Jó lenne a félelem és gyűlölet érzésétől megszabadulni – 2017

 Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő.

Január elseje a polgári év kezdőnapja. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett. Úgy tartották és még sokan úgy tartják, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre.

Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. A babona szerint ugyanis nem jó ilyenkor sem pénzt, sem mást kölcsönadni, mert nehezen jön majd vissza. Ráadásul egész évben minden kifelé megy, kifolyik majd.  Újév napján nem szabad semmit kidobni, sem a szemetet, sem a felesleges dolgokat. A babona szerint ugyanis a szeméttel együtt a jövő évi szerencsét is kihajítja az ember.  Nem szabad főzni, varrni, állatot befogni. Január 1-jén nem szabad sem mosni, sem teregetni. Így ugyanis kimoshatod és kiterítheted, azaz elveszítheted a szerencsédet. A teregetés azonban nemcsak az egész éves szerencsétlenségre utal, hanem halálesetet, közeli ismerősök vagy családtagok elvesztését is jelentheti, hiszen a halottakat is kiterítik, mint a mosott ruhákat.

Fontos, hogy újév első napján rend legyen körülötted, hiszen a rendetlenség ezen a napon fokozottan vonzza magához a káoszt és a szerencsétlenséget. A rend viszont rendezett anyagiakhoz és családi élethez, sőt, úgy általában nyugalomhoz vezet. A babona úgy tartja: amit az év első napján teszel, azt teszed majd egész évben. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. A népi hiedelem arra int, hogy újév napján fogadd óvatosan a látogatókat. A babona szerint, ugyanis ha az esztendő első vendége nő, akkor szerencsétlenség vár rád, így a barátnőidet csak óvatosan fogadd. Ha azonban az első látogató férfi, egész esztendőben minden sikerül, amibe csak belekezdesz.

Ezen a napon nem szabad sem orvost hívni, sem orvoshoz menni, mert akkor az újesztendőt betegségek és sérülések kísérik végig. Január 1-jén a lustálkodás és a sok alvás sem ajánlott, hiszen a fekvés is a testi-lelki problémákat okozhat. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Nem véletlen, hogy újévi fogásként lencsét, malacsültet és rétest ajánlanak. Ezek az ételek a hiedelem szerint szerencsét és gazdagságot hoznak. A disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Az újévre jól fel kell készülni! Ha ugyanis mindent felfalsz ezen a napon, az éléskamrád vagy a hűtőd egész évben kongani fog az ürességtől. Ha viszont marad bőven ennivaló a háznál, nem fogsz az idén semmiben sem hiányt szenvedni.
Az újesztendő első napja türelemre és nyugalomra int-  a legkisebb nézeteltérés is hatalmas vitává fajulhat. Sőt, a veszekedés akár egész éven át húzódhat, különösen, ha a viszály viszályt szít.

Egy nőnek január 1-jén is adnia kell magára: még akkor se bújj ezen a napon ócska otthonkába, kinyúlt pólóba, kifakult melegítőbe, ha el sem mozdulsz a tévé elől, mert könnyen elkerülhet a szerencse és a pénz.

A tököli rácok régen nemcsak az újévet köszöntötték, hanem az óévet is búcsúztatták. A helyi kocsmákban, a Sajtosnál és a Kirchnernél, a Pálházinál is rendeztek óévbúcsúztatókat. A zene, a tánc és a tombolán nyerhető malac gondoskodott a résztvevők jó hangulatáról. Később a „Kultúr-” elkészülte után a Szilveszter más hangulatot kapott. Újév napján a rokonok, szomszédok, jó barátok és ismerősök kívántak boldog újévet, vigyázva arra, hogy az első köszöntő férfi legyen. A hagyományok alig tértek el az előzőben felsoroltaktól.

És az élet, az örökké valóság robog tovább. A Tököli Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület közelgő két éves alakulásának évfordulóját ünnepelve kívánja Tököl minden békét szerető polgárának ,hogy legyen a következő esztendő örömökben teli,sikeres és őszinte.

Végül álljon itt a legnépszerűbb népszokás: az újévi köszöntés. A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. A legelterjedtebb “varázsige” amelyet mindenki kíván a “B.U.É.K.”, amely a “Boldog Új Évet Kívánok” rövidítése.

 

Weöres Sándor: Újévi jókívánságok

Pulyka mellé, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt*,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.

• Írta és összeállította: Pletser József

Forrás: Wikipédia

Dr. Szilágyi József gyűjtései

Nagy Béla