A vallás a kezdetektől fogva az emberi élet szerves része. Így van és volt ez nálunk is a Csepel szigeten. Néhány gondolattal szeretnék átadni egy gyűjteményt katolikus szigeti életünkről. A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenek tiszteletére, áhítatra vagy áldozatbemutatásra szolgál. A keresztény vallás magyar nyelven ma általánosságban a templom szót használja (az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, mely egyszersmind az egyházat, mint közösséget is jelöli). Egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház) vagy a bazilika elnevezés illet. Ilyen esetek még a szerzetesházhoz kapcsolódó kolostortemplom, és a külön névvel illetett egyházközségi főtemplom, a plébániatemplom. Egy-egy közösség, falu, város egészének vagy valamely vallási felekezethez tartozó gyülekezetének kultusz helye, kultuszra rendelt épülete. Régi szóhasználattal: egyház, Istenháza. Ebben az összefoglalóban csak a katolikus templomokat gyűjtöttem össze.
Lyka Károly: A FALUCSKA TEMPLOMA (Részlet)
Mint a kotlós a csibéin, úgy őrködik a templom a falucskán. A torony széjjelnéz óra-szemével a temérdek bogárhátú házikón, azok pedig mind köréje sereglettek és szépen meglapulnak alatta. A nagy eseményeket mind a templomtorony hirdeti: esküvőt és temetést, tüzet s az ég csatornáinak vizét, jeget és kiöntést. Néha még a méltóságos úr megérkeztét is. A templom a falucska őrszeme, vára. Harangszavára rögtön válaszol a falu szíve: a rémület sikoltása vagy az öröm kurjantása vagy pedig az estvéli ima halk mormolása a válasz. A templom a falu akadémiája, parlamentje, meteorológiai intézete, telefonja, whiperje, szíve-lelke. Van templom falu nélkül, de nincs falu templom nélkül, így lesz ez, míg a falu falu lesz. Sokszor csodálkoztam azon, hogy az építőművészek ezt a gyönyörű témát nem ragadták meg szívvel-lélekkel. Hisz a feladat – templomot építeni a falucska számára — oly izgatóan szép, oly páratlanul tartalmas, hogy némely szép órában szívesen cserélném fel érte a tollat, az immár régen félrevetett cirkalommal és léniával. Olyasmit érzek e feladat elgondolásánál, amit azok az emberek éreztek, akik először öntötték lelküket a paysage intimé-be (bensőséges tájképtípus). Csakugyan, a kis magyar falusi templomba bele lehet önteni, bele lehet gyúrni a magyar falu egész megragadó bensőségét.
Kereszténység
A hagyományos katolikus templom az ókori Egyiptomban alkalmazott elvet követi. Sírhelyül is szolgáló altemploma a halottak föld alatti világát, oszlopos járószintje, képekkel díszített oldalfalai a mi világunkat szimbolizálja, a fal- és oltárképek az Úr, Jézus földi életének eseményeit, a szentek evilági cselekedeteit ábrázolják, a mennyezet csillagos mintája vagy Mennyországot ábrázoló freskója az eget jelképezi. Sok egykori templom tengelyét nyugat-keleti fekvésben építették meg, hogy az épület belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap (papok) kelet felé fordulva imádkoznak. A templom hármas szimbolikával rendelkezik. Jelképezi az Istenhez vezető utat, hiszen keresztjével, vagy csillagával az ég felé mutat, és felhívja figyelmünket, hogy a mennybe vezető út egyedül Krisztus. Másrészt jelképe az Isten-ember kapcsolatnak, hiszen a templom az a hely, ahol Isten szól hozzánk, s mi énekkel, imádsággal szintén megszólítjuk Őt. Harmadrészt jelképe egy egyházi közösségnek, amelynek összetartó ereje a hit.
Bajkó Ferenc
Ima
Megkondul a templom nagy harangja
Szelíden zúg, s ezt felkapja a szél,
És elviszi messzi, messzi útra,
Míg az ember szívéhez odaér.
Átjárja a szívek rejtekét is
A szunnyadó lelket felébreszti,
Mély zengésű a harangnak szava,
Édes és lágy muzsikának véli.
Csodálatos szép zenéje ennek,
A lelkeket az Istenhez hívja,
Mély zengésű és szelíd szavával
A hív lelket Istenhez indítja.
Megindulnak a kicsik és nagyok
És mennek ők is mind egy irányba.
Hívő lelkek, szülő és a gyermek
Megindulnak a harang szavára.
A nagy harang csak szól: Bim-bam, bim-bam.
Kitárul a lelkünknek kapuja,
Az Istennek trónusához szállunk
Zeng az ima és zúg az orgona.
Zúgva száll az ének, a szent ima.
A lelket a magasba emeli
Istennek szent zsámolyához ér el,
Könyörgésünk Őhozzá repíti.
Minden ima meghallgatásra lel,
Mi a szívből fakad és esdekel.
Végtelenül irgalmas az Isten,
Gyermekeit Ő nem taszítja el.
Csodálatos az ima ereje,
Megenyhíti a nagy fájdalmakat,
Letörli a fájóbb könnyet is
És lelkedbe mély nagy nyugalmat ad.
Hatalmas nagy az ima ereje,
Vele győzöl minden veszedelmet.
Kérj! És a jó Isten megadja azt,
Ez a szelíd szó Istenhez vezet.
Ismeretlen szerző
Vers a múltból!
Első falu Csepel, Szent Miklós sógora.
Utána jön Tököl, Csépnek atyafia.
Márton és Újfalu, Ráckeve a bátyjuk.
Becse, Lórév Makád, három jó barátjuk.
Ismeretlen szerző verse a régi időkből, amikor még Halásztelek és Szigethalom is Tökölhöz tartozott. Nézzük meg hát, hogyan és mikor jöttek világra a Csepel sziget értékei!
Csepeli katolikus templomok:
Kisboldogasszony-templom
Szent Imre tér
A Csepeli Kisboldogasszony-templom a Budapest-Csepel Belváros Római Katolikus Temploma, a Szent Imre tér dísze. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1862-ben lett felszentelve. Négy harangja van. Az 1000 kg-s nagyharangot 1948-ban öntötték, a megrepedt középharangot pedig 1979-ben öntötte újjá Gombos Lajos. Ezen kívül még van két harangja. A templom oltára márványból van. Csepel falu, mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen szerepel. A csepeli plébánia ekkor még Tököl filiája (plébániához tartozó lelkipásztori hely) volt. Az 1944. július 27-i bombatámadástól a templom teljesen kiégett. 1988-ban végezték el a templom-belső ma is látható teljes felújítását. 2006-ban a hívek és a képviselő-testület adományaiból az ablakok belső üvegezését színes ólom-üvegezésűre cserélték. Az új ablakokat Spányi Antal megyés püspök áldotta meg.
Jézus Szíve templom
1214 Budapest, Sas u. 10
- február 2-án kelt leiratában Shvoy Lajos megyéspüspök leiratban értesítette Róbl Jánost, csepeli plébánost, hogy új önálló lelkészséget szervez a plébánia területén. 1929. április 23-án kelt püspöki leirat mondta ki a csillagtelepi új lelkészség felállítását és a csepeli plébánia területétől való elszakadást..
- szeptember 22-én szentelte fel Shvoy püspök úr az egyházközség két harangját, melyet a hívők által szervezett juniális bevételéből vásároltak. Ebben az időben az egyházközség liturgikus élete a csillagtelepi állami óvodában folyt, így a harangtornyot is itt állították fel.
- január elsején a Csepel II. “Jézus Szíve” lelkészség hivatalosan is önállóságot nyert. Ez év elején megalakult a templomépítő bizottság.1930. április 2-án Shvoy Lajos megyéspüspök letette a II. kerület templomának az alapkövét a Weiss Manfréd családja által adományozott telken. A vitéz Irsy László tervei szerint épített templom alig három év alatt épült fel. A templom felépítése 42 ezer pengőbe került. A felszerelésre további 12 ezer pengőt költöttek.1933. szeptember 17-én került sor a templom felszentelésére.
Csepel-királyerdő – Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Római Katolikus Plébániatemplom
XXI. ker.Szent István u. 216
- augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára. Ezt az emléket őrzi a templom bejáratánál elhelyezett márványtábla, melyen arany betűkkel rögzítették a felszentelés évét.
Szigetszentmiklós – Myrai Szent Miklós Templom
Sokáig Tököl filiája, 1928-ban önállósul, 1946-ban lelkészséggé szervezik. Mivel Jézus Szíve tiszteletére 1934-39 közt épült temploma szűknek bizonyult, közelében Szent Miklós tiszteletére újat emeltek 1998-2007 között.
Tököl: Kisboldogasszony temploma
A templomot először a pápai tizedjegyzék említi 1332-37 között. A középkori templomába temetkezett Csehi Mihály csepeli ispán 1519-ben, vörös márvány sírlapja a főoltárnál jelenleg is látható. A 16-17. században a templomot a reformátusok használták, a 18. századtól újból a katolikusoké . A templom felújításáról Kronosztikon (kronosztikon: épületek homlokzatán elhelyezett, az építésre, építtetőre utaló, általában latin nyelvű fölirat. A nagyobb mérettel v. színezéssel kiemelt betűi, római számokként összeadva az építés évszámát adják.) is megemlékezik. Az 1813-i átépítésnél a déli hajófal és a – sajátságosan ez elé épített – torony, valamint a nyugati fal egy része a gótikus templomból maradt meg. A második világháborúban sajnos éppen e régi részek semmisültek meg. A déli falat, a tornyot és a templomboltozatát a régi állapot szerint építették újjá. A 17. század közepétől bosnyák ferencesek adminisztrálják, 1753-ban egyházmegyei plébániává szervezik. A település büszkesége ez a középkori romra épült katolikus templom, melynek falain és főoltárán láthatók még középkori maradványok. XV. századi gótikus részletekben gazdag az 1813-ban késő barokk stílusban átépített Kisboldogasszony Római katolikus templom. A szentélyben gyönyörködhetünk Feszty Masa Mária (1895-1979. Feszty Árpád leánya) új oltárképében, ami Mária születését ábrázolja. XVIII. századi a templom melletti plébániaépület, belsejében boltozatos szobákkal.
Szigetcsép: Avilai Szent Teréz plébánia
A templom 1755-ben készült el . A Szent Teréz-templomot 1758-ban szentelték fel, melyet Mária Terézia építtetett. . A korábbi fatornyot lebontották, 1857-ben emeltek egy ma is látható tornyot. Szigetújfalu filiájából 1862-ben szervezett plébánia. Barokk főoltára szépen faragott vörös márvány. Egy korábbi kutatás salzburgi munkának tartja. A templom mellett kialakított kert a falu egyik büszkesége. Horváth József, a korábbi plébános, püspöki tanácsos kezdeményezésére egy csodálatos zarándokhelyet alakítottak ki. A Fatimai Szűzanya szobor köré szép sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjai Szűzanyának épített kápolnát, a lourdesi barlang hasonmását hozták létre. A legszebb templomkert pályázaton 1992-ben 2. díjat nyert.
Szigetújfalu filiájából 1862-ben szervezett plébánia.2001-től Tököl látja el.
Szigetújfalu: Szent Lénárd hitvalló plébánia
Az első templomot 1733-ban építették. De az megrongálódott és kicsinek is bizonyult, ezért egy újra volt szükség. Ráckeve filiája; 1742-ben önállósul E helyett készült 1770-ben a ma is meglévő, Szent Lénárdról elnevezett, barokk stílusú épület. A Csepel sziget akkori tulajdonosa, Mária Terézia vállalta az építési költségeket, míg a falu lakói adták a napszámos munkát és az igás vontatóerőt. 1773. május 31-én, pünkösd hétfőjén Bajcsi Antal ráckeresztúri parochus áldotta meg. Védőszentjéül az előző templom patrónusát Szent Lénárdot választották. A jó belső térarányokkal rendelkező hajó cseh süveg boltozatát kettős hevederek választják el.1742-1783 között a domonkosok vezették a templomot. Keletelt, egyhajós, homlokzati síkba illeszkedő tornyos, íves személyzáródású. 1949-ben felújítást végeztek.1986–tól Szigetcsép, 2001–től Ráckeve látja el. A hitvallók (latinul confessor) a legősibb szentek, akiket az üldözés időszakában elszenvedett vértanúhalálukért vagy a hit nyilvános, hősies megvallása miatt vállalt szenvedésükért dicsőít az Egyház. Jézus elsősorban róluk beszél a nyolcadik boldogságban, hiszen az igazságért vállalták az üldöztetést
Szigetszentmárton – Szent Márton plébánia
Első temploma 1727-ben épült Mai templom a katolikus templom, amelyet 1788-ban építettek az 1727-ben készült helyett. A templom felépítéséhez Krisztina főhercegnő, a Ráckevei koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya adománnyal is hozzájárult. Erről Kronosztikon is megemlékezik. Az egyhajós, négyszögletes szentélyű, homlokzati síkban tartott toronnyal ellátott copfstílusú épületben vörös márványból készült főoltár felett látható a Szent Mártonról 1800 táján készült festmény. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Szent János faragott szobra, amelyet az 1759. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve már említett. Ezek a kisméretű, szépen kidolgozott alkotások az 1727-ben épített templom berendezéséhez tartoztak, ma a karzat alatt, a bejárat két oldalán állnak. Szigetújfalu filiájából 1935-ben szervezett lelkészség, 1949-tõl plébánia. 2009-2010-ben felújították a katolikus templomot. 2004-től Ráckeve látja el.
Ráckeve: Keresztelő Szent János római katolikus templom
A 18. század barokk művészete szép példája az 1791-99 között épült copfstílusú templom.A mai barokk templom elődje, a középkori Szent Kereszt-templom 1517-ben épült. Háromhajós belsejében négy oltár volt. A harangok a 18. század derekáig fatoronyban, később haranglábban laktak. A templomnak elbontásakor 4 harangja volt: 397 kg (Szentháromság és Szt. Donát tiszteletére), 168 kg (Szent Szűz tiszteletére), 84 kg (Szt. Kereszt és Szt. Szűz tiszteletére), 50,4 kg (Szt. Kereszt és Boldogasszony tiszteletére). Az épületet – meglehetősen rossz építőanyaga miatt- a XVIII. században összesen 10 alkalommal kellett renoválni. Az 1777-es felújítás után született meg az elhatározás, miszerint új, nagyobb, időállóbb istenházat épít magának az egyházközség. Erre a pénzhiány miatt csak 15 évvel később került sor. Az új templomépítési engedélyét 1778-ban kapta meg az egyházközség Mária Teréziától a fehérvári püspök Séllyei Nagy Ignác kérésére. A mai templom, észak-déli tengelyben áll az 1791 és 99 közt épült, késő barokk és copf elemekkel rendelkező római katolikus templom. A Szt. Kereszt-templom bontását 1791-ben kezdték meg. Az olasz származású katolikusok 1799. június 30-án vették birtokba új templomukat. Külsején az óta, kétszáz éve sem változtattak. Belső hossza 32 méter, szélessége 10 méter, a belső magasság 14 méter. A főhomlokzat síkjába illeszkedő, négyemeletes torony 39 méter magas. A toronyóra az 1950-es évek óta működik, jelenleg teljes felújítás alatt áll. A torony díszes sisakkal zárul. Az oldalhomlokzatokon 1-1 befalazott és 3-3 szegmensíves üvegablak van. A szentély melletti sekrestye kétszintes. A templom szentélye szögletes. A torony keresztjét 1814-ben egy szélvész ledöntötte, a mai 1843-ra készült el, ekkor be is aranyozták.A templomban három oltár van. A teljes belsőt 1994-ben Patay László, komáromi származású festőművész szekkókkal (száraz felületre festett falfestményekkel) kifestette. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m2. Egy 19. század közepén kelt feljegyzés szerint a templomnak öt harangja volt. Jelenleg három van. A nagyharang 1343,86 kilós, C hangú (dó), a Szentháromság tiszteletére szentelt, 1842-ben készült Budán, Schaudt András műhelyében, felszentelésére csak 1843-ban került sor. Külsején Boldogságos Szűz Mária és Keresztelő Szent János van kiöntve. Mély hangú. A kis harang 406 kilós, E hangú (mi). Közepesen magas hangja van.. A templom lélekharangja 50,4 kilós, vagyis 90 bécsi font súlyú, gisz (szó) hangú. A régi, középkori Szent Kereszt templomból maradt ránk. 1775-ben Johannes Kohl öntötte, 1776-ban Ferrerei Szt. Vince és Szt. Kereszt tiszteletére szentelték fel. Anyaga annyira masszív, hogy 225 éve nem repedt meg. A harangok minden reggel, délben és este hallhatók. Szentmisék előtt két alkalommal szólalnak meg. A mise kezdete előtt fél órával csak a nagy, vagy a kicsi, kezdetkor pedig a nagy és kis harang együtt szól. A lélekharangot kizárólag gyászmisék és temetések alkalmával használják
Szigetbecse – Szent Mihály plébánia
Szigetbecsén 1732-ben épült a Szent Mihály tiszteletére szentelt egyszerű nádfedeles temploma, melyet később elbontottak. A XIX. század elején 1800-1803 között a Makádi út nyugati magasabban fekvő oldalán épült meg a mai is álló copf-stílusú római katolikus templom, melyet szintén Szent Mihálynak szenteltek. Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus plébániatemplom, mely máig a település szellemi és spirituális életének egyik legfontosabb helyszíne és egyik helyi védelem alatt álló építészeti értéke is. A templom alapkövét 1802-ben Frideczky Ferenc ráckevei esperes tette le, 1802-1804 között Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert herceg támogatásával készült el az egytornyos épület. Az egyhajós copfstílusú templomot egyenes záródású szentély zárja le, az épült jobb oldalához fél nyeregtetős sekrestye kapcsolódik. Keleti főhomlokzatát lizénák osztják három részre, a középső tengelyében kőkeretes egyenes záródású fakapu, a két szélső mezőben félköríves záródású szoborfülke, a kapu felett egyenes záródású ablak látható. A tornyot a párkányok két szintre osztják, ablakai félkörívben záródnak, tetején hagymaidomos sisak emelkedik, rajta kereszt. Oldalhomlokzatai sima vakolt felületűek, vízszintesen a kőlábazat és a főpárkány tagolja, valamint a három félköríves záródású ablaknyílás.A hajó feletti nyeregtető és szentély felől kontyolt nyeregtető cseréppel fedettek.A templom díszesen kifestett sík mennyezete, orgonakarzata, szószéke és Szent Mihályt ábrázoló oltárképe máig fennmaradt. A templom több kisebb felújításon átesett á, jó állapotú, környezete rendezett. Ráckeve filiájaként, 1940-ben önállósul. Ráckeve látja el 2004 óta.
Szigethalom – Jézus Szíve KATOLIKUS TEMPLOM
Cím: 2315 Szigethalom, József Attila u. 50.
Sokáig Tököl filiája, 1946-tól Szigetszentmiklósé, 1949-ben önállósul. 2012-től Tököl látja el.A valamikor Horthy-liget, majd Szilágyi-telep nevű község, most, mint Szigethalom szerepel. A templom építése sok problémával és gonddal járt, végül a felszentelés is megtörtént. A templom Jézus Szentséges Szíve szenvedései és legendájának tiszteletére lett felszentelve.1933. november 12-én Shvoy Lajos megyéspüspök végezte a szertartást az összegyűlt hívősereg előtt. Füstös Antal volt az egyházközség egyik lelkes, alkotó plébánosa, aki sok szépet vitt be a templomba. Felépítője Szabó Ferenc tököli esperesplébános volt, Füstös már csak a belső kiképzését fejezte be.
Halásztelek – Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 
1951-ig Tököl, majd Szigethalom filiája volt. 1945-ben alakult lelkészséggé. Mai temploma 1980-82 között épült. Csepel–Jézus Szíve látja el 1999–. 1971-től az Árpád-házi Szent Erzsébet egyházközösség plébánosi teendőit Szenderffy Ferenc, egykori tököli káplán látta el. A halásztelki templom 1976 és 1986 között épült, a római katolikus és a görög katolikus hívek összefogásával, Szenderffy Ferenc plébános kezdeményezésére. A templom épülete ősi magyar sátorforma, szimbolizálva ezzel az égbolt és a föld találkozását. A templomtér a hagyományos katolikus templomok térszervezésével felhagyva centrális teret alkot, ahol a félgömb kupola középpontjában helyezkedik el az oltár. A tér belső elrendezésénél az aranymetszés szabályait alkalmazták. Tervezője Csete György építőművész és Dulánszki Jenő statikus volt. A belsőépítészeti kialakításban Csete Ildikó iparművész segített. A halászteleki templom az ország egyetlen jurta temploma. A 16 sarokkal közrefogott gömbhéj, a magyar Szent Korona boltozatának formáját veszi fel, nyitott opeionja (A belső tér megvilágítását szolgáló kör alakú nyílás a kupola záradékpontján) fölött kis szögben elfordított latin kereszttel. 1953-ban jött létre az önálló Árpád házi Szent Erzsébet Egyházközség és Plébánia. A halásztelki templom 1976 és 1986 között épült, a Római Katolikus és a Görög Katolikus hívek összefogásával. A keresztelő pult és a papi szék gótikus elemeket tartalmaz, az oltár pedig rendhagyóan kör formájú.
A fenti összefoglalóból jól látható, hogy Csepel sziget templomainak nagy része a sziget középső részén 1727 és 1799 között épült, messze megelőzve az akkor még Csepel falut.A legrégebbi templom a Tökölieké, egyházi központi kisugárzása a környék településeire valószínű a legnagyobb hatású volt.
Hogy miért gondolok rá szeretettel. Itt kereszteltek, itt voltam első áldozó és bérmálkozó. Itt kaptam a házasság szentségét 46 évvel ezelőtt és várhatóan innen kapom a búcsúzást, ha földi időm lejár. És ha valakinek kedve támad, látogassa végig ezeket a helyeket, mely sok embernek erőt, vigasztalást, tudást, örömünnepet és szeretetet adott élete folyamán. Sajnos sok templom már pap nélkül maradt.
.2018-07-17 Összeállította és írta Pletser József
Füle Lajos
Templom
Kevesen járnak már a templomokba,
s az ifjúság teljesen elmaradt.
Tűnt korszakokat idéznek várva vissza
üres padok s még üresebb szavak.
Mi lett a templom! Ez volt-é valaha?
Valami bennem azt súgja: soha!
S áldott igent harangoz az Ige:
hogy: „Ti vagytok az Isten temploma!“
Igen, igen… Így adta, így kívánja
Urunk, a Jézus, ki feltámadott.
S befogadják a templomot a gyárak,
a földek, műhelyek s az otthonok.
Ahol mi élünk, ott lehet a templom,
ahol mi járunk, békesség lehet.
Jöhetnek hozzánk bűnnel, gyötrelemmel
a szabadulni vágyó emberek.
Mert életünkben már úrrá lett Jézus,
és hatalommá lett a kegyelem.
Ahol mi élünk, ott lehet a templom!
Urunk, segíts meg, add, hogy így legyen!
Forrás: Wikipédia, internet
Templomok és harangok a történelmi Magyarországon