Csepel-szigeti kronológia és Tököl
Térkép: Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1740.esztendő
A Csepel sziget az É-ról D-re hosszan elnyúló sík terület, melynek hossza 48, szélessége 3-9 km, területe 257,11 km2.
A régi írások szerint a honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének adott szálláshelyet a sziget. Árpád itt építette első lakát; szívesen mulatott a szigeten, s itt született fia Zoltán is. Később is királyaink kedvelt helye maradt, s a mohácsi vészig a királynék nászajándékát képezte. A középkorban is a mindenkori uralkodó magánbirtokához tartozott, a királyi család pihenőhelye és vadászterülete volt. Ekkoriban a sziget települései jelentették az udvar élelemellátásának egyik fő forrását is. Oláh Miklós leírása szerint a sziget bővelkedett vadban, erdőkben, szőlőkben s más terményekben.
Anonymus “vezéri szigetként” (ducalis esset insula) említi.
Sokáig úgy tartották, hogy a Duna szigete a nevét Árpád lovászáról, Csepel (Sepel) neve után kapta. Nyelvészek szerint azonban a sziget neve talán a cseplye, csepely, azaz ‘sarjadék, bokros, cserjés hely’ jelentésű főnévből keletkezett, vagy talán puszta személynévből magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév török, illetve szláv nyelvekből is leszármaztatható. A nyelvészek elvetik a Sepel személynévből történt eredet valóságtartalmát. Benkő Loránd magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár szerint a Csepel szó tájnyelvből származik. A szó jelentése: fiatal erdő vagy tölgyfa.
13. század óta tulajdonosa mindig a királyné volt. Erzsébet királyné a Csepel-szigetet nászajándékul kapta 1442-ben. Halála után a birtok visszaszállt a koronára.Ulászló király, 1444-ben a Csepel-szigetre telepített sok szerb családot. Magyarországon az első szerb települést Kevevárának hívták, ebből lett később Kiskeve település, a mai Ráckeve.
A mohácsi csata, 1526.VIII:29.-e után a Csepel-szigetet I. Ferdinánd császár és Szapolyai János felváltva birtokolták.
A török hadak a szigetet még Buda bevétele előtt elfoglalták, északi csücskén erődítést emeltek, lakóira pedig súlyos adóterheket róttak ki. A kizsákmányolás miatt a lakosság jelentős része Buda elestekor a folyón átkelve a Dunántúl felé menekült. A mohácsi vész után a törökök a lakosság legnagyobb részét kipusztították.
A hódoltsági területek magyar birtokosai közvetlenül nem tudták földesúri jogaikat gyakorolni. Sok esetben az ilyen földeket adományozás vagy birtokcsere révén új családok tekinthették vagyonuk részének. A Csepel-sziget magyar földesura 1622-ben Esterházy Pál volt. 1628-ban Eszterházy Miklós zálogba vette a szigetet a koronától.
Az első katolikus rácok Tökölön már 1630-ban megjelentek. A megyei összeírásokban Tököl községet 1668-tól már lakott helyként említik, de a település 1689-ben ismét elnéptelenedett. Ezt követően a legtöbb rác 1690-ben költözött Tökölre. Belgrád eleste után 1690-ben a Magyarországra menekülő sok száz szerb család elözönlötte a Duna két oldalát.
1699-ben megszűnt a török uralom Magyarországon.
Esterházy Pál örökösei 1695-ben Heissler von Heitersheim császári generálisnak adták el itteni birtokaikat 25 000Ft-ért. 1698-ban Heissler özvegyétől vásárolta meg a zentai győző, Savoyai Jenő herceg 85 000Ft-ért, aki mint gondoskodó földesúr, kultúrapártoló személyiség, rengeteget tett a vidék felvirágoztatásáért. Új birtokának gyér népességű területeire katolikus németeket hívott, akiknek kedvező feltételeket biztosított a letelepedéshez.
Savoyai Jenő halála után III. Károly özvegye, Erzsébet vette meg, ennek halála után pedig Mária Terézia magának tartotta fenn és kezelését a magyar kamarára bízta.
1780. Mária Krisztina lett birtokosa, akinek halála után (1790) férje Albert szásztescheni herceg kezébe került. Halála után (1822) ismét a királyi családra szállott. 1848 .szept. 30. Görgei Artúr a szigeten, Lóréven végeztette ki Zichy Ödön grófot, az ellenséggel folytatott benső viszonya miatt.
A török alatt megváltozott közigazgatási beosztás, új települések jöttek létre. Csép 1698-ban települt újra rácokkal. Svábok költöztek be 1696 körül Becsére, 1708-körül Újfaluba, 1718-ban Szentmártonba. Csepel 1717-ben települt újra.
Az országgyűlés 1722/23. évi végzései nyomán az 1723-ban kiadott 103. törvénycikk, a bécsi kormányzat telepítéspolitikájával eléggé összhangban elhárított minden akadályt a külföldi bevándorlás elől, s a telepítések jogi rendszerét dolgozták ki, különösen az ún. „Schwäbische Türkei” területére.Prinz Eugén (Savoyai Jenő) a csepeli szigeten Csepel, Szigetbecse, Szigetcsép, Tököl, Szigetújfalu, Szigetszentmárton helységeit látta el német lakossággal.A németek valamivel később, a 18. század elején költöztek a Csepel-szigetre. Egy 1712-ből fennmaradt szerződés szerint Savoyai Jenő herceg,mint földesúr, megengedte három német nevű személy vezette közösségnek, hogy csepeli birtokán bizonyos (igen kedvező) feltételekkel megtelepedjenek.Savoyai halála után 1736-ban a birtok visszaszállt az uralkodóházra.
Néhány történelmi pillanat Tökölről.
A népesség számának és összetételének alakulása a 18–19. században:
Tököl község északról déli irányba haladva a harmadik település a Csepel-szigeten. Határa kiterjedt, a Duna két ága fogja közre.
Északon Szigetszentmiklóssal, délen (Sziget-) Cséppel határos. A 15–16. századi forrásokban virágzó mezővárosként említik. Azonban a török hódoltság második szakaszában népességének száma jelentősen csökkent, etnikai összetétele megváltozott. Gazdasági jelentőségét néhány emberöltő alatt visszanyerte, a 18. század végén Ráckeve mezőváros után az egyik legjelentősebb anyagi lehetőségekkel rendelkező település volt.
Tökölön 1696-ban 13 helybeli mellett 13 jövevény személyről tudnak.Három évvel később a falunak 31 összeírt lakosa volt, 1701-ben és 1703-ban már 40 családfőt számláltak meg .Az 1703. évi összeírás alkalmával feljegyzett 41 személy közül a később keletkezett forrásokban szereplő családnevek alapján mindössze 22-ről – 15-féle családnévvel rendelkezők – feltételezhetjük, hogy elődei a településen későbbi időszakban élő lakosságnak.Tehát ebben az időszakban a népesség összetétele még nem állandósult, sőt igen változékony volt. A község a Rákóczi-szabadságharc alatt is folyamatosan lakott volt, ezt bizonyítja az, hogy rendszeresen fizette adóit a kurucvezetés számára.
Rákóczi 1706. augusztus 17-én kelt felhívásában a Pest-környéki falvak lakosságát kérte, hogy jószágaikkal együtt hagyják el házaikat, ezzel is akadályozva a császári seregek élelmezését.
1710-ben az egész vármegyét a császár seregei uralták, majd az új alispán 1711-ben megkezdte a kuruc felkelők javainak elkobzását.
1715-ben Tökölön 36 bunyevác és 7 magyar jobbágyot írtak össze, német nevű személyekkel pedig csak 1720 után találkozhatunk az összeírásokban. A magyarok aránya a század során kis mértékben, de folyamatosan csökkent a bunyevácok javára. A németek aránya a lakosságon belül ekkor még igen alacsony volt, 1720-ban három, 1728-ban 1 családról tudnak. 1770-ben öt német családot írtak össze, közülük csak egy viseli a korábban már előfordult családnevek valamelyikét (Ertl), a többiek valószínűleg később, a század második felében telepedtek be a községbe, ipari foglalkozást űztek.1828-ban Tökölön 1841 személyt élt, döntő többségük (1822 fő) római katolikus vallású volt. A zsidók száma 10 fő.A rác családok legismertebb nevei: Ágics, Cseperkáló, Dragovics, Gergics, Gnyálin, Jokán, Krémó, Kudó, Kurán, Istvánov, Marelyin, Marics, Milkovics, Pessuth, Radnics, Rozgics, Sárácz, Tádics, Tomin, Vukov, mely családok ma is élők Tökölön.Anyakönyvi adatok alapján kimutatható, hogy az 1800 – as évek közepétől Tökölre viszonylag nagy számban érkeztek sváb családok, a korábbi időkhöz képest. A betelepedés elsősorban a környező településekről történt, főleg Szigetújfaluból, Szigetcsépről, Szigetszentmártonból, Szigetbecséről és Csepelről. Tököl sváb elnevezése Teckel, Tekele volt. A malmok a sváb betelepülőkkel jelentek meg Tökölön, így a feljegyzések szerint 1842 – ben már malmokat működtettek a tököli Duna partján a Teichter, a Szeltner és a Steiner családok. Sokuk neve most is él Tökölön.
A tököli Trianon
A tököli községháza 1910 körül
A tököli kültéri legelők homokos felszíne alatt agyagos, sóderos réteg húzódik. Szilágyi Lajos járási szolgabíró 1898-ban megvásárolta Tököl községtől a buckák területét és parcellákra bontva továbbadta. Az ideköltöző népesség szőlő- és gyümölcs fa-telepítésbe kezdett. A sivár homok alatt található tápanyagban gazdag, agyagos földréteg kedvező feltételeket biztosított a beültetett tőkék és csemeték megfelelő fejlődéséhez. Ebből a határrészből lett Szilágyi-telep, mely, mint külterület tartozott Tökölhöz.
Szilágyi Lajos a ráckevei járás főszolgabírója különös érzékkel határozta el, hogy a tököli hatalmas legelőterületből, amely homokbuckákkal volt tele, egy üdülőövezetet alakít ki.Az önállósodás első lépése az alapok megteremtése volt. Ez abban nyilvánult meg, hogy az oktatás ott helyben történjen. Vagyis önálló iskola létesüljön. A helyben való nevelés következménye mindenképpen az, hogy szorosabbá válik a kapcsolat, a felnövekvő nemzedéknek a környezethez való kötödése szorosabb lesz, érzelmeket erősíti, amely segítheti majd a későbbiekben, az önállóvá válás küzdelmében való részvételt. Mert bizony évtizedeken keresztül kell majd küzdeni azért, hogy ne egy megtűrt település lakosai, hanem egy önmagát irányító közösség tagjai lehessenek.
Tököl község vezetőihez kéréssel fordultak Szilágyi telep lakói.
Tököl községben 1927. évi szeptember hó 27-én d.e. 8 órakor községi képviselőtestületi közgyűlés volt, mely alkalommal jelen voltak: Dragovics Mátyás községi, mint előadó, Radnics István törvénybíró, Dr. Gregorich Endre, Szabó Ferencz, Krémó Márk, Steiner János, Frey Gábor, Marlyn Mátyás, és id. Dragovics Simon községi képviselőtestületi tagok.
Tököl község képviselőtestülete egyhangú határozatilag kimondotta, hogy nem zárkózik el a kéréstől.
Tököl község képviselőtestülete elé került megtárgyalásra a Szilágyi-telepi Népkör kérelme. Tököl községben 1930. évi május hó 3-án d.e. 8 órakor községi képviselőtestületi közgyűlés tartatott, mely alkalommal jelen voltak: Dragovics Mátyás községi főbíró, mint elnök, Vuits György községi főjegyző, mint előadó, Láday Gyula jegyző, Dr. Berzenkovics Dezső orvos, Radnics István törv. bíró, Gyálin Ferenc pénztárnok, Krizsán Marián, Cseperkáló István,Szabó Mihály községi esküdtek, Spitzer Gyula, Bagyó Flórián. Tomin István, Ágics Gergely, Szilágyi Pál, Radnics Antal, Marlyn Marián, Marlyn István, Frey Gábor községi képviselőtestületi tagok.Elnöklő bíró a megjelent képviselő testületi tagokat üdvözölvén, a felmutatott meghívóval igazolta, hogy a képviselőtestületi tagok mindannyian szabályszerűen meghívattak, s hogy a meghívókon a tárgysorozat ki volt tüntetve, ennél fogva a mai közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésé re Ágics Gergely F. és Szilágyi Pál képviselőtestületi tagok kérettek fel. A múlt közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, jóváhagyólag tudomásul véve hitelesíttetett.
47/kgy. 1930. sz. és 1620/1930. sz.Olvastatott a ráczkevei járási Főszolgabíró Úr által 1512/ kgy. 1930. sz. alatt tudomásulvételre és további eljárásra a vármegyei Főispán Úr Őméltósága által 336/f. i. 1930. sz. leiratával kiadott, a Kormányzó Úr Őfőméltósága kabinetirodája 2879/1930. sz. leiratának másolata, mely szerint a Kormányzó Úr Őfőméltósága hozzájárulni méltóztatott ahhoz, hogy a Tököl községhez tartozó Szilágyi-telep „Horthy-liget” nevet vehesse fel. Ugyanekkor Tököl község képviselőtestülete a tököli „Szilágyi-telep Népkör” 1929. évi december hó 8-án tartott választmányi üléséből folyólag ugyanezen tárgyban beadott előterjesztését beható tanácskozás tárgyává tette, az ezekből folyólag a következő határozatot hozta:
Határozat: Tököl község képviselőtestülete egyhangú határozatilag kimondotta, hogy örömmel veszi tudomásul nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltóságának azon legfelsőbb elhatározását, mely szerint megengedni méltóztatott azt, hogy a Tököl községhez tartozó Szilágyi-telep nevét „Horthy-liget”-re változtassa meg, s a jövőben ezen nevet viselhesse.
Egyben a Szilágyi-telepi- Népkörnek azon elhatározását, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltóságának 10. éves jubileuma alkalmából a vele szemben érzett háláját és hazafias érzelmeit azzal óhajtja leróni, hogy Szilágyi-telep nevét a Kormányzó Úr főméltóságának nevére kéri átváltoztatni, szintén hazafias elhatározásnak tartja.
Tököl község képviselői megszavazták Szilágyi-telep azon kérelmét, hogy nevüket Horthy ligetre változtathassák. Ugyanakkor Szilágyi Lajos főszolgabíró érdemeire részletesen kitértek, mely szerint Szilágyi Lajosról egy utcát kell majd elnevezni.
A Tököl községhez tartozó Szilágyi-telep lakott hely nevét az 1898. IV.t.c. 3 §-a alapján „Horthy liget” névre megváltoztatták és annak nyilvántartását elrendelték. Melyet dobszóval való kihirdetés alapján értesíteni kellett mindenkit arról, miként határoztak az ügyükben. Ezt kétszer is meg kellett tenni, hogy biztosan tudomást szerezzenek róla az emberek. Dobszó útján ismét közzétéve.
Tököl, 1932. június 20.
Horthy ligetnek egy új út megépítését is megszavazták.
Indoklás : Egy út megépítése nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos, nem beszélve a helyiek igényeiről. A képviselőtestületi döntés módosítása szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a tervbe vett bekötőút megépítése. Tököl községben 1932. évi október hó 20. napján d.u. községi képviselőtestületi közgyűlés tartatott, mely alkalommal jelen voltak:Farkas Domonkos községi bíró, Láday Gyula főjegyző, dr. Berzenkovics Dezső, cs. Dragovics Simon, Gnyálin Ferenc, Bonhardt György, Krizsán Marián, v. Tábori Alajos, Ágics Illés, Schneider Gábor, Steiner János, Dragovics Mátyás, Balló József, dr. Gregorich Endre, Szabó Ferenc, Malónyay József, v. Füzesséry István, Szilágyi Pál, Vane Ferenc, Radnics Antal, Teichter János,
Marlin Mátyás, id. Kudó Imre, id. Bagyó Ferenc, Plauschin József, Ágics Ferenc, vr. Radnics István, Ágics János, Gergics Illés, Ágics Gergely,
Ágics István, v. Malaczkó Péter, és Csurcsia Antal képviselőtestületi tagok.Két héttel később Tököl község képviselő testülete ismét összeül, hogy megvitassa, hogy biztosítani tudja-e a Horthy ligeten építendő út beruházási költségeit s annak anyagi fedezetét.1935. július 30-án a képviselőtestület az alábbi határozatot hozza:
Határozat: Tököl község képviselőtestülete egyhangú határozattal kimondja, hogy a szóban lévő Horthy-ligeti utca kiépítésének költségeihez hozzá nem járul és az utca kiszélesítéséhez szükséges területnek megszerzését nem vállalja.A jegyzőkönyv Láday Gyula főjegyző, Farkas Domonkos bíró, Bonhardt György és Gergics Illés képviselőtestületi tagok aláírásával lett hitelesítve.Az elutasító határozat ellenére tovább folyik a kivitelezéssel kapcsolatos hivatalos eljárás.
1935.szeptember 10.
A volt tököli legelő 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később,1951-ben változtatták Szigethalomra. Ma 16964 fő lakja.
A másik leváló tököli rész Halásztelek
1920-ban még 254 fő lakta Tököl külterületeként. Új gazdája, a felvidékről származó Malónyay család lett. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malónyay tönkrement, és idő közben számos neves család telepedett itt meg. Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett.1950. március 1-jén önálló község lett Hermina-telep néven. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Budapest közelségének ez gyorsan megduplázódott. A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Hermina-majornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Hermina-telepként ismerték
A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Lakóinak száma ma: 9506 fő
Jelenleg Tököl 10050 fővel büszkélkedhet.
Tököl, 2016.szeptember.5.
Írta és összeállította: Pletser József
Apám sváb volt, anyám rác, így lettem én magyar!
Segédlet: Wikipédia
Bíró Gyula: Szigethalom, Horthy liget-Szilágyi telep
Pallas Nagylexikon
Marton Zsigmond barátom ajánlásai:
- Kiss Emília: Tököl népességének története
https://nti.btk.mta.hu/images/evkonyv/2009/kissemilia.pdf
http://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/2089/view/…
http://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/2120/view/…