Pünkösd

Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. A kereszténységben az egyetemes egyház alapítását kötik ehhez az időponthoz, a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa országaiban; a hozzá kapcsolódó szokások miatt sok helyütt a “rózsák húsvétjának” is nevezik.

A tavaszi időszak végét, a nyár beköszöntét jelentő ünnep, a keresztény egyház egyik legbecsesebb ünnepe; nem mellesleg számos népszokás kialakulását köszönhetjük neki.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap, újra piros betűs nap lett.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep. Idén június 4.-én és 5.-én ünnepeljük. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

Jól tudták a régiek, hogy a nyár kezdetén meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként sok helyütt fehér galambot repítenek szabadon.

Néhány településen még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdi királyné járás, ismert a pünkösdi királyválasztás. A mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút. Ide évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról. A búcsú Csíksomlyón, a kegytemplomban, a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartott és tartandó szabadtéri Szentmise, lélekemelő esemény.

 

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyó. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. . A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Pünkösdi fohász

Adj erőt Uram, hogy bátor legyek!
Meg tudjam tenni, mit eltervezek.
Szabadíts meg a gátlásaimtól,
erősítsd meg kishitű lelkemet!

Adj erőt Uram, hogy bölcs is legyek!
Érzelem vezessen és értelem!
Világban szétszórt gondolataim,
jó tanácsokat közvetítsenek!

Adj erőt Uram, hogy jámbor legyek!
Számomra tán ez a legnehezebb…
Lázadó és dacos természetem
finomítsd mosolygósra, szelídre!

Uram, Te tollat adtál kezembe.
Segíts átadni az üzenetet!
Ajándékodat jóra használjam:
mit írok lelket szépítő legyen!

Add Uram, hogy mélyen hinni tudjak!
Felsőbb hatalomban és magamban!
Adj hitet, erősíts, nyisd fel szemem,
hadd lássam tisztán létezésedet!

2017-05-30                                     Írta és összeállította: Pletser József

Forrás. Wikipédia
Internet, Ima album