civiltokol összes bejegyzése

TÖKÖLI – MÉMEK

A mém

                      TÖKÖLI – MÉMEK

Mottó:

Az úgynevezett világ, vagyis a közösség véleménye és ítélete valakiről néha csal ugyan, de többnyire helyes; ámbár a törvény előtt próbákkal ritkán tudná bebizonyítani. Olyan ez a vélemény, mint a vad szaga a kutyára nézve: homályos szaglás vezeti őt a vad biztos nyomára és fekvésére.  Fáy András

 A minap az „aludni nem tudó facebook huszárok” csoportjába tartozóként találtunk rá az interneten a tokoli-mémek oldalára. Az oldal nem a megszokott módon, hanem egy görbe tükröt tartva elénk, mutatja be azt a képet, amit a csoport tagjai gondolnak (a vonatkozó jogszabályok betartása mellett) a tököli közállapotokról. Amivel természetesen lehet egyetérteni, vitatni, vagy visszautasítani.„A véleménynyilvánítás szabadsága legegyszerűbben azt a morális jogot jelenti, hogy mindenki azt mondjon, amit akar. A véleménynyilvánítás az egyéni önkifejezés alapja lehetővé teszi az egyén számára, hogy vágyait, gondolatait, szándékát megfogalmazza, másokkal megossza. A véleménynyilvánítás szabadsága minden közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül annak módjától, értékétől, erkölcsi minőségétől és legtöbbször valóságtartalmától is. Fokozott védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak.Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának.”Az alábbiakban bemutatunk néhány a közállapotainkat bemutató mémet:

Tököli mémek képei (Válogatás)

Tököli mémek tokoli_memek    #tokol #tököl #tökölimemek #tökölmeme

A mi kis “városunk” legnagyszerűbb meme oldala.

 

.

 

Alapjában, az internetes mém, egyszerűen egy digitális fájl vagy hiperhivatkozás terjesztése egyik személytől a többiek felé az internet nyújtotta lehetőségekkel (például e-mailen keresztül, blogokon, kapcsolatépítő oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások segítségével).

MÉM-re fel!

írta: BDóra.

 

Az interneten, social médiában mindenki futott már bele humoros jellegű képekbe, ami egy éppen aktuális helyzetet vagy egy fontos témát érint. Lehet ez politika, film, sorozat, közéleti esemény, akár egy botrányra is építhet. Na, ezek lesznek a mémek. A mém lényege, hogy figyelemfelkeltő, humorral, kreativitással legyen fűszerezve és egy aktuális témát érintsen, hiszen ez fogja a sikert biztosítani. Embertől emberig terjed az interneten előre nem látható ideig. Manapság már több olyan oldal is van a social médiában, ahol folyamatosan készítik az ilyen jellegű képeket, a közönség legnagyobb örömére.

2019.03.10

  • Összeállította és írta: Nagy Béla és Pletser József

a tököli Civil Kontroll Egyesület  társelnökei

Forrás: Internet

Tököli mémek

Tavaszi csokor

A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők. A Föld, északi féltekéjén,  március, április és májusban van, míg a déli féltekéjén, szeptember, október és november a tavasz hónapjai.

„Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot. A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot. Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép. Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művészkeze dolgozik körülötted.”

                                                                                    Wass Albert: TE és AZ ISTEN

A tavasz a kedvenc évszakom. A neve is szép, “tavasz”, már látja a virágzó kerteket és ünnepi ruhájukat felöltő bokrokat és fákat, hallja az ébredő madarakat, látja a szálldogáló lepkéket, várja az érkező gólyákat és fecskéket és ekkor van az  évszak egyik legszebb ünnepe, a húsvét is. A tavasz a kezdet, az indulás ideje – a csodás természet is ilyenkor újjászületik. A hideg, sötét és fagyos télidőben álmodozunk és vágyunk az első tavaszi napsugarakra. A négy évszak egyik legszebbike, amikor a virágzó fák, a csicsergő madarak és a melegedő időjárás minden ember hangulatában egy kis vidámságot hoz. Végre megérkezik a várva várt március, a tavasz első hírnöke. . A tavasz szép, a tavasz kellemes, a tavasz legyen veled idén is kedves.

„Vendég vagy a világban és ez a világ szép , vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik.”                                              Wass Albert: Te és a világ

Sarkady Sándor: Gólyahír

– Mi szél hozott kis futár?

– Nem szél hozott, napsugár.

– Kedves gazdád ki lehet?

– Fűnevelő kikelet.

– S mi a jó hír aranyom?

– Sárgulhat a kalapom.

– Jó a hír, jó a hír,

Isten hozott, gólyahír!

Nagy esemény, amikor az első kis színes virágok megjelennek a kertekben! Nemcsak a gyerekek, a felnőttek is örülnek, ha ibolyát, hóvirágot találnak a bokrok alatt, egyre vidámabban gyönyörködhetünk a nyíló nárciszok, tulipánok szépségében és szívünket is felüdíti az orgonák illata. Végre, végre közeleg vagy már itt is van a tavasz!

Gani Zsuzsanna

Kikeletnyitány

Hallod, mit suttog a szellő?
Hamarosan futva érkezik,
kacéran megperdül-fordul,
és majd egy kicsit lefékezik.

Nézd, gyengéd csókokat lehel
a fagyos, szundikáló földre.
Nyomában kikeletnyitány,
madárdal zeng bele a csöndbe.

Sír, zokog a jámbor felleg,
mesél, simogat szelíd hanggal.
Ringatja az óvó ágat,
bársonyos, pihe-puha dallal.

Szirmot bont a kék ibolya,
megpezsdül a mezőn az élet.
Lepkelelkembe méz folyik,
nemes napsugár hoz bőséget.

Zelk Zoltán: Hóvirág

Jó, hogy látlak hóvirág,

megkérdezem tőled

mi hírt hoztál?

Mit üzensz erdőnek, mezőnek?

Szedd a szárnyad szaporán,

vidd a hírt madárka:

útra kelt már a tavasz,

itt lesz nemsokára

Zelk Zoltán: Ibolya

Ibolya, ibolya virítsz már a réten,

gyönyörködsz este a víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat este elalvásra,

hajnalban megfürdesz az ég harmatába’.

Napfény az ebéded, szellők simogatnak:

így élsz szép vidáman hírnöke tavasznak.

Szabó Lőrinc: Tavasz

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.

„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltűnik a szél,

Zsákban Benedek

Hoz majd meleget,

Nincs több fázás, boldog, aki él.

Aranyosi Ervin: Tavasz megint…

Néha kinyitja ablakát a nap.
és nagy vidáman köszönget reánk,
majd tovább lép egy felhőcske mögé,
s köddé fakul az árnyék glóriánk.

A hangulatunk így ingadozik.
Nevetni támad néha-néha kedvünk,
de elborong, ha árny borítja el,
ha sírni kell, ha néha fáj a lelkünk.

De fel a fejjel, itt már a tavasz,
a nap megérint langy meleg kezével.
A szív is olvad, nincs már több panasz.
s egy dalt dobog, mely felér egy zenével.

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág

Csilingel a kis gyöngyvirág,

fehér a ruhája,

meghívja a virágokat

tavaszesti bálba.

Öltözködik az orgona,

lila a ruhája,

kivirít a kankalin, a

szegfű és a mályva.

A vadrózsa rájuk nevet,

bolondos a kedve,

a rigó is füttyent egyet:

hej, mi lesz itt este!

Táncra perdül a sok virág,

illat száll a légben,

őrt állnak a gesztenyefák

illemtudón, szépen.

A szellő is megfürdik a

virágillatárban,

s arra ébredünk fel reggel,

napsugaras nyár van.

József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel –
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

 

Tóth Árpád: A tavaszi sugár

A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.

A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén,
A park-őrző, borús csillámú rácsvasak
Festékes könnye folyt, sírtak, mert féműk éjén,
Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.

Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal,
Mellettem elsuhant, illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltűnt. Szívem zenélt. Merengve álltam ott…

Áprily Lajos: Mennék eléd

Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyilakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!

Petőfi Sándor: Ki a szabadba!

Ki a szabadba, látni a tavaszt,
Meglátni a természet színpadát!
Az operákban ki gyönyörködik?
Majd hallhat ott kinn kedves operát.

A természetnek pompás színpadán
A primadonna a kis fülemile;
Ki volna, énekesnők! köztetek
Merész: versenyre kelni ővele?

Megannyi páholy mindenik bokor,
Amelyben ülnek ifjú ibolyák,
Miként figyelmes hölgyek… hallgatván
A primadonna csattogó dalát.

És minden hallgat, és minden figyel,
És minden a legforróbb érzelem…
A kősziklák, e vén kritikusok,
Maradnak csak kopáran, hidegen.

Tavasszal megszűnnek a fénytelen napok. A nap melegen süti az arcunkat. A tavaszi séta, egy kirándulás, a tavasz illata csodákra képes. Ki kell használni, át kell élni az élet szebbik oldalát. Örömökkel teli tavaszi napokat kívánok minden Tökölinek, az itt élőknek és Tökölt elhagyóknak! Minden jó barátnak ajánlok egy ilyen csokrot, ami az összeállításom alatt maradt!

2019-02-28                  Összeállította:                       Pletser József

Dalszöveg

Tavasszal kell a szerelem,
a tavaszt hoztad el nekem.
A fákon cseresznyevirág,
tavasszal oly szép a világ.

Színes pillangó száll felénk,
a tavasz hangja a zenénk.
Hajadon táncot jár a szellő,
szemed tükrében száll a bárányfelhő.
Te vagy a legszebb tavaszi álom,
s a csókod lesz az ébresztő.

A szép természet új tavaszra ébred,
bimbó fakad már a rózsafán.
Új tavasz virága nyílik néked,
a tavasz útján boldogság vár.

Tavasszal kell a szerelem,
a tavaszt hoztad el nekem.
A fákon cseresznyevirág,
tavasszal oly szép a világ.

Színes pillangó száll felénk,
a tavasz hangja a zenénk.
Hajadon táncot jár a szellő,
szemed tükrében száll a bárányfelhő.
Te vagy a legszebb tavaszi álom,
s a csókod lesz az ébresztő.

 

Forrás. Internet

 

https://youtu.be/StU8dcvSczs

https://youtu.be/B-cRzMtLoqI

https://youtu.be/PqXz18HjQy4

Ajánlom meghallgatását!

 

 

 

 

 

JÖJJENEK A FIATALOK!

 

 JÖJJENEK A FIATALOK,  ÚJRA ITT AZ IDEJE A NEMZEDÉKVÁLTÁSNAK!

Mottó: Ellen Nitt: Azt hittem (részlet)

És látni, hogy néha szürke homályon,
átragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztább öröm nincs a világon,
mint az, ha ember az ember.    Képes Géza fordítása

Jókai Anna mondja: „Magot nevelni a hervadásban: csak a növényeknek egyszerű. Nekünk nagyon nehéz! Mert ez már nem szent automatizmus, hanem személyre szabott önműködés.  A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes – az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk”.

A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a ma hetvenéves generáció – melyhez magam is tartozom – úgy remélte, hogy a tragikus szépségű 56 –os forradalmunk eszméinek megvalósulását lehetővé tevő, úgynevezett rendszerváltás, és az azt követő éveink lesznek a lehető legjobbak hátralévő életünkben. Gyermekeink egy szabadabb, boldogabb világban nőhetnek majd fel. Érteni véltük, hogy mit is jelent a szabadság, de élni vele azt nem biztos, hogy tudtuk, hogyan kell. De álmunkban sem gondoltuk, hogy életünkben újra lesz olyan időszak, amikor valakik úgy érezhetik, gondolhatják, hogy egzisztenciális félelmeikre a demokratikus eszmerendszer kiüresítésén fáradozók támogatása és a „bálványimádás” a megfelelő gyógyszer. És árulónak gondolják mindazokat „ki a szebb jövőt másként képzeli el, és ellenség lesz mindenki, aki kételkedni mer”. (Bródy János)

A kilencvenes évek elején a viszonyítási pontunk a keleti értékrend helyett a nyugati demokrácia lett. Ezért megpróbáltuk követni, lemásolni az Európa nyugati részén bevált trendeket, melynek következtében sorra alakultak Tökölön a konzervatív, néppárti jellegű helyi szervezetek: MDF, Kisgazda Párt, KDNP (melynek alapító tagja, majd 1993.-ig a tagja voltam) és a liberális elveket valló SZDSZ. A politikai váltógazdálkodás hatékonyságában hittünk az egypártrendszerrel, és a tévedhetetlen helyi vezető (k) hatalmával szemben. A még nem irányított választás után úgy gondoltuk, hogy az újonnan választott tisztségviselők (képviselők és polgármester) valódi keresztény lelkiismerettel végzik el a közéletben az önként vállalt és a tisztségükből adódó közéleti feladataikat. Katolikus óvodai csoport, az iskolában katolikus osztály és a plébánián cserkészcsapat alakult. Mára egyik sem működik. Az akkor alakult helyi pártszervezetek, vagy megszűntek, vagy a tevékenységük mára a településen láthatatlanná vált, szép csendben visszalopakodott a „tanácsi rendszer”. Tévedés ne essék, ezért mi választópolgárok vagyunk elsősorban a felelősek. A keresztény lelkiismeretből (tisztelet a kivételnek) nem sok minden maradt. A közérdek helyett sok esetben az egyéni érdekek képviselete került előtérbe (ezt itt most nem részleteznénk, erről ugyanis később kívánunk írni), illetve véleményünk szerint a keresztény értékrendből csak azok a külsőségek maradtak, „járj templomba a választások előtt”, melytől a megválasztott tisztségviselők újabb szavazatokat, újbóli megválasztásukat remélték, remélik.

A nyolcvanas évek végéig a településen egyeduralkodó MSZMP gyakorlatilag megszűnt, de sokak szerint az a szellemiség, melyet néhány jeles személyisége képviselt, a mai napig „visszaköszön” a helyi közéletünkben. Igazságtalanság lenne viszont azt állítani, hogy a tisztességes, felelősségteljes közéleti magatartás párthovatartozás függő lenne. Egyértelműen kiderült, hogy a rendszerváltás utáni első szabad önkormányzati választáson Tököl polgárai a nemzedékváltásra, a tisztességes érdekképviseletre szavaztak. Az alábbiakban szeretnénk kifejteni azon véleményünket, melyet írásunk címében fogalmaztunk meg, az ez évi önkormányzati választásokhoz közeledve, mely szerint „Jöjjenek a fiatalok, újra itt az ideje a nemzedékváltásnak” Tökölön. Olyan fiatalok jöjjenek képviselőknek, polgármesternek, külsős bizottsági tagnak, akiket a tököli polgárok választanak, ne legyen helyük külsős tagként a bizottságokban olyanoknak, akik a választáson nem mérettették meg magukat.  Rokon, sógor, koma, lojális jó barát, ahogyan most van. Mögöttük ugyanis nincs választói akarat csak polgármesteri.   Véleményemmel lehet egyetérteni vagy azt vitatni.

 A rendszerváltást megelőző években, az elöregedett és a realitásokat mind kevésbé figyelembe vevő helyi MSZMP pártvezetés, gyakorlatilag képtelen volt a kialakuló gazdasági és társadalmi válsághelyzetet kezelni. Ezt kihasználva, egy a negyvenes évei elején járó KISZ titkári (Kommunisták Ifjúsági Szövetsége) múlttal is rendelkező ambiciózus fiatalember, egy újonnan alakult csoportosulás a Falufórum segítségével szerezte meg a település vezetését összekacsintva néhány tanácstaggal tanácselnökként, majd később választás útján polgármesterként, melyet a mai napig is birtokol. Kihasználva minden demokratikus és kevésbé demokratikus eszközt a hatalma megtartásáért.

Nézzünk a fentiekre néhány példát:

A polgármester közvetlen környezetéből származó információink szerint a hetvenedik életévét betöltött „baby boom”, más besorolás szerint „veterán” generációhoz tartozó polgármester, szívesen átadná már valakinek a helyét, de sajnos szerinte nincs rá alkalmas személy (jelenlegi pártcsaládjában a FIDESZ-KDNP -ben sem?), aki helyette irányítani tudná a települést. Az elmúlt ciklusokban legalább háromszor vagy négyszer jelezte, ez az utolsó ciklus, melyen, mint polgármester indulni kíván. A ciklus végéhez közeledve azután mindig gyorsan változtatott az álláspontján. Úgy látszik mára elfelejtette, hogy annak idején Ő maga is kézilabda edzőként a politikai ismeretlenségből lépett a közélet porondjára. Ez volna egy (a rendszerváltás utáni szóhasználat szerinti) ”vallását gyakorló” kereszténydemokrata polgármester véleménye rólunk tököli polgárokról?  Ennyire képzetlenek és tehetségtelenek lennénk?  Bízunk benne, hogy nem így van. De ha mégis így gondolná a polgármester, álljon itt egy demokrata Bibó István véleménye: „a közügyek……. méltatlan emberek kezébe való kerülése, egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.”

Más információk szerint a polgármester érzékelve a lakossági elégedetlenségeket, fiatalítani szeretne, amit Ő vezényelne le, természetesen úgy, hogy az elkerülhetetlenné váló nemzedékváltásból kivonja magát, ezáltal remélve hatalma megtartását.

Miért lehet probléma mindez? Azért mert (ugyan úgy, mint a rendszerváltáskor) az elöregedett és a realitásokat mind kevésbé figyelembe vevő településvezetés képtelen megérteni, hogy a település hosszú távú jövőjét (ha csak nincs valami takargatnivalójuk) nem a hetvenedik életévüket betöltött vagy ahhoz közeledő településvezetőknek kell meghatározni, hanem a

f i a t a l a bb generációknak.

Arany Jánossal szólva:” Nyolcvan év: Ritka szép. Hetven év: Jó, ha ép. Hatvannégy esztendő: Untig elegendő”.  Tévedés ne essék, ezzel nem azt állítjuk, hogy az idősebb generáció véleményét, élettapasztalatát, a hosszú évek alatt felhalmozódott tudását ne használja fel a döntéshozatalban a fiatalabb generáció.  Mi azt kérjük, hogy találja meg azt a szervezeti formát a fiatalabb generáció ahol a döntéshozatalba megjelenik az idősebb generáció véleménye is. Ezzel is bővülnének a települési döntéshozatalban a demokratikus       alapelvek.                                                                                             De ne legyünk igazságtalanok azzal a természetes emberi vággyal kapcsolatban, hogy mindannyian szeretnénk örök fiatalok maradni. De azért érdemes egy rövid számvetést végeznie mindazoknak a személyeknek, akik egy bizonyos kor elérése után közfeladat ellátására vállalkoznának, mint például az életkor a közfeladat ellátásának kezdetekor és a közfeladat ellátásának lejártakor, a fizikai állapot, és az esetleges betegségek. Valamint az átlagéletkor, ami a férfiak esetében a mai Magyarországon 72.5 év.  Ezek természetesen nem „hétpecsétes titkok” egy közszereplésre készülő személynél, hanem jogos információk a választó polgárok részére. Magánvéleményem: hetven év felett, ha valaki fő állásban lát el egy közfeladatot ellátó munkakört, abból  két következtetés vonható le. Egyik az, hogy a (köz) feladat nincs az érintettek (választópolgárok) számára megnyugtatóan ellátva, a másik pedig az, hogy a munkakör betöltése nem indokolt fő állásban. Miért gondolom mindezt? Mert alkalmazottként (a képviselők és a polgármester a mi alkalmazottaink) a munkavállalók többségének főmunkaidőben nincs ideje, illetve módja kézilabdaedzést tartani Tökölön vagy máshol, vendéglátóhelyekre járni, hivatali gépkocsit igénybe venni magáncélra közpénzen vagy saját gazdasági érdekeltségeit intézni.  A véleményemmel lehet vitatkozni.

Véleményünk szerint csak a fiatalabb generációk képesek – életkoruknál fogva – megfelelő válaszokat adni olyan kihívásokra, mint, például arra, hogy hogyan lehet biztosítani a XXI. században a településen        élők          jólétét.                                                                                                 Hogyan kell szintén a XXI. századi követelményeknek megfelelően korszerűsíteni a település infrastruktúráját, és válaszokat kell találniuk a digitalizáció kihívásaira is. Elfogadhatatlan a digitalizált világban például az, hogy az önkormányzati lap egy évvel ezelőtti eseményekről közöl információkat 2018. novemberében. Elfogadhatatlan az is (a digitalizált és nem csak a digitalizált világban), hogy a polgármester egy 2019. januári nyilvános rendezvényén „aludni nem tudó facebook huszárok”–nak nevez egy 1200 fős facebook csoportból olyan hozzászólókat, akik neki nem tetsző véleményt nyilvánítanak a tököli közügyekkel kapcsolatban. Bocsánatkérés az természetesen fel sem merül. Láthatón nem érti milyen lehetőségeket kínál a település és polgárai számára a digitalizált világ.  Továbbá hogyan és milyen megoldásokat kell alkalmazniuk a környezeti károk okozta problémák enyhítésére, mint például a légszennyezés. 2018. november 10.- én a következő tartalmú hírt közölte – nem először – az országos Tiszti főorvosra hivatkozva a sajtó „tizenöt település levegő-egészségügyi helyzete kifogásolt minősítést kapott: Debrecen, Dunaújváros, Eger, Hernádszurdok, Miskolc, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Szeged, Szolnok, Szombathely, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.”          Véleményünk szerint a fiatalabb generációra vár az a feladat is, hogy a stabil és minden érdeklődő tököli polgár számára az átlátható pénzügyeket tegye újra a település védjegyévé, és határozza meg a XXI. századi Tököl kulturális életét is.

Joggal merülhet fel Önökben a kérdés, hogy hogyan lehet mindezt elérni, megvalósítani?

Lehet úgy, hogy felruházzuk a hatalommal azt a fiatalabb generációt, akik nem a kádári gulyáskommunizmusban szocializálódtak, és emiatt nincsenek egzisztenciális félelmeik. Ismerik és megértik a mai európai trendeket, nyelveket beszélnek, és van rálátásuk az európai gazdasági viszonyokra és folyamatokra akár úgy is, hogy ezt oktatják az egyetemen, ilyen munkakörben dolgoznak, vagy éveken át éltek, dolgoztak, tanultak valamelyik európai uniós országban. Az így megszerzett tudást és tapasztalatot adott esetben hasznosítani akarják és tudják is a település javára.

Önök most joggal kérdezhetik, de hol vannak ezek a fiatalok, hol van ez a generáció?  Itt élnek és dolgoznak közöttünk és várják, hogy lehetőséget kapjanak tőlünk, a választó polgároktól. Bibót ismét idézve: egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága az oka annak, ha nem méltó emberek kezébe kerül közügyeink irányítása.

Szenteljünk néhány gondolatot arra, hogy miért is fontos a fiatalabb generációk mielőbbi közéleti szerepvállalása Tökölön. Mert ha nincsenek a lakosság által választott fiatalok többségben a városvezetésében és a város közéletében, vagy ha emiatt is és más okok miatt is (csak aludni vagy hétvégén jönnek haza Tökölre, vagy ha a település nem biztosítja a fiatalok anyagi, infrastrukturális, kulturális igényeit és a megfelelő színvonalú oktatást gyerekeik számára) úgy érzik nincs jövőjük Tökölön, ezért más települést és közösséget választanak, nyugodtan kijelenthetjük, nincs jövője Tökölnek sem. Miért írom le mindezt, mert a minap beszélgettem egy a harmincas évei végén járó fiatalemberrel, aki azt mondta nekem, hogy az általános iskolai osztályukból mára csak négyen maradtak Tökölön. Megdöbbentő.  Úgy vélem, ez ügyben van felelősségünk bőven.

  A város további fejlődése érdekében elengedhetetlen,a generáció váltás elősegítése ,melyben  minden tököli polgárnak van  feladata. A különböző szervezeteknek és egyéni kezdeményezéseknek az, hogy megfelelő számú képviselő jelölteket és polgármester jelöltet ajánljon az Önök szíves figyelmébe. Lehetőleg olyanokat, akik a generáció váltás követelményeinek megfelelnek. Egyesületünk ezt a kellő időben meg fogja tenni. Olyanokat ajánlunk, akik tisztességes, az elvégzett munkájuknak megfelelő díjért és nem a bólogató hallgatásukért részesülnek díjazásban. Az egyéni kezdeményezésekről és más szervezetekről nem áll módunkban nyilatkozni. A tököli választópolgárok feladata pedig az, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt  a következő önkormányzati választáson, és legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint döntsenek a jelöltekről és ez által Tököl jövőjéről.

Végezetül álljon itt a történelmi Nádasdy családból származó Nádasdy Borbála fiatalokhoz szóló üzenete:

 „váljanak szabaddá, és tartsák lelküket karban, és jó, ha megtanulják azt, hogy mit jelent áldozatot hozni és dolgozni valamiért. Gondolkozzanak el, hogy miként alakítsák ki jövőképüket, és váljanak felelősségteljessé, mert e nélkül nincs jövő.”

És még egy idézet az idősebb korosztály – melyhez magam is tartozom – részére: „Mindig a csúcson kell abbahagyni, mert eljön az idő, amikor már csak lefelé vezet az út”. (Szalai Vivien).

Újabb öt év lefelé vezető utat Tököl városa már nem engedhet meg magának, ezért is szükséges és indokolt véleményünk szerint a generációváltás.

A generációelmélettel foglalkozó szakirodalom a társadalmat különböző szeletekre osztja:

  • A baby boom generáció tagjai 1946 és 1964 között születtek, ők a második világháború utáni népességrobbanás első generációja, akik életük első felében merev hierarchiához és tekintélyelvűséghez szoktak, a Ratkó Anna nevével fémjelzett korszak miatt gyakran nevezik őket Ratkó-gyerekeknek vagy veterán generációnak.
  • Őket követik az 1965–1979 közöttiek, azaz az X generáció. Tagjai a Kádár-korszakban nőttek fel, amikor a Nyugat még csak vágyálom volt számukra, és bár a digitális technikákkal már relatíve fiatalon megismerkedtek, a következő generációkhoz képest csak „digitális bevándorlóként” emlegetik őket.
  • Az 1980–1995-ösök az Y generáció, ők a mai húszon- és harmincéves korosztály, a digitális nemzedék első hulláma, akik már igen fiatalon megismerték az internetet, és magánéletükben is nap mint nap használják.
  • Az 1996 után születtek pedig már a Z generációhoz tartoznak, ők az igazi „digitális bennszülöttek”, akik már beleszülettek a digitális világba.

Az 1 -5 évszámú korcsoport az   Alfa generáció

A    13   évszámú korcsoport a     Z – generáció

A    23   évszámú korcsoport az   Y – generáció

A    35   évszámú korcsoport az    X – generáció

Az  50    évszámú korcsoport a     Baby Boommer generáció

A    70    évszámú korcsoport a     Veterán generáció

Utóirat gyanánt: néhai tököli plébánosunk gyakran hangoztatta, hogy egy településen a polgármester felel a demokráciáért, az iskolaigazgató a kultúráért, a papok, lelkészek a település lelki életéért, lelki békéjéért. Végig gondolva plébános úr szavait, mondatait arra a következtetésre jutottam, hogy sajnálatos módon, mára oda jutottunk, hogy a polgármester (önkormányzati rendeletben rögzítetten) és a jegyzője valamint az iskolaigazgató sem laknak Tökölön. Ennyit változott volna  a világ? Lehet így sikeresen vezetni egy várost, felelni a demokráciáért és a kultúráért?  Vajon ennek milyen üzenet értéke van a település fiatalabb és idősebb polgárai számára? Döntsék el Önök!

Ajánljuk a fenti írást az Önök és a tököli fiatalok szíves figyelmébe!

Tisztelettel: a tököli Civil Kontroll Egyesület Elnöksége részéről: Nagy Béla társelnök

Tököl, 2019. február 16.

Lektorálta: Pletser József

Forrás: Helyi történelem

Internet

 

 

A megszokás kényelme

A mondás szerint a változatosság gyönyörködtet, a valóságban szokásaink rabjaként érezzük jól magunkat.

Bizonyára már előfordult veled is, hogy úgy érezted, változtatnod kell az életeden, a munkádon, a megszokásodon, a megalkuvásodon és mindenen, ami körülvesz. Hogy kilépnél a megszokott komfort zónádból, a kitaposott mederből, új vizekre eveznél, országot, munkahelyet, szakmát váltanál, vagy egyszerűen csak csinálnál valamit, amit soha nem próbáltál. Vagy szót emelnél azért, amit korábban tudatlanságból, gyávaságból, vagy más iránt való tiszteletből soha nem mertél megtenni.
És az előfordult már veled, hogy végül nem tettél semmit, csak álmodoztál tovább arról, hogy mennyi mindent szeretnél megvalósítani az életedben!Nem vagy egyedül. „A megszokás (…) rögzíti (…) a hibákat.” Seneca
Valószínű, hogy szeretjük a megszokott, biztonságos közegünket. Ragaszkodunk a jól kialakított, begyakorolt élethelyzeteinkhez, a sokat használt reakcióinkhoz, az emberekhez, akik körbe vesznek, akik megerősítenek minket abban, amiben hiszünk. Szeretjük a komfortzónánkat és kételkedünk abban, ha valaki mást állít. A lelkünk mélyén közben mégis ott motoszkál valami nyughatatlanság. A vágy, hogy változtassunk, hogy haladjunk, hogy tovább lépjünk, hogy fejlődjünk. Az álmaink megvalósításától a kényelem, a megszokás, a félelem tántorít el bennünket. Pedig az élet sok szempontból a kényelmi zónánkon kívül kezdődik. Amikor elhagyjuk a megszokott tájakat, új élményekkel, új kihívásokkal, új tanulási helyzetekkel találkozunk. Ebből gazdagodunk, érettebbek leszünk és új életet élünk.

A megszokás, az ismert minták követése hasznos tudomány lehet, hiszen az agyunknak energiát takarít meg. Ha egyszer már megélt szituációban találjuk magunkat, elővesszük a tárolt mintát, és minimális energiafelhasználással elvégezzük a feladatot. Hasznos, de önmagában nem segíti a túlélést, csak akkor, ha alapos körültekintéssel párosul. Megszokásból vezetünk, de a figyelmünk folyamatosan a pályán van! Néha érezzük, hogy kellene valamin változtatnunk, jó lenne lépnünk, nem jó ez így, más irányba kellene haladnunk.

De mégsem változtatunk! “Ennek az oka lehet többek között a megszokás, a kényelem, a félelem az újtól, a problémaorientált látásmód, a pesszimizmus. Mégis akkor lépünk a legtöbben, ha a helyben maradás több hátránnyal jár, mint a változtatás”.” Amikor elhatároztuk, hogy változtatni fogunk valamin, fontos megnézni, hogy mi jelenlegi és mi a célállapot, azaz honnan hová is szeretnénk eljutni? A célt mondjuk el minél több embernek, ezáltal erőteljesebben köteleződünk el irányába, energiáinkat is jobban mozgósítjuk, támogatást kaphatunk az ismertektől. Lényeges a megrögzött szokásainkat levetni, újraprogramozni magunkat meditációval, áttekintéssel, a körbevevők megismerésével, segítségével. Ekkor majdhogynem a kívülálló szeméből kell magunkra néznünk.” Ne vegyük késznek ezt a struktúrát és ezt a modellt, akkor sem, ha szüleink is ilyenek voltak! Újjá lehet születni némi elszántsággal és bátorsággal. És csakis a bátorsággal! Eltökélt akarással.A felülemelkedéshez reális személet, önismeret, esetleg külső segítség is kell, és elkerülhetetlen, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni saját életünkért. A megszokás miatt sokszor hallgatunk.  Ne hagyjuk kényelemből orrunknál fogva vezetni magunkat. Sokszor szégyelljük tudatlanságunkat, s bedőlünk a hangos, öndicsérő szónak, szavaknak.

Megszokásból hallgatni: kényelmes, meg egyébként is, süsse más a gesztenyémet, a pecsenye majdcsak az enyém marad. Sokan ismerhetjük ezt a jelenséget. De ez még mindig jobb, mint a ma divatja szerint megszokásból hazudni.

A megszokáson azonban időközönként változtatni kell. Ki ne ismerné a folyóvizek friss illatát, ki nem érezte még a pocsolya penetráns szagát. A hosszú állóvíz csak iszapot eredményez. Ne féljünk az állóvíz mozgatásától!

„Változás nélkül nincs fejlődés, a stagnálás egyenértékű a visszafejlődéssel. Ami nem újul meg, az romlani kezd, időről időre muszáj, változtatni, továbblépni, megújulni. „Panta rhei

 2019.02.05                                                                                  Pletser József

„Amíg jobban félünk a változástól, mint a megszokott rossztól, addig minden marad a régiben.”  Dave Ramsey

 Lektorálta: Nagy Béla

Segédanyag: Internet

Szilvágyi Beatrix: A változáshoz….

ÖNKORMÁNYZATI ÍGÉRETKÖVETŐ

ÖNKORMÁNYZATI ÍGÉRETKÖVETŐ A 2014 – 2019 ÉVI MŰKÖDÉSI CIKLUSRA!

 Mottó: “Minden ígéretet számon kérnek egyszer.” –  Lorráine Heath

Ha már a városunk vezetése – önkormányzati képviselők, polgármester – nem tájékoztatják (kérésre sem) vállalásaik teljesítéséről a választó polgáraikat, akkor itt most nyomon követheti az önkormányzati ígéreteket, vállalásokat és azok betartását a 2014 – 2019 évi képviselő – testületi működési ciklusra.

  1. Pesti úti városrész:

 

Megvalósult Nem valósult meg
Társasház felújítási program támogatása                          x
Kerítés áthelyezés – új bejárat a lakótelephez                          x
Uszodai szerviz út aszfaltozása                         x
Szabadidős sportlétesítmények fejlesztése  

     x

Szabadtéri strand megvalósítása                           x
A városrész zöldfelületeinek fejlesztése                           x
Parkolók bővítése  

 

                          x
Lovas pálya melletti összekötő út építése                           x
Vásártéri lovas pálya fejlesztése                           x
Kerékpárút tervének elkészítése                           x
Pesti úti fasor kiültetése  

 

                          x
Vásártéri temető kegyeleti parkká alakítása                           x
Kutyafuttató hely kijelölése, kialakítása                           x
Új belterületek és közműellátási területek biztosítása  

x?

nincs információ

Óvodai csoportok számának növelése                       x?

nincs információ

Orvosi rendelő korszerűsítése                       x

 

Kisfaludy utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítése                       x

a korszerűsítés finanszírozás    megoszlása nem ismert

Barackos utca aszfaltozása  

 

                         x
Csapadékvíz elvezetés megoldása                          x
  1. Északi kertváros:

 

  Megvalósult Nem valósult meg
Faültetési akciók (Fő utca, Kossuth L. u.)                            x
Kiállítási terem kialakítása a Fő u. 63. alatti pincében                            x
Pozsonyi u. és a József A. u. sarkán parkoló létesítése                            x
Művelődési Központ környezetében tematikus közpark kialakítása                            x
Közterületek rendezése (Mester u., Táncsics M. u., Zrínyi u.)                            x
Árpád köz, térkő burkolattal történő ellátása                            x
Cigjana terület szabadidős és sport célú hasznosítása                            x
Árpád köz, felújításához kapcsolódó parkoló építés                            x
Járdaépítés a Mester, József A., Pozsonyi és  Akácos úton ­* a kivitelezés a Mester úton megkezdődött hitelből                            x      hitelből valósulhat meg a  tervezett beruházás
Zárványtelkek kiszabadítása és közművek kiépítése                            x
Csapadékvíz elvezetés megoldása (Rakéta u., Akácos u., Árnyas u., Bodza u., Hársfa köz)  

                  rxh

részben megvalósult hitelből

 

 III. Tököl központi városrész:

 

  Megvalósult Nem valósult meg
Fő utca – Csépi út körforgalom kialakítása                            x
Római katolikus plébánia felújítása                            x
Napsugár Óvoda felújítása                         x       tetőszigetelés, kazán  
Weöres Sándor Általános Iskola felújítása,

tetőtér bővítése

                        x

a korszerűsítés finanszírozás    megoszlása nem ismert

 
Régi Egészségház egészségügyi célú hasznosítása    

                          x

Hév állomás rendezésének folytatása, régi állomás

épület megvásárlása, felújítása

   

                          x

Sportcsarnok felújítás folytatása                          x

 

vizes blokk

 
Csapadékvíz elvezetés megoldása                             x   

 Déli kertváros:

 

Megvalósult Nem valósult meg
Alkotmány utcai buszforduló

környezetének rendezése

 

 

      x

Alkotmány park kialakítása  

 

     x

BV-lakótelep közös használatú területeinek

tulajdonba vétele, infrastruktúra fejlesztése

 

         x

Parkosítás a BV lakótelepen és a Csépi úti temető területén  

         x

Határ utca fejlesztése, aszfaltozása

 

 

          x

Sportpálya bővítése,

klubház felújítása

 

 

vizes blokk felújítása

                        x
Kölcsey Ferenc utcai üzletek környezetének rendezése

 

                          x
Szivárvány óvoda felújítás, bővítés, tetőépítés

 

         fxh

folyamatban hitelből

 
Kölcsey Ferenc utcai útburkolat-felújítás

 

 

       x

Állomás utca rendezése, parkolók kialakítása

 

                         x
Csapadékvíz elvezetés megoldása

 

                         x

 Ledina és a Kis-Dunamenti városrészek:


Megvalósult Nem valósult meg
HÉV sínek melletti parkzárványok átalakítása

 

                         x
Rózsa utca sarkán park létesítése

 

                         x
Önkormányzati célú tartalék-terület kijelölése

 

                       x

nincs információ

 
Faültetési akciók Ledina dűlő, Széchenyi I. u.

 

                          x
Csépi úti iparterület minősítés felülvizsgálata

 

                       x

nincs információ

 
045 táblában a közműépítés feltételeinek további

biztosítása

                      nx

nem feladata az

önkormányzatnak

 
Belső utak aszfaltozása

 

 

 

 

                   x
Diana sétány fejlesztése

 

 

 

                   x
Parkerdei út felújítása,kerékpárúttal történő szélesítése

 

   

                   x

Gyermeküdülő bővítése, korszerűsítése

 

                    x
Szabadidős sportterület létesítése

 

                    x
Csapadékvíz elvezetés megoldása

 

                    x

 Néhány újabb érthetetlen (a korábbiakban is volt rá példa) döntés a fejlesztési programban:

  • Mindenki egészsége”. „ Megvizsgáljuk a régi egészségház egészségügyi célú hasznosítási lehetőségeit.” Kérdés: miért kellett egyáltalán megszüntetni az egészségház eredeti funkcióját?
  • Harmonikus városfejlesztés”. „Járdaépítési programot készítünk elő,” Kérdés: miért nem része a programnak a meglévő járdák felújítása elbontásuk helyett? Lásd korábban Kossuth Lajos út, most pedig Mester utca. ÉRTHETETLEN, nem kívánunk találgatni, megnyugtató, észszerű indoklásra volna szükség!
  • Több cikluson keresztül áthúzódó meg nem valósult ígéretek közül néhány:
  • „Befejezzük az útalappal ellátott utcák korszerűsítését, aszfalt utakat alakítunk ki: Határ út, Barackos utca, …”
  • „ A katolikus egyházzal történő megegyezés után Kegyeleti Parkká alakítjuk a régi Csépi úti és a Vásártéri temetőket”.
  • „Biztosítjuk (az) idősotthoni elhelyezés (t)”
  • „BV- lakótelep közös használatú területeinek tulajdonba vétele, infrastruktúra fejlesztése”.

Továbbá érthetetlen,a Fő utcai óvoda megközelítése helyett most a Mester utcát javítják. A Fő utca egyik oldalán nincs járda , a másikon a járda balesetveszélyes!De igaz ez a Csépi útra és a József Attila utcára is.

Akárhogyan is számolunk ez idáig, a beígért fejlesztések egy negyede sem valósult meg!

A fentiekkel kapcsolatban egy dakota bölcsesség jutott eszünkbe, mely azt tartja, hogy: „Aki nagyokat mond, soha nem fogja megtudni, milyen érzés nagyokat tenni. „ 

Ha a táblázatunkban pontatlanságot találnak, kérjük, jelezzék, hogy javíthassuk! Köszönjük.   

 

Tököl, 2019.01.30.

Ajánlja az Önök szíves figyelmébe!

Tisztelettel: a tököli Sziget Civil Kontroll Egyesület Elnöksége részéről: Nagy Béla, Pletser József

Ajánlás Tökölieknek! 1.rész

HA  „NEHÉZ A VISELET”…

  1. 01. 07.-én este a Művelődési Házban szerény lakossági érdeklődés mellet tartott tájékoztatást a polgármester és a megjelent néhány önkormányzati képviselő. Életünk, Értékeink Tököl időszerű ügyeiről tények és aktualitások címmel. Továbbá Lakossági Fórum keretében a Tököli Értéktár, valamint, a Településrendezési eszközök módosítása, a Településképi Arculati kézikönyv és a Településképi Rendelet készítésének megindításáról. Valószínűleg az érdektelenség és néhány kellemetlen kérdés felvetése is közrejátszhatott abban, hogy a polgármester a következő kijelentésre ragadtatta magát: „aludni nem tudó facebook huszárok írogatnak” Tököl aktuális ügyeiről, csak a hibákat látva, az eredményeket pedig nem.

Vizsgáljuk meg mi a baj e polgármesteri kijelentéssel?

 Az, hogy sértő és minősíti a választópolgárok azon csoportját, akiknek esetleg más a véleménye Tököl időszerű ügyeiről, aktualitásairól.  Ez nem feladata, és erre jogosítványa sincs a polgármesternek. Feladata viszont, hogy az önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti 54.§ (1) bekezdése alapján cselekedjen, mely szerint „Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt-” illetve nyújtson polgárai számára. A jogszabályok és polgárai elvárása szerint, a polgármester és a képviselők, vagyis a közszolgák szerepe és felelőssége az adott településen az, hogy a legjobb tudásuk szerint, a minőségi közszolgáltatások nyújtásában működjenek közre, ill. tegyék elérhetővé polgáraik számára. A helyi közszolgáltatások színvonalának megítélése (leggyakrabban online fórumokon történik) viszont a településen élő polgárok feladata és felelőssége. Lásd: hó eltakarítás, helyi orvosi ügyelet, régi temetők állapota stb. valamint az önkormányzati határozatok, programok, vállalások betartásának figyelemmel kísérése (lásd: a későbbiekben részletezve).

Az sem hátrány, ha tisztában vagyunk az olyan fogalmakkal, mint közmeghallgatás, lakossági fórum, online fórum, részvételi demokrácia és azok gyakorlati megvalósulási formái.  A polgárok helyi döntésekben való részvételi lehetőségei, a helyi társadalmat érintő kérdések megvitatása, a döntésekben való részvétel lehetőségének biztosítása. A polgárok részvételével történő problémafeltárás, elemzés és tervezés folyamatában az az állampolgári attitűd fejlesztése, hogy a lakosok átérezzék, átéljék: ez az én településem, közöm van hozzá, hatással vagyok és lehetek rá, alakíthatom, jobbá tehetem a körülöttem levő világot.

 A „Tököl város távlati fejlesztési programja a 2014 – 2019 képviselő – testületi ciklusra „címet viselő anyag tartalmazza az önkormányzati fejlesztési ígéreteket. Lentebb mellékeljük a teljes fejlesztési programot. Döntsék el Önök mi valósult meg a programból, illetve a Lakossági Fórumon felmerült észrevételekre van-e utalás, megvalósítási ígéret a fejlesztési tervekben, vagy csak aludni nem tudó facebook huszárok írogatnak, kérdezgetnek a beígért fejlesztésekről „Tököl időszerű ügyei „ – ről ? Talán csak nem arról van szó, hogy „nehéz a viselet” és néhány közszolgának nem tetszik, hogy a közösség tagjai nem félnek, és kérdéseket mernek feltenni a választott tisztségviselőiknek? Szerintünk ha „nehéz”, le lehet tenni!

A Lakossági Fórumon felmerült témák közül néhány a teljesség igénye nélkül:

Régi temetők kegyeleti parkká való alakítása.

Járda, útépítések és állapotuk.

Gondozatlan magánterületek rendbetételének kikényszerítése.

Víz- Csatorna és Kommunális hulladék szállítási díjak önkormányzat általi megőrzése.

Álláspontunk a felmerült témákkal és a témákra adott önkormányzati válaszokkal kapcsolatban:

A régi temetők kegyeleti parkká való alakítását vállalta az önkormányzat fejlesztési terve VIII. Harmonikus városfejlesztés című fejezete utolsó bekezdésében, valamint a Pesti úti városrész 12. és a Déli kertváros fejlesztési terv 4.) pontjában a BV lakótelep parkosításával együtt. Az ígért fejlesztések a mai napig nem valósultak meg.

Járdaépítést vállalt az önkormányzat a Mester, József Attila, Pozsonyi és Akácos utcákban, valamint aszfalt burkolatot minden olyan utcában ahol már az útalap elkészült. Az ígért fejlesztések a mai napig nem valósultak meg.(Ma megkezdték a Mester utcai felújítást,a Fő utcáról szó sincs!)

Véleményünk szerint a gondozatlan magánterületek rendbetételének kikényszerítése megoldható helyi rendelettel, mely a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről kell, hogy szóljon. A rendeletben fel lehet sorolni azokat a magatartási formákat, melyek ellentétesek a közösségi együttélés alapvető szabályaival, mint például az, aki a gyom és allergén növényektől nem tartja mentesen az ingatlanját, vagy nem gondoskodik az ingatlanján lévő fás szárú növények ápolásáról, kezeléséről, szabálysértést követ el és annak jogkövetkezményei vannak a tulajdonosra nézve.

A Víz- Csatorna és Kommunális hulladékszállítási díjak önkormányzat általi megőrzésére való hivatkozás téves. Ugyanis a 2011. évi CCIX. törvény 93. § – a 2011. dec. 31. napjával megszüntette a települési önkormányzatok víz- csatornadíj megállapítására vonatkozó árhatósági jogkörét. E törvény szerint az ármegállapítás nem az önkormányzaté, hanem a szolgáltatóé. Az alkalmazandó díjak mértékéről a kommunális hulladékszállítás esetében is a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdése rendelkezik.

Az alábbiakban részletesen közöljük Tököl város távlati fejlesztési programját a 2014 – 2019 képviselő-testületi működési ciklusra.    Érdekes, tanulságos olvasmány.

   

   Fentiek alapján úgy véljük, hogy ígérgetések és az ígéretek dátumának folyamatos cserélgetése helyett (most éppen a 2019. – re ígért vállalások teljesítésének elmaradását magyarázzák oly módon, hogy „2033-ig tervezünk”), olyan képviselőkre és polgármesterre van szüksége a településnek, akik a vállalásaikat az adott határidőre teljesítik, a polgárok kérdésit nem kötözködésként élik meg, hanem jobbító szándékként. Ez véleményünk szerint csak nemzedékváltással oldható meg, melyről álláspontunkat a következő írásunkban részletezzük.

 

Tököl, 2019. 01.22  Ajánlja az Önök szíves figyelmébe!

Tisztelettel: a tököli Civil Kontroll Egyesület Elnöksége részéről: Nagy Béla, Pletser József

Forrás: önkormányzati dokumentumok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újévi köszöntő

 

     

Sarkady Sándor – Újévi köszöntő 

Komámuram bújjék be!

Mi jót hozott újévre?

Komatálat, bablencsét,

Kívánok jó szerencsét.

Cifra csizmát, cifra szűrt,

Teli pincét, teli csűrt,

Fehér cipót, piros bort,

Decemberi disznótort.

Rámás csizmát, kalapot

Tizenhárom malacot

Ezer tyúkot, búbosat

Egy bukszát, de púposat.

Almát, körtét, potyogóst

Libát, kacsát, totyogóst

Lova járjon csikóval

Borát mérje akóval.

Bokrosodjék kalásza

Gangosodjék a háza

Százesztendős korában

Tűz égjen a pipában.

Weöres Sándor: Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.

Jókai Anna: Újesztendőre

Békés álmainkba ne csalódjunk soha
Oltalmazzon minket angyalok mosolya
Lelkünkben béke és szeretet virítson
Düh és gaz álnokság meg ne szomorítson
Ostoba szólamra ne hajoljon szívünk
Gazdagság kísérje minden vidám léptünk

Útjaink vigyenek igaz célunk felé
Jövendőnk munkája ne váljon keresztté
Éjszaka pompásan ragyogjon csillagod
Veled lehessek, amikor csak akarod
Egymásra találjon most minden kereső
Társával éljen minden egymást szerető

Közösen tegyük szebbé ezt a világot
Ízleljünk már most mennyei boldogságot
Váljon minden titkos, szép álmunk valóra
Áldott legyen minden együtt töltött óra
Nevetni tudjunk és őszintén örülni
Odvas idő fogát messze elkerülni
Keveset mondok végül, de szépet:
Kívánok Boldog Újévet!

Garai Gábor: Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

Túrmezei Erzsébet: Újévi kérés

„Isten erejével a mázsás teher könnyű,
mint a szalmaszál – nélküle mázsás
súly a szalmaszál is.”

Luther

Láttam, Uram!
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…
vagy nem volt lába…
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek Nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.

És láttam szalmaszál alatt roskadókat.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.

Új évbe indulok,
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.

Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat –
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel – mint a szalmaszálat!

Nagy László: Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.

Csákváry  Zoltán: Újévi imádság

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén.
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Romokból építsz boldog holnapot,
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!

Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg, Uram, a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a zsarnok vérebje jóllakott.

Takard be őket tél hidege ellen!
Hozz sebeikre enyhe gyógyulást!
Adj, Uram, nekik áldó két kezeddel
Bő szüretet és gazdag aratást!
Légy velük, akik verejtékben ázva
Az új Bábelhez hordják a követ,
S mentse meg őket irgalmad csodája,
Amikor a torony mindent eltemet.

Minden áldásod, amit nékünk szántál
Oszd ki közöttünk az újév során,
Hogy túl a tél lidércnyomásos álmán
Élőket köszöntsön a napsugár.
Add, hogy túléljék, amit rájuk mértek,
Keresztre verték, adj hozzá erőt.
Adj nekik, Uram, száz kísértő fénynél
Fénylőbb csillagot, égi vezetőt.

Vezesd őket, hogy soha, soha többé
El ne tévelyedjen a mi nemzetünk.
Légy velük, Uram, most és mindörökké,
Akkor is, mikor mi már nem leszünk.
Akkor is, mikor jő a boldog holnap,
S parányi sorsunk emléke sem él,
Sárga csontvázunk felett zöld fű sarjad,
Szívünk porával messze szállt a szél.

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén,
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Uram, ne hagyd el árva magyarod,
Hallgasd meg szívünk újévi imáját,
És legyen minden úgy, mint akarod.

 

 

Minden kedves jelen és volt Tököli Polgárnak, bárhol is él a világban, a fenti versválogatással kíván, Boldog Újévet a tököli Sziget Civil Kontroll Egyesület tagsága.

Tököl, 2018. december 31.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az én karácsonyom!

Karácsony napja az emberiség egyik legősibb ünnepe. De az ünnep is csak akkor teljes, ha azokkal tölthetjük, akik igazán fontosak nekünk.Gyermekkorunkban, ki-ki hogyan, a kulcslyukon lestük, mikor jön csengőszóval a Jézuska. Hol van már az a régi karácsony, konyhánk édes, zöld illata, elhagyott otthonunknak hideg-lágy melege? Öreg fejjel azt hisszük, akkor más volt a karácsony. Álmaimnak varázsában,gyermeki szemmel azt hittem, az az idő, a gyönyör maga. De csak egy régvolt, egy szép maradt, az emlékezés homályában. A ház az éjszakai fűtések hiányában reggel ritka képekkel ajándékozott. Ott ült a jégvirág az ablakon, fehéren, csodásan, s körmömmel vágtam rá egy-két ablakot. Játszadozva szálltak alá a hópelyhek udvarunkra, és ha havazott, a pelyheket is kergettük, közben a hidegtől pirosló arccal szemünk vidáman csillogott. Az égen fagyos felhők,  durábel cipőnk alatt jeges hó csikordult.  A sparheltben korán reggel még nem égett a tűz, mert kevés volt a tüzelő. És nagy volt a szegénység! Aztán este a sütőben felmelegített, rongyba csavart cserép vagy tégla melegítette dunyhánk fagyos leheletét.

 Egy Karácsony hajdanában, régvolt, szép karácsony! De vártuk, vártuk az érkezését!

Még él szívemben a kis csengettyű, a betlehemezés hangja, a régi tököli szokásból eredő, szobába bevitt szalma, a dió, az alma és a fenyő illata. Karácsonyi édes emlékek, kezemben egy olyan régi fénykép, mely már megsárgult és megkopott, de most, karácsony közeledtével ismét ünnepet hoz a szívembe.

Gyermekeim felnőttek, hat unokám közül, ki közelebb, ki távolabb, megszépítik napjaim. És mit üzenhetek nekik. Ha karácsonyfáik díszein egy-egy fénysugár megjelenik, tudják, hogy én gondolatban velük vagyok, és szeretném fogni aggódóan a kezüket.

Karácsony szent estéjén, az emlékek is tovaszállnak, hiába nem akarom, mégis eszembe jut gyermekkorom szép karácsonya. Emlékeim nem tartanak sokáig, de ha leírom, tán megmaradnak.
Valaha, talán úgy 60-65 éve, kapaszkodva szüleimbe, egy pislákoló lámpa fényénél, hallgathattam, ahogy Jézusról mesélnek. Aztán varázsló akartam lenni, hogy mindig jó legyen. Miért tűnt el a paradicsom, ahol az állatok is békességben éltek, de csak egy emberpár volt? És ma sok emberpár van és itt a paradicsom, csak a békesség hiányzik. Miért? Miért?

Amikor a karácsony közeleg, szívem kissé megremeg. Mert már sokan hiányoznak. Szép vagy Karácsony, az ünnepek közül a legszebb! Hunyorogva kémlelem a messzeséget, mire számíthatok, mire várhatok? A Karácsony, a szeretet ünnepe, az én szívem is, mint sokunké, boldog várakozással telve. Emlékezzem hát a gyermekkorra, életem legszebb Karácsonyára? Vagy most jön el?

Színes gömbök, aranyló díszek, oly törékenyek. Emberek marják egymást, mint vadak, a konc fölött. A hópihék magasról leszállnak, szemed előtt fények vibrálnak, szívedben elrejtett remények cikáznak. Jó ez így, vagy jobb lesz? A farkasok ordító hidegben vonyítanak, csontot, rágnak, ebül zabálnak. Szívekben dübörög a láng, az emberek a szeretetről himnuszt zengnek és nem a fenyőfát ünnepelik. Jézus, az Isten Fia született! De a ma élő ember sokasága hallgat. Nem adja könnyen féltve őrzött kincseit!

2019.12.18                                                       Írta:Pletser József

Minden Tökölinek, jó barátnak és ismerősnek és mindazoknak is, akik elolvasták emlékeimet és gondolataimat szép, boldog karácsonyt kívánok!

 

 

 

ADVENT – KARÁCSONY – KARÁCSONY UTÁN

 

A katolikus hívőknek Advent első vasárnapjával kezdődik el az új egyházi esztendő. Az advent a latin Adventus  Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az négy hetes “szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Templomainkban ebben az időszakban  nem díszítik virággal az oltárt, a miséző pap viola (lila)  miseruhát használ, de a harmadik vasárnap lehetséges a rózsaszín. Régi szokás templomainkban, hogy az adventi hétköznapokon hajnali, úgynevezett roráté misét végeznek.A hívő ember számára az adventi koszorú nem csupán dísz vagy divatos szokás. Az adventi koszorú hagyományosan fenyőágból készített kör alakú koszorú,  melyet négy gyertyával díszítenek, de ma már többféle anyagból és formával előfordul. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtunk meg. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad Karácsonykor. A vasárnaponként meggyújtott gyertya – a középkori írók szerint –  Krisztus Urunk négyféle eljövetelét szimbolizálja:

  1. testben való eljövetelét Betlehemben
  2. naponkénti lelki eljövetelét az övéihez
  3. minden emberhez való eljövetelét az ember halála pillanatában
  4. teljes méltósággal való eljövetelét az idők végén.

Rónay György: Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

Advent második vasárnapjára – Sík Sándor : Ó tiszta csend!

Hallgass el egy kicsit, te mocskos utcalárma!

Legyen ablakod, ajtód, a füled is bezárva;

És állítsd el a rádiót.

Lelkem, celládba térj s földig zuhanni engedd

Figyelmed függönyét, úgy ünnepeld a csendet

És benne minden földi jót.

Hallgatva ünnepeld csendjét az értelemnek,

Melyben a gondolat villámai teremnek,

A zengő percek ihletét,

Melyben kibomlanak a lélek mérhetetlen

Arkangyal-szárnyai, s szóban elférhetetlen

Zenét suhog a szent setét.

A hallgatást idézd, a szívek drága csendjét,

Amelyben megfogan a két-malasztú szentség:

Hűség, barátság, szerelem.

Ó sírig és síron túl mosolygó szent szövétnek,

Amely odalent nőttél a lét előtti létnek

Hangtalan örvényeiben!

És csukló térdeden imádd a csendek csendjét,

Amelyben önmagával beszél a Végtelenség,

A hallhatatlan hallható.

Térden virraszt az éj és mindeneken csend ül,

Amikor a magát megtáró Végtelenből

A föld szívére száll a szó.

Emlékszel: Hóreben, barlangja odújából

Milyen borzongva leste a zord Illés, a látó,

Az Istent, aki elvonul.

Milyen hiába leste sebes szél viharában,

A földrengésben is, a tűzben is hiában:

Suttogó szellőn járt az Úr.

Gépkattogása közt a rohanó jelennek

Engedj, ó tiszta csend, csendje a Végtelennek,

Egy pillanatnyi pihenést.

Hagymázos homlokom lágy ujjaiddal född el,

Leheld be lelkemet templomi hűvösöddel:

Csak az él, aki benned él.

Csak az él, akiben a lélek tiszta csöndjén

Némán izzani kezd a titokzatos tömjén

S füstjén az Angyal meg jelen.

És ámuló szeméről a fátylakat leoldja,

Az Angyal, az Istennek alázatos heroldja:

A csend-foganta Kegyelem.

Advent harmadik vasárnapjára – Ady Endre: Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten

 

Nem harsonával,

Hanem jött néma, igaz öleléssel,

Nem jött szép, tüzes nappalon,

De háborús éjjel.

 

És megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,

De őt, a fényest, nagyszerűt,

Mindörökre látom.

 

Advent negyedik vasárnapjára – Szakáli Anna: Advent fényei

Fagyot lép az éj, sóhajt a téli szél,

valaki elindult, valaki útra kél.

Béke, hit, szeretet a remény oldalán,

legyen csendes társunk, fohász a jó után.

Küldd el őt, Uram, megváltó szíved lényét,

s hogy idetaláljon, lelkünk mécsese ég.

Vezesse őt mennyből hófehér angyal

esti felhőn kigyúlt csillagakarattal.

 

Ablakokban fénylő gyertyaláng világol,

sötét éjben el ne tévedjen a vándor.

Tiszta gondolatban tiszta lesz a lélek,

a bűnt messze űzni segíts, Uram, kérlek!

 

S a gonosz zokogva, félőn zsolozsmázzon,

kegyelemért Isten trónjához kiáltson!

Advent fénye hozza, eljön a kegyes nap,

szeretet tüzével most diadalt arat.

 

És hirdesse fennen az Úr, aki áldott,

hirdesse a békét, való igazságot!

És ha eljön az éj, a várva várt óra,

megszületik Jézus, éji harangszóra.

 

  1. november

 

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhítat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Máté László: Karácsonyi ajándék

A férfi lassan megmozdult, átfagyott tagjait dörzsölgette. Gondolataiban, a régmúlt karácsonyok emlékei kavarogtak. A meghitt gyerekkori karácsonyok, amikor a nagy barna mackót, vagy a villanyvonatot kapta. A későbbi éveken, amikor már felnőttként saját családjával ünnepelt. A kislánya földöntúli boldogsága a játék baba, vagy a bababútor láttán. Istenem, hogy tudott örülni, és mennyire szeretett hozzábújni – gondolta a férfi. Mennyire apás volt. Már régóta nem várta a karácsonyokat, sőt egy idő óta egyenesen gyűlölte. A válása utáni magányos karácsonyokra sem szívesen gondolt. Amióta pedig az utcán tengette életét, gyűlölt minden ünnepet. Ez a hatodik karácsony, amit hajléktalanként az utcán élt meg, és számára csak az emlékek maradtak. Megszokta a számkivetettek és megvetettek életét. Először még zavarta egy-egy szánakozó adomány elfogadása, mára azonban a teljes közönyösség és beletörődés vált az életszemléletévé.   A telet nem szerette a hideg miatt, a többi évszakok elfogadhatóvá váltak. A lényeg, hogy legyen egy kis ennivaló és néha-néha valami innivaló. Az ital, az jó. Elbódít és segít elfeledtetni a kilátástalan helyzetet.   Ismét érezte a csontokig hatoló hideget. Felnézett az égre és úgy gondolta, 10-11 között lehet az idő. Elhatározta, hogy minden ellenérzését félretéve, elmegy a menhelyre ebédelni. Nem szerette a menhelyet. Nem tudta meghatározni az okát, de nem szerette. A menhelyen jó meleg, néhány ismerős sorstárs barátságos köszöntése, és ünnepinek éppen nem nevezhető ebéd fogadta. Az ebédosztó, mikor rákerült a sor megkérdezte, tegnap este miért nem jött, hiszen sült hús volt és még egy szelet sütemény is. A férfi csak megrántotta a vállát, de nem válaszolt. Az ebédosztó – mintegy kárpótlásul – két kemény tojást adott a főzelék mellé. A leves meleg és sós volt. Más jót nem igen lehetett elmondani az ételről. A főzelék íztelen volt, ráadásul nem is szerette. De meg kell enni, mert szüksége van az energiára. A férfi lassan evett és minden falatot jól megrágott. Nem volt miért sietni. Régóta nem volt miért sietni. A két tojást a végére hagyta, majd gondolva a holnapra is, csak az egyiket ette meg. A másik kemény tojást egy kétes tisztaságú zsebkendőbe csavarta és a szatyorba rejtette. Amikor kifelé indult, meglátta a menhely vezetőjét. Nem akart vele találkozni, mert tudta, hogy megint rákezdi, hogy miért az utcán tölti az éjszakát. Szerencséje volt, mert megállították a menhely vezetőjét. A férfi kihasználva a helyzetet, gyorsan távozott.   Az utcán csoszogva megindult a körút felé. Azt gondolta, karácsony lévén az emberek talán adakozóbbak. A szokott helyére ment. Igaz, nem a legjobb hely volt a körúton, de néha egészen jó kis pénz összejött. A forgalom hullámzó, de inkább gyér volt. Ennek megfelelően a kocsiból kinyújtott forintok is igen kevés összeget adtak ki. Már sötétedni kezdett, és alig több mint négyszáz forint gyűlt össze. Megvárom, amíg teljesen besötétedik gondolta a férfi, azután elmegyek. Sok jó már úgysem lesz. Ahogy csoszogott a kocsik között látta, hogy a következő autó ablaka leereszkedik és egy kéz az alamizsnát nyújtja. Óda csoszogott, hogy elvegye a pénzt.   A férfi és a sofőrülésen ülő nő tekintete egyszerre találkoztak. Mindketten megkövülve nézték a másikat. – Apa? – csúszott ki önkéntelenül a nő száján a kérdés. – Kislányom – dadogta a férfi zavartan. A lámpa zöldre váltott, de a nő nem indult el. A két ember zavartan megmerevedve nézte egymást. – Anya miért nem indulsz már? – csivitelte a hátsó ülésen ülő aranyszőke hajú kisfiú. – Drágám, valami baj van? – kérgezte a nő mellett ülő férfi is. A hátsó kocsik előbb bősz dudálásba kezdtek, majd szép sorban kikerülték a zöld lámpánál veszteglő kocsit.   A nő visszarakta a fémpénzt a tárcájába, hosszasan kotorászott benne, majd a férfi kezébe nyomott két papírbankót. Az ismét zöldre váltó lámpánál, visító kerekekkel indítva, vadul elszáguldott az autó. A férfi a kezében lévő két darab ötezrest nézte, és szeme megtelt könnyel.   Először könnyezett amióta az utcán él, és először érezte, hogy megalázták.

 

Bujdosó Bálint: Karácsony után kivándorlóknak, lágerlakóknak

A szamár búsan bólogat.
Rád csillag rég már nem tűz…
Csak sivatag terül, a vad,
körötted, édes Szent Szűz…

Oly messzi, messzi elmaradt
az otthon és a béke,
csöndes szobád és Názáret
jó ismerős vidéke.

…József előrement, a hű,
utat kémlelni árván.
De elrekesztett utat mind
az Úr, vagy tán az Ármány.

Kegyével teljes ki valál,
már nem találsz kegyelmet…
Az Istent vitted… S hallgat, nézd.
Alszik, mint megvert gyermek…

A szent éj, csillag, Betlehem
mögötted vérbe fulladt.
Most kicsinyednek vére is
óh, kell talán az Úrnak?

Hallod? Sakála hogy’ vonyít
a fagyos éjtszakának…
Nem látod? Villognak szemek,
suhannak gonosz árnyak…

S ha sikerül? Ha út nyílik?
Vár földje Egyiptomnak,
sötét varázsok, mágiák
hol fojtogatva nyomnak.

Egyiptom jő, az idegen,
hol te vagy idegen nép.
Ország országnak lök tovább…
Kinek kell kóbor vendég?

És Názáret… már sohse lát,
út visszafele nincsen.
Óh, nem tesz Fiáért csodát
a csodák Ura, Isten.

A száműzött, a hontalan
kőkenyerét kell enned.
Éh-lágerből rabszolga léssz,
és még örülsz e kegynek.

…A Kisded alszik öleden…
Mit tudsz majd Néki adni?
Hisz rád maradt… S csak gyűlölet
les rá, egy sivatagnyi…

Egy oroszlán most felüvölt,
s hangjában minden rém bőg,
nyíl zúgásától atomig…
Szirénák, lánggal égők…

S most: néma csönd… Vak háborúk
között a csönd nem mélyebb…
Remegsz… S álmában reszket Ô,
a te kicsinyke Véred…

Most egyedül a szívednek
halk dobbanását hallod,
s a kis Szívét, kire már les
a Lándzsa, tőrök, kardok…

Hét tőr – emlékszel? – Ővele.
Hát itt van most e jó seb…

„Kelj, Mária! Már hív az út
s Egyiptom!” – kiált József,

s a bucka hátán köntösét
már hajnali szél fújja,
mint zászlót, amely fönnragyog,
s mártírok, hősök, angyalok
hadát már gyűjti útra.

  1. január 1.

 

A görög katolikus egyházban hathetes előkészületi időszak előzi meg a karácsonyt.

Hat-héttel karácsony előtt, elkezdődik a böjti időszak, amely alatt a hívek testileg és lelkileg is igyekeznek méltóan felkészülni Jézus születésének ünnepére.Ehhez szükség van arra, hogy az ember megtartóztatva önmagát, teljesen Isten felé forduljon. Mindennek eszköze lehet a testet acélozó böjti fegyelem, valamint a lelket megerősítő imádság, olvasmány és jó cselekedet.

Boldog karácsonyt!

  • Összeállította a tököli Civil Kontroll Egyesület vezetősége. Nagy Béla és Pletser József

 

Forrás: internet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100 éve történt

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt, különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.  Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az első világháborút lezáró békék megpecsételték a Monarchia sorsát: törvénybe foglalták, hogy Magyarország és Ausztria soha nem egyesülhet ezután, a Habsburg uralkodóháznak pedig távoznia kellett mindkét trónról, és az egész családnak száműzetésbe kellett vonulnia. Az Osztrák-Magyar Monarchia valószínűleg a világháború nélkül is darabjaira hullott volna, ugyanis rengeteg nép (cseh, szlovák, román, német, szerb, turén, osztrák, na és persze magyar) lakta, akik mind-mind önálló államiságot akartak, ám Ferenc József csak az osztrákoknak és a magyaroknak adott politikai jogokat.A mesterségesen “életben tartott” állam nemcsak etnikailag, de gazdaságilag is megosztott volt, melyet egyedül az idős és konzervatív uralkodó, Ferenc József személye tudott összetartani.

A közép-európai birodalomnak két fővárosa is volt: Bécs és Budapest. Ha nem oszlott volna fel az állam, ma több mint 68 millió lakosa lenne, amivel  Európa 3. legnépesebb országának számítana.

Az első világháború soha nem látott mértékű pusztítással járt. Közel 10 millió ember halt meg, s több millióra rúgott a sebesültek száma is, akik egész életükre nyomorékok maradtak. Az európai férfilakosság nagy részét kivitték a frontokra. A parasztkatonák számos esetben egészen új, addig nem látott világokkal ismerkedtek meg. Gondoljunk az alföldi magyar ,de akár a tököli bakákra, amint az Isonzó mögötti magas és meredek hegyekre másznak, Caporetto és Doberdó közelében.

Az 1848-49-es magyar elit felismerte a nemzetiségi kérdés sorsdöntő jelentőségét. A szabadságharc azt is bebizonyította, hogy a magyarság nem tud sikeresen egyszerre két fronton harcolni: a nemzetiségek és a birodalmi központ ellen is. Valamelyikkel ki kellett egyezni, s a többség egy idő után úgy gondolta, hogy ha már így van, akkor a közép-európai Béccsel köti össze a sorsát, s nem a balkáninak számító Belgráddal és Bukaresttel, ahogy azt az emigráns liberális Kossuth javasolta. Az elit úgy vélte, hogy így időt nyer, és lesz elég idő a nemzetiségi asszimilációra. Ami egyébként a hátország nélküli nép-, illetve vallási csoportoknál, főleg a németség és a zsidóság esetében sikeres is volt. Az sem véletlen, hogy az asszimilációs hatásnak leginkább kitett szlovákság hányja mostanában szemünkre leginkább a kétségkívül létező magyarosító törekvéseket. Esetükben, ha még van 30-40 éve a történeti magyar államnak, alighanem tömeges lett volna a magyarosodás. De olyan megerősödő anyaországú nemzetiségeknél, mint amilyen a románság vagy a szerbség volt, erre már nem mutatkozott esély.

Az 1918-ban befejeződő első világháborúból Magyarország, mint vesztes került ki, miután novemberben aláírták Padovában a fegyverszünetet. Erre a belső viszályok és a harctéren szenvedett vereségek késztették. Az antant hatalmak a vesztes országokkal már 1919. január 18-án megkezdték a tárgyalásokat. A béketanács irányítói Woodrow Wilson, Loyd George, Clemanceau és Orlando (amerikai, angol, francia és olasz miniszterelnökök) voltak. Hazánkban az elkövetkező két évben sűrűn váltották egymást a kormányok (miniszterelnökök: Károlyi Mihály, Peidl Gyula, Friedrich István, Huszár Károly), ezért csak Simonyi Semanem Sándor kormányalakítása után (1920) kezdődhettek meg Magyarországgal a béketárgyalások.A békedelegáció vezetői Apponyi Albert és gr. Teleki Pál volt, akik elé csak a már kész döntést tárják. A béketanács tőlünk függetlenül, a megkérdezésünk nélkül döntött a nemzetiségek javára. A magyarság szempontjából elfogadhatatlan feltételeket szabtak, melyek ellen nem tehettünk semmit. Apponyi kéri a wilsoni népszavazás lehetőségét, de nem kapja meg.
1920. június 4-én a kis Trianon-kastélyban aláírattatják a magyarokkal a békediktátumot, mely teljesen felszabdalja a történelmi Magyarországot. A Horvátország nélküli 283 ezer km2 92 ezer km2 marad. 18,2 millió lakosból 7,9 millió marad, 3,3 millió magyar (a magyarság 1/3-a) a határon kívül marad. Elkerült tőlünk egész Erdély, a Partium, Bánát, Bácska, Horvát-Szlavónia, Mura-köz, Burgenland (Alpokalja), Kárpátalja és a Felvidék. A legtöbb területet Románia kapta, 1,6 millió magyar lakossal. A második Csehszlovákia 1,06 millió magyarral, majd a Szerb- horvát-szlovén Királyság 0,56 millió magyarral.

Ezen kívül a hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget, valamint Magyarországot a háborús károk megtérítésére kötelezték. A békeszerződés kimondta, hogy hazánk a győztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben. Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen. A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasutak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdőállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent. A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerződés alapján elveszett.

A háború és az azt követő események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek. Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára növekedett összege teljes egészében Csonka-Magyarországot terhelte. A háború az államkincstár számára fokozott terheket jelentett és ezzel szemben az adóbevétel leapadt. A magyar korona, amelynek értékállandósága már a háború második esztendejében megingott, 1919 óta belső értékben egyre rohamosabban csökkent. A békeszerződés betartásánál katonai ellenőrző bizottság őrködött.
Egyedül egy helyen tarthattak népszavazást, az pedig Sopron volt (1921. ősz), ahol Magyarország mellett döntöttek, ezért is nevezik a ,,Hűség városának” (civitas fidelissima). A trianoni békeszerződés eredményeképp tovább éleződtek Közép-Kelet-Európa területi és nemzeti ellentétei. Trianon s az ország kétharmad részének leszakítása a nemzet testéről megteremtette az irredentizmust. Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok, szobrok, emlékművek és egyéb képzőművészeti alkotások. Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában is megnyilvánult (pl. ,,Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”)
Az Osztrák-Magyar Monarchiából leszakított területekből új államok jöttek létre. Különálló országgá vált Ausztria, mely így elveszítette a volt Osztrák Birodalom ¾ részét.
– Csehszlovákia: Csehország, Felvidék (=Szlovákia), Kárpát-Ukrajna. Lakossága főleg cseh, szlovák és német, 8% magyarral.
– Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: szövetséges királyság. Részei: Krajna (=Szlovénia), Horvátország, Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Monte Negro, Vajdaság (50% magyar). Egyes részein túlnyomó többségben magyarokkal. 1927-ben alakul Jugoszláviává.
– Románia: új részei: Erdély, Kelet- Alföld, Kelet-Bánát, Bukovina, Besszarábia, Dél- Dobrudzsa.

A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a nemzedékek gondolkodását és magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport, amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert.

1914-ben, az első világháború kitörésével Magyarország számára egy világ omlott össze, de az első világháborút lezáró békerendszer valójában csak egy fegyverszünetet eredményezett.

A mi térségünkben azonban valóban politikai határvonal volt az első világháború. Soknemzetiségű birodalmak szűntek meg, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia, sőt ezen belül a történelmi Magyarország is. És kezdetét vette a magyarság 20. századi kálváriája, hiszen Trianon tragédiája máig él.

Trianon igazi tragédiája a fentieken kívül még az volt, hogy több mint 3 millió magyart elszakítottak úgy, hogy ezeknek közel fele közvetlenül az új országhatárok mellett élt.

 

  • Összeállította: Pletser József

Forrás: Internet

Mi 1914 és a Monarchia öröksége 2014-ben?

Kovács Péter

Jilly