Széljegyzetek

A Magyar Tudomány Napja

November 3.  A Magyar Tudomány Napja, van mit ünnepelni

Raffaello: Az athéni iskola című festménye.Két gondolkodó, két kéz – és a tudomány.

Raffaello Athéni iskola c. festményén, a baloldalon álló, idősebb Platón jobb kezével fölfelé, az eszmék egére, míg a jobb oldalon álló fiatal Arisztotelész  – szintén jobbjával – a földre mutat. E két kézmozdulatban benne vannak a tudomány legalapvetőbb kérdései, addigi (eddigi?) összes sikere és kudarca, a világ dialektikája, kétarcúsága, a jin és a jang ellentéte, kiegészítő jellege. A két alak az őket körülvevő embercsoporttal ugyanakkor sugallja a tudomány több más alapvető jellemzőjét és erényét is: a szabad vélemény-nyilvánítás lehetőségét és szükségességét, az együttgondolkodás lehetőségét és szükségességét, a gondolkodás nehézségeit – olykor kínjait -, de szépségeit is. (A világ jelenségeiben meglévő ellentétek egysége a jin és jang)

A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja.A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Kormánya 1997-ben hozott rendeletével (55/1997. – IV. 3.) november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon, a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására. Az indoklás szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudós-központú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet. 1997 óta a magyar társadalom november 3-án megemlékezik a tudományról és művelőiről.De jó lenne hasonló felajánlás!Akkor Gróf Széchenyi István magyar nyelven szólalt fel. Az alábbi szavakat mondta: „Nekem itt szavam: nincs, az országnak nagyjai közé sem tartozom: de legszerencsésebb pillanatomnak mindig azt tartom, melyben hazám iránt való határtalan szeretetnek bizonyságát adhatom. S minthogy birtokos vagyok, ha feláll egy olyan intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosinknak magyarokká neveltetését, jószágaim egy esztendei jövödelmét feláldozom.” (Zichy II., 1887. 26-27. p.)

Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához

Mi is a tudomány? A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység,

„A tudományos emberfők mennyisége,a nemzet igazi hatalma…”Széchenyi István: Hitel, 1830

 

A képen a Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség könyvei láthatók legismertebb tudósainkról.

A világ tudományos és műszaki eredményeihez magyar tudósok a legkülönfélébb tudományágakban járultak hozzá az elmúlt századok során.

A legismertebb magyar és magyar származású Nobel díjasok:

A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek. A díj kétségkívül a világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is.

Név Adatok Szakterület  A díjazás éve
Lénárd Fülöp  1862-1947 F 1905
Bárány Róbert  1876-1936 O 1914
Zsigmondy Richárd 1865-1929 K 1925
Szent-Györgyi Albert  1893-1986 O 1937
Hevesy György  1885-1966 K 1943
Békésy György  1899-1972 O 1961
Wigner Jenő  1902-1995 F 1963
Gábor Dénes 1900-1979 F 1971
Carleton D. Gajdusek 1923 O 1976
Milton Friedman 1912 G 1976
Wiesel, Elie  1928 B 1986
Polanyi, John C.  1929 K 1986
Oláh György  1927 K 1994
Harsányi János  1920-2000 G 1994
Kertész Imre 1929 I 2002

 

O = élettani, ill. orvosi, F = fizikai, K = kémiai, B = béke, G = közgazdasági

Híres magyar találmányok és feltalálók, legismertebb tudósok

Ők:. Arteriográf (dr. Illyés Miklós), Golyóstoll (Bíró László József), Porlasztó (Bánki Donát és Csonka János).

 Hologram (Gábor Dénes), Bűvös kocka (Rubik Ernő), Gömböc (Domokos Gábor és Várkonyi Péter)

Helikopter (Asbóth Oszkár), Telefonközpont (Puskás Tivadar)Torziós inga (Eötvös Loránd),

Színes televízió és mikrobarázdás lemez (Goldmark Péter Károly),  a zajtalan és robbanásmentes gyufa (Irinyi János)Floppy lemez (Jánosi Marcell),

 Bolygóműves sebességváltó és a Ford T-modell (Galamb József), Transzformátor (Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa), Segner János András (Reakciós vízturbina).

Analogikai számítógép (Roska Tamás), Basic nyelv (Kemény János), Nyugtató (Selye János), Térgeometria (Bolyai János), Transzverter (Magyar László, Csefkó Pál), Ortoszkóp (Petzvál József), Forgókondenzátor (Korda Dezső), Fertőzést megelőző eljárások (Semmelweis Ignác),

 Direkt metanolos üzemanyagcella (Oláh György), Kettős objektív (Petzval József), Sokszögeszterga (Gellért Károly), Polarizált fényterápia (Mester Endre).

Allergofilter (Vajai László), Dinamó elv (Jedlik Ányos), Neumann-elvek (Neumann János), Szódavíz (Jedlik Ányos)

Elektromos fogyasztásmérő (Bláthy Ottó), Sakkozó automata (Kempelen Farkas), Alumínium léghajó (Schwarz Dávid), Beszélő gép (Kempelen Farkas)

Az űrhajózásban alkalmazott térgeometria (Bolyai János), Fázisváltós villamos vontatás és villanymozdony (Kandó Kálmán)Üvegbeton (Losonczi Áron),

Meggymag beton (Deme Miklósné Fazekas Andrea)Stencilsokszorosítás (Gestetner Dávid), Lőelemképző (Juhász István)

Légkondenzációs hűtőtorony (Heller László és Forgó László)A Föld alakjának meghatározása (Izsák Imre)

Elektronsokszorozó-cső (Bay Zoltán), Gáztöltésű, fémszálas izzó (Bródy Imre), Tolósugár-hajtómű (Fonó Albert),

Jendrassik-gázturbina (Jendrassik György), Zemplén-féle elszappanosítás és -cukorlebontás.

  Passzív tumor ellenes védelmi rendszer (Kulcsár Gyula), Optikai- és akusztikai távíró (Chudy József), Okos tojás (Zagyvai András), Sátorgát (Sápi István Péter),

Mit köszönhet a világ a magyaroknak?
Dobostorta (Dobos c. József)Csuklós autóbusz (Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla)

 Nagy rotor motor (Nagy Imre), Hangosfilm (Mihály Dénes)Félautomata fényképezőgép (Mihályi József és Riszdorfer Ödön), Illycaffé (Illy Ferenc), Bánki-féle vízturbina

——————————————————–
További tudósok, tudomány alkotók:

Antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám

Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede

Biogáz reaktor – Kiss Péter

Film felvevőgép – Mihályi József

Floppy őse – Szentiványi Tibor

Gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben

Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György

Heliométeres szintezőműszer – Kruspér István

Hengerszék – Mechwart András

Hidrogénbomba – Teller Ede

Humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál

Kézi öltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)

Légmotoros kerékpár – Vedres András

Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó

Organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon

Oxigén meghatározás – Winkler Lajos

Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza

Sorvetőgép – Kühne Ede

TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán

Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes

Televízió-képcső (modern nagy felbontású televízió) – Tihanyi Kálmán

Tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István

Világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső

Wolframszálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre

Legnépszerűbb bejegyzések néhány tudósról

Teller Ede mondta:  „A magyar nyelv az egyetlen beszélt nyelv a világon, amelynek fény természete van. Minden szónak két jelentése van mint…

A  Rubik-kocka  (másként  Bűvös kocka ) mechanikus, egyéni  logikai   játék . A  kocka  oldalai különféle  színűek  és elforgathatók .

A golyóstoll (régies nevén Bíró-toll) a modern íróeszközök egyike. Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból, és egy annak végén golyó van.

Asbóth Oszkár, mérnök, Pankotán született és Budapesten halt meg. Tanulmányait Aradon végezte. Asbóth Lajos honvédtábornok családjából származott.

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is), nyomás alatt lévő szénsavas ital.

Kempelen a sakkozó törököt játéknak tartotta, komoly találmányának a beszélőgépét tekintette. 1791-ben jelentette meg a könyvét.

Gyulán született fizikus, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, doktori értekezését az egyatomos gázok kémiai állandójáról írta.

Forrás: Napsugárban Nobel-díjas tudósainkat mutatták be.

Történetek róluk_

Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, magyaroknak hívják őket..” Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elő. hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, továbbfejlesztette.

„Neumann, Szilárd, Wigner, mars, ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és

Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte.

őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is. Később mindhárman világhírűvé váltak. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

A tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát. A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték. Szilárd Leó Einsteinnal együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására. Nem rajta múlott, hogy nagyszerű találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be. Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943-ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, õ beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában magyarul beszélt. Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötődnek.

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító

e-mail rendszer megalkotója. Simonyi Károly fejlesztette ki a Word szövegszerkesztő

programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott. Lovász Lászlót és  Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak. (Magyar tudósok, feltalálók II.

Nagy magyarok – Napsugár, 2009. február)

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához.. A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat. Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja. Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja. A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika. A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél. Bay Zoltán az űrkutatás úttörője. 1946-ban amerikai kutatókkal egy időben sikerült Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie. Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon durrogó sok százmillió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik.

 „Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt. Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm, Goldmark Péter a színes televízió, Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fűződnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója. Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erő? Teller édesanyanyelvünkben találta meg a titkot: Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar..

A tű nélküli oltókészülék, mely többek között az inzulin adagolását is megkönnyíti a cukorbetegeknek, a magyar születésű mérnök, Lindmayer István nevéhez fűződik.

Mihály Dénes a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott, őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.

Bíró László József, aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon,

A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia feltalálása és a hologram megalkotása Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Azután sorolhatnánk a továbbiakat!

Félautomata fényképezőgép, A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik.

Béres-csepp,Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat.

Ha máshonnan nem is, a dinamó-elv a kerékpárokról biztosan ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából az egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le

Rubik-kocka, Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte

C-vitamin, Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

Telefonközpont,A telefonközpont ötlete – egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat – Puskás Tivadar nevéhez fűződik.

Kis floppy,Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3″-os kivitelben a később elterjedt 3,5″-os helyett.

Biztonsági gyufa, Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot.

Számítógép, Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott.

Szódavíz ipari előállítása , A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz előállítása is az ő nevéhez fűződik.

A sok tudós magyart még felsorolni is nehéz. Remélem, hogy a ma fiataljai erő merítenek a magyar tudósok munkájából és mindent megtesznek azért, hogy az élet jövőben könnyebb legyen, szebb legyen és a napi örömökért soha ne mondjanak le a tanulásról, nehézségeik ellenére fedezzék fel a tudás minden örömét. A fenti emberek kijárták az élet iskoláját és nem csak saját hasznukra cselekedtek, de tudásukat megosztották velünk mindennapi kényelmesebb életünkért. Nem dörgölőztek hatalomhoz, aktuális, politikához. Azt adták, amik önmaguk.

2017-11.02                                   Írta és összeállította: Pletser József

 

Pedagógusnap 2016

Pedagógusok köszöntése 2016.-ban

Magyarország családjai 1952 óta ünnepelik a pedagógusok napját, ami ugyan nem piros betűs ünnep, de egy kicsit talán más, mint a többi.  Az a tény, hogy ismert a hivatás nehézsége és annak szépsége és öröme, óriási dolog. A pedagógus szeme előtt gyarapszik a gyermek testben és lélekben, aki majd később felnőttként köszön vissza, az maga a csodák temploma. Pedagógusnap 2016 bővebben…