – Laposi dűlő, a lapályban fekvő szántó földek. – Határovi, elneveztetett a Csépi határ melletti fekvéséről. – Dugatske annyi, mint hosszú szántó földek. – Laposke szkele, lapályos földek a hajdani rév mellett, (szkela) révet jelent. – Busiste a hantos földekről elneveztetett, buszonyi mint hant. – Pozsárike. – Unke a határ hantsíkokról elneveztetett. – Miregyház, a határban létező kápolna, mely az alapítójától elneveztetett. – Míregyházi uradalmi erdő, azon kápolna alatti fekvéséről elneveztetett. – Urbanitza nagy Dunában kis sziget, a határtól Duna által elszakítatott, ‘s előbb urbariális föld lévén, onnan Urbanitzának elneveztetett. – Molnaritza sziget a közel lévő malmokról neveztetett el. – Krusik kaszáló rétek, a hajdani vadkörtefákról elneveztetett, Krusik, annyi, mint körtvélyes. – Podvinograde, szőlők alatt fekvő kis kaszáló rétek, szöllöhegy aljának elneveztetett. — Vinograde, annyi, mint szőlőhegy. – Poroska guszta, községi kaszáló rét, poros nevet kapott a homokos poros földek melletti fekvéséről, guszta a sűrű hajdani fabokroktól. – Butzke a kis Duna melletti homok hegyek. —
Község utcái elnevezése.

Fő uttza a falu hosszában legnagyobb uttza. – Dolina pút, annyi, mint völgy uttza. – Marítsevi pút, a Marits szomszédságáról elneveztetett. – Gegitsevi pút, a szomszéd Gegitsról elneveztetett. – Dugátski pút, annyi, mint hosszú út. – Dudátski pút, az egyszeri ott lakó dudásról elneveztetett. Csépszki pút, a Csépre vezető útról elneveztetett. – Ukopszki pút annyi mint temet ő uttza, – Marelin pút, a szomszéd Mardinről elneveztetett. – Betlehem uttza, a kunyhó házakról elneveztetett. – Béla zemlya, annyi, mint fehér agyagos föld uttza. – Sziláin pút, a Szilágyi szomszédról elneveztetett. – Czigányszki pút, az egyszeri czigány lakokról elneveztetett. – Skobar pút, annyi, mint csorba út. – Magyaritsevi pút, a Magyaríts szomszédtól elneveztetett. – Szent Mikloski pút, Szent Miklósra vezető út. – Gusztina pasa, Liba legelő, a ludak legeltetéséről elneveztetett. – Kod Kalvarie kis legelő a temetőben lévő 3 keresztről elneveztetett. –

Határbani utak:

Budinszki pút, a Budára vezető út. – Kráj vínográde, szőlők melletti út. – Brezinszki pút, a Brezina nevű földekre vezető út. – Szent Mikloszki pút, a Szent Miklósra vezető út. — Csvérinszki pút, az egyszerű Csvarinszka szkola révtől elneveztetett. – Csépszki pút, a Csép falu felé vezető út. – Míregyházki pút, Újfalura vezető út a Miregyház kápolna melletti fekvéséről elneveztetett. – Kraj guvana, a szállások melletti fekvéséről elneveztetett.

Révek

Battai rév, a Batta falu irányában fekvéséről. – Tétényi rév a Tétény falu irányában fekvéséről elneveztetett.
Kelt Tökölön4 25 ik Január 1864.
[P. H.] Istvanov Alajos
Dombay János Bíró
Jegyző Súran István
Rukel Lenhart
Marilin Votek
Anto Vasin
esküdtek

1 Tököl első okleveles említése 1270. körül. (Dl 25 043., Bártfai 62. reg.)

2 Tököl 1546- 1559-ben igen népes település (Káldy 542. sz.), 1668 – 1683 között 0,25 portás hely, 1686-ban puszta, 1689- 1692-ben 0,25, 1695-ben 0,75 portás falu (Kosáry 18.), 1715-ben 43, 1728-ban 57 adófizető családfője van. ( Petróci 141.)

3 A Tököl helynév török eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, az ótörök személynév jelentése ‘ teljes, tökéletes’. (Kiss 656.) A település 1500 körül lett mezőváros. (Dercsényi II. 219.) A Thököly fejedelmi családdal való kapcsolatára nincsenek történeti adatok.

4 Tököl lakossága 1856-ban 1723, területe 10 394 hold.

Források:

sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bács_Kiskun_megye/pages/Pest_Pilis_Solt/009_Pest_Pilis_Solt_150_176.htm

Bodor Imre: A tököli Szent Anna kápolna újjászületése, Dr.Miklós Antal plébános úr emlékére

Dr. Miklós Antal atya 1971 és 1985 között volt Tököl plébánosa

Dr.Miklós Antal

  1. november 7-én született Nagymágocson, 1944. december 24-én szentelték pappá Budapesten. Papi szolgálatát káplánként kezdte Diószegen (Csehszlovákia) 1946-47 között, majd a székesfehérvári egyházmegyébe került, és Hardon 1947-50 között lelkészként folytatta munkáját. 1950-56 között káplán volt Székesfehérvár-Vasútvidék plébánián, majd hittanár a székvárosban 1956-58 között. Érdligeten káplánként folytatta papi tevékenységét 1958-60 között, majd plébánosi kinevezést kapott Perbálra 1971-ig. Aktív lelkipásztori szolgálatát Tökölön fejezte be, ahol 1971-85 között volt plébános, majd 1985-ben egészségi állapota miatt nyugállományba vonult. Nyugdíjas éveit az Országos Papi Otthonban töltötte, de még két évtizeden keresztül Székesfehérvár-Vasútvidéken kisegítő lelkészként szolgált.
    Kiemelkedő munkát végzett az egyházmegyei szentszéki bíróságban, ahol 1956-58 között kötelékvédő, 1983-2000 között szentszéki bíró, 1985-90 között viceofficiális volt.
    Papi szolgálata elismeréseként püspöki tanácsosi címmel tüntették ki 1966-ban, és tiszteletbeli főesperesi kinevezést kapott 1997-ben.
    Dr. Miklós Antal atya, püspöki tanácsos, tb. főesperes életének 89., pappá szentelésének 64. évében, 2008. május 24-én szentségekkel ellátva elhunyt az Úrban.

Földi maradványait – végakarata szerint — a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.

„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.”
(2Tim 4,7)

Tököl katolikus lakói nagy szeretettel gondolnak rá.

Bodor Imre írása  a Műemlékvédelem folyóiratban jelent meg 2015.5.számban.Köszönjük az érdeklődő tököliek nevében.

Anna1

Anna2

anna3

ann4

anna5

anna6

anna7

 

 

B

 

 

Facebook hozzászólások