Csepel-sziget kapui

Csepel-sziget kapui

 A híd olyan építmény, olyan műtárgy, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő terület között. A hídnak állni kell télen és nyáron is. Ki kell bírnia az árvizet és a terhelést egyaránt. A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket, kidőlt fatörzseket, lecsüngő liánokat használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. Az egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket is építettek. A modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája ma is megtalálható. De hogyan lehet bejutni kedves szigetünkre?  Több módon. Hidakon, repülővel, kompokkal egyaránt. Írásomban a hidakról szeretnék egy összefoglalót adni Tököl lakóinak. Egy kicsit másképp, érzelmek oldaláról is.

szivarvany-hid

„A hidat elképzelem, mint emberek közötti kinyújtott kezet. Csodálatos hidak vannak szerte a nagyvilágban és hazánkban is. A legszebb híd viszont a Szivárványhíd, mely a földet köti össze az éggel. Ez legyen minden ember hídja.” Bozzay György: A hidak összekötnek

„A híd azt is jelenti, hogy akit korábban nem engedtünk magunkhoz közeledni, most újra jöhetnek felénk?“Nemcsak hogy engedem közeledni, hanem elkezdem beverni a cölöpöket is. Az előkészítésnek nagy szerepe van a hídépítésben. A jó híd ereje a pillérekben és a hídfőkben van. A hídszerkezet már a látványos rész, amikor összeborul a két part, de a híd teherbírása szemmel nem látható, mert az lent van a víz alatt. Az emberek közötti kapcsolatépítésben is a cölöpök kapnak nagy szerepet. Szeretetcölöpök, amelyek mélyre hatolnak, egészen addig, amíg elbírják felszínen lévő terhet.”

Fekete Zsuzsa (Parokia.hu)

  1. híd  

Kvassay híd-vagy Kvassay Jenő (szigetcsúcsi) híd

kvassay1kvassay2kvassay3

Lényegében két híd áll egymás mellett.

A sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd Ditróy (Dieter) János tervei szerint. A vasszerkezet 316 t. A híd teljes szélessége 14,04 m, melyből 7,5 m a kocsi pálya és 3,3-3,3 m a kétoldali gyalogjárda. A gerendahíd, egyszeri rácsozású, 47,2-47-2 m-es kéttámaszú tartó. Falazatait1926-ban Zsigmondy Béla cége, a vasszerkezetet1927-ben a Magyar kir. Állami Vas-, Acél és Gépgyárak (MÁVAG) építette. A hídon 1928. októbertől kezdve a csepeli gyorsvasút megnyitásáig autóbusz is közlekedett. A hidat 1944-ben t felrobbantották. Ezután 1947-ig ideiglenes fahídon bonyolódott a forgalom. Majd 1946-47-ben, változatlan alakban, más hidak roncsanyagainak felhasználásával helyreállították. Ide 1997-ben új híd építésére készítettek tervet.

Az új híd, két, egyenként 8,0 m széles hídrészt tartalmaz, 2,2 m-es járdákkal. A korábbival egyező nyílású, 97,04 m hosszú hídszerkezetet terveztek. .A kivitelezés két ütemben készült. Az új szerkezet először a régi hídtól keletre, a meglévő kiszélesített pillérre épült. Ez alatt a forgalom a régi hídon zajlott. Majd az újonnan épült hídra terelve a forgalmat, a régi híd 320 t acélszerkezetét uszályra épült nehéz-állványról lebontották és a helyére került új hídrészt a parton állították össze és tolták be a helyére. Az egész építés viszonylag rövid idő – 16 hónap – alatt készült el. 2000. június 26-án adták át a forgalomnak.

 

„Még élünk, gyermekek vagyunk, s mégis látod, mindig haladunk
Az úton, mert menni kell még akkor is, ha maradni akarunk.
Itt egy év, és ott egy újabb, de embertől ne várj újat,
Korlátaikat hagyd nekik, te híd is vagy, és folyó is vagy.
Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek,
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz.”

Ágnes Vanilla

  1. híd

A csepeli gyorsvasút hídja.

kvassay4

A csepeli gyorsvasút számára a nyugati oldalán kétvágányú híd létesült, melyet a gyorsvasút megnyitásakor, 1951. május 1-jén adták át a forgalomnak. A gyorsvasút nyomvonala a soroksári Duna-ágat az ott lévő szigetcsúcsi közúti híd mellett keresztezte. A híd kétvágányú, keresztmetszetének szélessége 9,1 m, a pályaszint fölötti magasság 5,8 m, acélszerkezete kb. 1,0 m-rel magasabban feküdt, mind a 30 évvel korábban épült azonos kiképzésű párja. A két híd egymás mellett – egyik feljebb, a másik lejjebb – egy ideig bizony elég sután nézett ki. Szerencsére ez így nem volt feltűnő akkor, most az új közúti híd pályaszintje van egy méterrel magasabban, de városképileg ez elfogadható. Az akkori kétnyílású, szegmens alakú, rácsos híd mellé, új keszon alapokon nyugvó, ugyancsak 2×47,2 m nyílású vasúti híd épült. A híd tervei az Állami Mélyépítés tudományi és Tervező Intézetnél készültek, tervezői Sávoly Pál és Ritter Mór. A 720 t súlyú karbon acélból készült hidat a MÁVAG gyártotta és szerelte.

„Az őszinteség a legnagyobb és legbiztosabb híd két ember között.”

Bozzay Margit

  1. híd

Gubacsi híd

gubacsi1gubacsi-2

A Gubacsi híd volt az első kapcsolat, mely Csepel községét a “külvilággal” összekötötte. A hídon jelentős forgalom alakult ki mind a szomszédos Erzsébetfalva, mind a főváros központja irányába. Két darab hatnyílású rácsos acélhíd. A második világháború végén a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. Eredeti alakjában való helyreállításáig ideiglenes fahídon tartották fenn a forgalmat. A helyreállítás során – 1947-ben – a híd közúti részén vasbeton pályalemezt építettek az útburkolat alá. A Gubacsi híd abból a célból létesült, hogy áthaladjon a forgalom, amely annak előtte a gáton zajlott. A hidat a Kikötőügyek Kormánybiztossága (Dieter János) szervezte és építette. A pillérek alapozását az 1919-22 években Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette meg a HÉV vonal, az akkoriban épült Szabadkikötőbe vezető iparvágány és a közúti forgalom számára. A híd 1924 novemberében készült el. Az északin a kikötői vasút és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyet irányonként egy sávval. A HÉV 1978. november 1.-éig járt rajta. Rendszeresen közlekedett a Csepel végállomás és az erzsébeti határút között, de ezen  járt a Tökölről közvetlenül Csepelre menő munkásvonat is. A híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd. Négy főtartója a középső nyílásban befüggesztett, csuklós. Nyílásainak beosztása 45,3 + 54,8 + 45,4 méter, és ehhez mindkét oldalon két-két 10,0 méter nyílású parti vasbeton áthidalás csatlakozik.

A Gubacsi hidat az 1997-ben átépítették.

Az élet olyan, mint egy keskeny híd. Az a legfontosabb, hogy ne legyen benned félelem, hogy végig kell rajta menned! (Arab mondás)

4.híd

A dunaharaszti Hév hídja

 hev-hid

Az eredeti híd

hev-hid2hev3

Az 1892-ben megépült Dunaharaszti vasúti- híd és megindult rajta vonatközlekedés. Ennek köszönhetően indult meg a fejlődés Szigetszentmiklóson. A hidat később a németek lerombolták, amit aztán Székely Hugó tervei alapján ismét meg is építettek. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949ben került sor.Ez volt az első hazai un. Langer-tartós vasúti ívhíd.Dunaharaszti vasúti híd felújítása 2012-ben megtörtént.

„Reagálj új módon az újra, ne a régi berögződések alapján. Ha a régi alapján reagálsz, elhibázod: nem lesz híd közted és aközött, ami történik körülötted. Mindig késésben leszel, a vonat mindig elmegy az orrod előtt.”

Osho

  1. híd

Az M0 autóút Soroksári Duna-ág hídja

m01m02

Az M0 Kis-Duna hidat 1987 áprilisában kezdték meg építeni. Kezdetben egy híd ívelte át a Kis-Dunát, 2012-től az M0-ás bővítése során két hidat láthatunk.

A Soroksári Duna-ágnak Budapest határain kívül, a főváros határától alig néhány száz méterre keresztezi a Duna-ágat. Funkcionálisan is a fővároshoz kötődik, miután az MO autópálya körgyűrű hídja. Az MO autópálya körgyűrű a Soroksári Duna-ágat Dunaharaszti térségében, mintegy 500 m hosszú vasbetonhíddal keresztezi. A meder fölött háromnyílású (36,0+75,0+ 36,0 m), folytatólagos, feszített, szabadon betonozással épült gerendahíd, ehhez a bal-parton két, a szigeti parton 16 nyílású vasbeton tartós híd csatlakozik. A hídpillérek fúrt cölöpökre támaszkodnak. A mederhíd gerendája kétszekrényes. A pálya szélessége az egész hídon 22,1 m, ami négy (2×2) forgalmi sávot tartalmaz, egyoldali kerékpárúttal. A hidat az Uvaterv (Varga József) tervei alapján a Hídépítő Vállalat építette és 1990-ben adta át használatra. Közvetlen szigeti lehajtásra nincs lehetőség.

„Van a híd. Egy pici, romos erdei kőhíd. Talán évek, évtizedek óta nem lépett rá senki. Környékét belepte a gaz, köveit a moha. Már senkinek nem fontos. Ám egy napon két ember érkezik. Felfedezik a kis hidat. Felfedezik maguknak. Letelepednek rá. És ezen a napon a híd életre kél. Mert ezen a napon sokkal fontosabb küldetést tölt be, mint korábban bármikor. Ma nem a patak két partját fogja összekötni, hanem két ember szívét, lelkét. A híd, ha soha többé senki rá sem néz, akkor is fontosabb már, mint sok nagy társa, amelyek folyamok vizén segítik át naponta emberek ezreit. Két ember számára ez a pici, romos híd örökre híd marad.”

Csitáry-Hock Tamás

  1. híd

Az M0-ás Nagy Duna híd    (Deák Ferenc vagy Hárosi híd)

m03

A Budapest déli határánál, Budatétény térségében épült az M0-ás nagy-Duna híd. Erre a célra a minisztérium, és a főváros 1981-ben tervpályázatot írt ki és bonyolított le. Az autópálya nyomvonalának és a híd helyének kijelölését 1985-ben hagyta jóvá az illetékes hatóság.

A Budapest körül tervezett autópálya gyűrű déli szektora első ütemben – 2×2 forgalmi sávval, leállósáv nélkül – csak félszélességgel, autóútként épült meg. Így készült ennek forgalmát a nagy Duna-ág felett átvezető három különálló, háromnyílású, vasbeton pályalemezzel együtt dolgozó, acél szekrénytartós keresztmetszetű, párhuzamos övű, kilencnyílású hídsor is.

A pillérekre a híd oszlop-párokkal támaszkodik, ami eltér nagy hídjaink pillérkialakításaitól. Az első hídegységet 1988. július 4-én emelték a helyére. A kész hidat 1990. november 16-án adták át a forgalomnak. Az autópályának a hidat is magába foglaló szakasza, mely az Ml és M5 jelű autópályákat volt hivatva összekötni, három és fél év múlva, 1994. május 3-án készült. A híd a déli szektorának kiszélesítése 2010-ben megkezdődött, 2×3 sávosra bővült, ami 2013. szeptember 11-én le is zárult.

A Csepel- szigetre két helyen, Halászteleknél és Szigetszentmiklóson lehet lehajtani.

Él az a béke.
Él az a híd, amelyen át megnyílik
Minden szív.
Hogy újra megtaláld a hited,
Hogy újra megtalálhasd önmagad,
Hogy újra meg tanulj szeretni,
Hogy újra tudj nevetni.
Hogy tiszteld az életet,
És újra megleld az elveszett
Békét!

Ideas

  1. híd

Taksonyi híd

taksonyi-hid

A taksonyi híd lábánál, négy település találkozik, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Dunavarsány és Taksony .

A háborús készülődéssel 1938-ban meghirdetett győri kormányprogram 1 milliárd pengőt biztosított iparfejlesztésre. A magyar-német tárgyalások eredményeként Horthy ligeten (ma: Szigethalom) a Weiss Manfréd konszern tagjaként 1941. július 19-én megalakult a Dunai Repülőgépgyár Részvénytársaság, amelynek feladata a német háborús Messerschmidt-terv kivitelezése lett. A repülőgépgyárhoz kapcsolódóan – a kész termékek kipróbálására és tárolására – Tököl határában repülőtér is készült. Szállításukat kezdetben a BHÉV végezte, de a nagyvasúti hálózathoz való csatlakozás is indokolt volt. A Budapestről Kelebián keresztül Újvidékig vezető vasúti fővonal Taksony állomásáról ezért 7,8 km hosszú szárnyvonalat építettek a gyár bejáratához. A 40 cm-es zúzottkő ágyazatra helyezett 42,8 kg-os sínekből készült vágányzat 70 cm-es aljosztású volt. A vonal legnagyobb emelkedését 12 %-ra, a legkisebb ívsugarat 80 m-re tervezték, a vonatok 40 km/h sebességgel haladhattak. A ráckevei Duna-ág áthidalására 50 m fesztávú, rácsos szerkezetű híd épült, amely a közúti és a vasúti forgalmat is átvezette. A két hídfőben sorompó és őrház, a szigeti hídfőhöz közel pedig vasúti megálló létesült Taksony, Duna-híd megállóhely néven.

taksonyi2

Szigethalom és Szigetszentmiklós között a közigazgatási határt a Taksonyba vezető – Taksony vezér híd képezi. A Ráckevéről ismert módon, a Kis-Duna leszűkítésével elkészített hidat hadiipari szükségletek hozták létre. A II. világháború alatt megalapított Dunai Repülőgépgyár Részvénytársaság csúcsidejében 7700 munkást foglalkoztatott, szállításukat eleinte a HÉV vonalán oldották meg, de később szükségessé vált, hogy vasúti fővonal is vezessen a gyárhoz, valamint a Tököli repülőtérhez. Ennek érdekében épült meg a taksonyi híd, melyet 1944. január 21-én adtak át a forgalomnak. A vasúti mellett közúti forgalmat is lebonyolított. 1998-ban a Hídépítő Zrt. újjáépítette, a vasúti forgalom ez által megszűnt. A híd fesztávja mindössze 50 méter. Ez azt jelenti, hogy ennyit hagytak meg a Dunának az eredeti 380 méteres szélességéből (ebben a sziget is beleértendő).

  1. híd

Ráckevei Árpád híd

rackeve1rackeve2rackeve3

Ráckevéről a bal partra, az alföldi oldalra az 1896-ban épült, 1947-ben, illetve 1993-ban helyreállított Árpád híd vezet át. Ráckeve az új híd építését mintegy százezer koronás kölcsönből fedezte. 1897. szeptember 26-án, az Árpád-szoborral egy napon avatták. A híd 1944. november 3-ig állt, ekkor a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. 1947-ben, egy szegedi közúti híd anyagát is felhasználva újjáépítették a ráckevei Árpád hidat.

 

Versek a hidakról:

Reményik Sándor: Sóhajok hídja

A mi életünk sóhajoknak hídja,
Mely átível a sötét lagúnán, –
S majd jőnek egykor boldog gondolások:
Szerelmes párok – sok százév után

S a híd alatt megállnak. Ó be mások,
Be mások lesznek ők, mint Te meg én,
S majd nézik egymás ifjú arculatját
Velence ősi, komor tükörén.

A mi életünk sóhajoknak hídja,
De elszánt léptünk alatt kong a híd,
Lenn ásítnak az ólomkamarák
És rajtunk senki, semmi sem segít.

Akkor majd nászdal zeng a híd alatt,
S egy erős kéz szorít egy kis kezet, –
Mi akkor már történelem leszünk:
Fekete kő s fehér emlékezet.

Reményik Sándor: Hidak

Egy hídon mentem át, az Izvoron.
Furcsa hidacska volt:
Két szál fenyő,
Csak úgy, egymásba róva,
Az Izvor lent dalolt.
Egy percre én akkor megálltam ott,
Behunytam a szemem,
Hallgattam, hogy az Izvor mit dalol, –
S egy látást láttam:
A Dunát láttam messze, valahol,
S az Erzsébet-híd ércpilléreit.

 

A mosolyhíd

mosoly-hid

Van egy híd. Egy olyan híd, amelyhez nem kell kő, nem kell beton, nem kell építőmunkás. Mégis, szilárdabb, erősebb bármilyen emberkéz alkotta hídnál. Nincs állandó helye, mindig ott keletkezik, ahol szükség van rá. Ott keletkezik, ahol két ember találkozik. Két ember, aki szereti egymást, akinek szüksége van egymásra. Mert ez a híd mosolyból épül. Ott és akkor. A mosolyhíd.

Csitáry-Hock Tamás

 

Írta és összeállította. Pletser József

2016-09-16

Források:Wikipédia

010-2014. Kisdunai Nagyhajók – hajo@kisdunainagyhajok.hu
Bozzay György: A hidak összekötnek!

2008 – 2016 – mindigvantovabb.hupont.hu

Inda foto

(forrás: http://jhoward.freeweb.hu/foto/20000423/taksony.htm)

 

Facebook hozzászólások

Egy hozzászólás a(z) “Csepel-sziget kapui” bejegyzéshez

  1. Láttam a térképterveket a Tököli Közügyek oldalon a Százhalombatta – Tököl Híd helyszínéről ! Mi a reális esélye a megvalósításának ? És mikorra tervezik a kivitelezés kezdetét ?

Hozzászólás a(z) Marics Mátyás bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.