Címerek, jelképek

A címer egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép, ami a nyugati keresztény civilizáció, a lovagi kultúra szülötte. A címerek magyarországi megjelenése a XII-XIII. Század fordulójára tehető. A címer egy szimbólum, melynek megvan a maga fejlődés története. A címer olyan, általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ. Az országok, nemzetek címerei ma, változások során bekövetkezően visszatükrözik a népek életét, sorsát. A címerek nemcsak elvont jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak. A címerek, mint bizonyos információtartalommal bíró jelek, alkalmasak arra is, hogy személyt, tárgyat, földrajzi egységet, kort stb. azonosítsanak. Vizsgálatával a heraldika foglalkozik. A heraldika vagy címertan a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Ezeknek a heraldikai jelvényeknek, elhelyezésének változásai a legszorosabb összefüggésben állnak a politikai változásokkal. Az 1990-es évek a heraldika magyarországi felvirágzását hozták.Elsősorban települések címereit alkották meg az elmúlt időszakban. Napjainkban minden település alkothat címert.

Rövid összefoglalóm közvetlen környezetünk jelképeit tartalmazza. Mivel Tököl címerének megalkotásában részt vettem, szeretettel ajánlom a Tökölieknek ezt az összeállítást.

PEST-PILIS- SOLT-KISKUN vármegye címere

1991-ben a tököli önkormányzat is döntött a címer és a zászló készítéséről, melyben az összetartozásunk jelképét szerettük volna kihangsúlyozni. Akkor engem, mint alpolgármestert bíztak meg lebonyolításával. Felkerestem a Várban székelő Képző és Iparművészeti Lektorátust, ahol Mózerné Lőcsei Ágnes osztályvezető volt segítségemre. AZ Ő segítségével az Országos Levéltárból a címerhez információkat gyűjtöttünk. 1991. decemberében az Országos Levéltárban végzett kutatásokból kiderült, hogy a nagyközség címere egy 1863-ban írt levélen volt található.  Az ezen lévő pecsét egy oroszlánt ábrázolt, ami a Pest megye címerére volt hasonló. Ez a pecsét elkészítés 1832-re volt valószínűsíthető. Az ágaskodó oroszlán a mellső lábával kardot tarthatott. A levél szerint a település háború esetén négy lovas katonát szokott adni. Az új címer megalkotásánál ezt vettük figyelembe. Mivel Tököl a 15. században királyi birtoknak számított, az oroszlán kezébe jogart terveztünk. De Pest megye oroszlánja kétfarkú, ezért döntöttünk az egyfarkú oroszlán mellett. Sokat tanakodtunk a heraldikásokkal a Tököl feliraton. Mivel a címer pajzsszerű, a heraldika szabályai szerint, nehéz lett volna kívülre feliratozni. Így került aztán Tököl neve a pajzs középről kiindulva a jobb felső sarokba. A címer tényleges megalkotója Bogdán István grafikus művész volt.A címert a testület elfogadta és Tököl az óta is büszkén használja. Jelenleg a 2016-ban megalkotott rendelet szabályozza civil szervezeteknek használatát.

Az összegyűjtött címerek, Magyarország, Pest Megye, Csepel és a sziget települései. Érdekes olvasmányok.

Magyarország címere

Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A magyar címerben a kettős kereszt (crux gemina) a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele.

Budapest város címere

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát elképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

Pest megye címere

Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármas halom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveles koronát, baljában kereszttel díszített arany országalmát tart. A pajzsot ívelt és örvénylő indafonatokból álló, jobbról és balról egy-egy vörössel fegyverzett griff-főt, oromdíszként lótuszpalmettát mintázó aranyráma fogja körül.

  Csepel

Zöld mezőn, kék ég előtt ágaskodó fehér paripát ábrázol, utalva a település és a sziget névadójára, Csepelre, Árpád vezér főlovászára. A magyarság szent állata, a fehér egyben a fejedelmi házat is megjeleníti. Ugyancsak az Árpád-házra utal a címer feletti lovagi sisakon álló korona, amely III. Béla királyi fejékét idézi. Mint közismert, Csepel a középkorban királyi vadaskert volt, számos nagy vadászat színhelye, melyek közül az egyik leghíresebb III. Béla király és Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár közös vadászata volt. A sisaktakaró fátyolszalagok kék-arany és vörös-ezüst színe a város hagyományos színeit jeleníti meg.

     Szigetszentmiklós város (Pest megye)

A város címere szabályos tárcsapajzs. A címer alapja kék színű, mely utal a Duna melletti fekvésre. Benne az ágaskodó kos, a helység ősi címerállata, amely egyaránt utal a történelmi múltra és a Szigetszentmiklóson ma is létező állattartásra. A kos lába a kereszténységet jelképező keresztet érinti. A felette elhelyezkedő csillag a  településre jellemző reformátusvallásra utal.

      Szigethalom város (Pest megye)

A város címere: csúcsos arany címerpajzs, a pajzs szélétől és közepétől egyenlő távolságra levő, két, függőleges kék szalaggal. Szigethalom címere a Duna két ágát szimbolizálja, a településnek a szigeten való helyét jelöli.

      Halásztelek város (Pest megye)

A címer, álló, csücskös talpú, bal haránt vágott pajzs, melynek bal oldali mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. (Árpád-sáv) Ez a mező a régmúltat idézi, és emlékeztet arra a bizonyos középkori falura, amelynek emlékére kapta a település a nevét A lakosság magyar nemzethez való tartozását is kifejezi a mező. A jobb oldali mező kék alapú, rajta Szent László király aranyszínű herma-portréja látható.

  Tököl város (Pest megye)

Kék mezőben zöld talapzaton álló aranyszínű, jogart tartó oroszlán, mely felett Tököl szöveg. A korábbi évszázadok pecsétje oroszlánt ábrázolt, mely mellső lábaival jogart tartott. A község öregjei szerint ez annyit jelentett, hogy háborús időkben a falu saját költségen és önként 4 lovas és felfegyverezett katonát adott.

Szigetcsép község (Pest megye)

A címer: heraldikailag pajzson fekete szegéllyel három részre osztva, felül zöld mezőben arany szőlőfürt levéllel, középen folyó jelképeként kettős hullámvonal ezüstszínben, alul piros mező, benne pikkelyezett ezüstszínű hallal. A címer hármas tagozódása a községben élő három nemzetiséget szimbolizálja. A színek a nemzeti zászló színeit hozzák vissza, az ábrák a korábbi községi pecsétlenyomatokban alkalmazott ábrákat örökítik át.

Szigetújfalu község (Pest megye)

A címer, álló, háromszögű pajzs, zöld mezejében kék pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű, hatágú aranycsillag, két oldalról egy-egy heraldikai aranyrózsától kísérve. A zöld mezőben alul lebegő helyzetű, kétleveles arany szőlőfürt, felette lebegő helyzetű, ötágú, nyitott, leveles aranykorona. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével nagybetűs felirat: SZIGETÚJFALU. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Szigetszentmárton község (Pest megye)

Kerek talpú pajzson ezüstmezőben kék haránt pólya, benne ezüstszínű paduc hal (jellemzően dunai fajta). A pólya feletti részben szőlőtő zöld levelekkel és kék színű fürtökkel. A pólya alatti mezőben felszántott földön barna színű eke. A címerpajzs körüli felirat: Szigetszentmárton – Sankt-Martin.

Ráckeve város (Pest megye)

A címerpecsét vonalkeretbe foglalt körirata: VITA MIHI CHRISTUS RERUM CONCORDIA FISCUS. A vonalkeretbe foglalt körirat által határolt mezőben középen hasított reneszánsz tárcsapajzs, melynek jobb mezőjében hegyével lefelé fordított, egyenes kétélű kard lebeg, keresztvasa jobbra fel-, balra lefelé hajlik; bal mezője kilencszer vágott, azaz vörös-ezüst sávozatú.  A pajzs karéjaiban R és K (Ráckeve) betűk. Feljegyzésekből tudjuk, hogy az ezüst tipáriumot (pecsétnyomó) 1520-ban készíttették feltehetőleg azzal az Ethwes (Ötvös) Péterrel, aki 1536-ban a város egyik esküdtje volt. Ezt a pecsétnyomót, illetve ennek a címerpecsétnek leszármazóit használta hivatali gyakorlatában a város még a XX. század első felében is. A címer jelentéstartalma a XIII. század elejére nyúlik vissza. Ráckevét a török terjeszkedése elől menekülő al-dunai Keve város lakossága élesztette fel 1440-ben, amikor I. Ulászló engedelmével Szentábrahámtelke helyén telepedtek meg. Az uralkodók egész sora erősítette meg az al-dunai Keve korábbi kiváltságait Ráckeve vonatkozásában. A címer színezése: vörös pajzsban az Árpád-házi ezüst (fehér) sávozat, ezüst (fehér) kard, fekete markolattal. A városi címer középkori identitást hordoz.

Szigetbecse község (Pest megye)

Álló, kerek talpú, ún. doborpajzs, kék hátterén két ezüstszál között, zöld halmon, cölöpösen álló, aranykoronás ezüstkígyó a szájában arany országalmát tart. A címer a heraldika klasszikus hagyományait követi, egyszerű beszélő címer, azaz kevés szimbólummal utal a település néveredetére. Sziget: ennek kifejezésére a pajzs szélességének külön-külön 1/12-ét kitevő ősi mester alak (a címertani építőelemek gyűjtőneve) az ún. szál utal, mely a Duna két ágát, vagyis a közte levő sziget jelleget hivatott szimbolizálni. Becse: az adott földrajzi egységen – vagyis szigeten – belül a település névadó birtokosaira, a Becse-Gergely nemzetiségre utal a kígyó.

     Makád község (Pest megye)

Címere honfoglalás-kori tarsolylemez formájú, kékkel és feketével negyedelt. A kék szín az ég és a víz kékje, a fekete a falu határában lévő jó minőségű talaj, termőföld színe. Az első mezőben kék alapon aranycsillag, a kereszténység jelképe. A falu ősrégi keresztény település. A második mezőben fekete alapon aranyszínű búzakalász a mezőgazdasági tevékenység és az élet jelképe. A harmadik mezőben két tölgyfalevél a falut körülvevő erdőt jelképezi. A negyedik mezőben kék alapon két hullámvonal ezüst (vagy) fehér színből a Makád körülvevő Dunát jelképezi: a vastagabb a Nagy-Dunát, a vékonyabb a Kis-Dunát.

  Lórév község (Pest megye)

A pajzs kerek talpú doborpajzs. Két oldalról faágak veszik körül, mindkettő zöld színű, a jobb oldalon tölgy, a baloldalon fűzfaág (a címer mögül nézve), amelyek egymást keresztezik a pajzscsúcsnál. A pajzsmező egyszer vágott, a pajzsfő és a pajzsderék kék színű, a pajzstalp ívesen vágott zöld színű. Az íves vágáson jobb oldalra néző fehér színű ló jobb lábát lépéstartásba emeli. A pajzsfőt liliom korona zárja, a korona alapszíne arany, az abroncson piros és zöld színű körök, a liliomcsúcsok piros színű körökkel díszítettek. A középső liliomcsúcson szárnyait kitáró fehér galamb. A pajzstalp alatt felirat: Lórév, alatta a település szerb nyelvű megnevezése.

Magyarországon 1990-től törvény teszi lehetővé, hogy a megyék és a települések megalkossák a jelképeiket.

 

Tököl, 2017-01-24

Összeállította és írta:  Pletser József

Forrás: Wikipédia

Címertani gyűjtemény

 

Facebook hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.