Támadnak a poloskák
Az emberi tevékenység akaratlanul is olyan szinten változtatja meg a környezetet, az élővilágot, aminek következményei beláthatatlanok. A poloskák tömegével lepik el házfalakat, lakásokat, de nem csak a kertes házas övezetekben, Budapesten és a nagyvárosokban is rengeteg van már belőlük.
Mászkálnak a kerti növényeken, bebújnak az ablakkeretekbe, az ajtótokok alá, este berepülnek a nyitott ablakon, hogy a függönyön vagy valamelyik falon éjszakázzanak. Ezért a hideg közeledtével veszélyes az ablak nyitva tartása.
Két faj, és mindkettő kéretlen, új jövevény Magyarországon. Hatékony természetes ellenségeik hazánkban egyelőre nem ismertek, ily módon gyakorlatilag akadálytalanul szaporodhatnak és terjeszkedhetnek, mások mellett ennek is köszönhető a mostani invázió.
. A “zöld” esetünkben a vándorpoloska, amely valószínűleg Kelet-Afrikában, illetve Dél-Európában őshonos, és a 2000-es évek elején jelent meg nálunk – ebben minden bizonnyal az éghajlatváltozás is szerepet játszott.
A“barna” az ázsiai márványos poloska, neve származási helyére, valamint színezetére, mintázatára utal. Vélhetően nemzetközi kereskedelmi szállítmányokkal utazva hajón, vonaton, repülőgépen, autón, „potyautasként” érkezett Amerikába és Európába. Magyarországon ugyan csak 2013 óta ismert az előfordulása, mégis sok gondot okozott már.
A vándorpoloskát vagy az ázsiai márványos poloskát elpusztítani csak eltaposással lehet. Ha a lakásban egy helyre sok megy, ajánlatos porszívóval összegyűjteni, de a porzsákban mindenképpen össze kell őket nyomkodni. Jellegzetes bűzük miatt ajánlatos gumikesztyű használata.
Mindkét faj növényi nedveket szívogat, de sajnos gyakran a terméseket is kikezdi. Tápnövénykörük rendkívül széles, nem válogatósak. A vándorpoloska a “zöld” – jelentős károkat okozott már nálunk többek között hüvelyesekben, mint például a bab, paradicsomban, paprikában, uborkában, míg a “barna” most van feltörekvőben. Az Egyesült Államok keleti részén meghatározó kártevője az almatermesztésnek, de nem kíméli a körtét, őszibarackot, kukoricát, szóját és a zöldségféléket sem. Mindkettő elképesztő károkat tud okozni a mezőgazdaságban.
A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák 2002-ben jelentek meg Magyarországon, és az óta beterítettek mindent, hatalmas károkat okozva a kertekben és szántóföldeken. A barnák pedig az ázsiai márványos poloskák, ezek Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban jelentek meg nálunk. Ezeknek a fajoknak a terjedését nagymértékben fokozza, a gyors és világméretű áruforgalom növekedése. Mivel mindkét egyednek nagyon széles a tápnövényköre, vagyis szinte bármivel tud táplálkozni, így hazánkban is gond nélkül megélnek.
Ehhez hozzájárulnak az enyhébb telek, és a nyárias ősz is nagyon kedvező számukra, ugyanis főleg a márványos poloska melegkedvelő faj. A vándorpoloskáról már biztosan tudják a kutatók, az ázsiai társáról pedig szintén azt feltételezik, hogy évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Eleinte csak a fény miatt jönnek az ablakokhoz, később azonban már tömegesen indulnak meg befelé. Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben szőnyegbombázásukra számíthatunk
A vándorpoloska eredeti élőhelyéről nincsenek pontos információk. Egyes feltételezések szerint Kelet-Afrikából vagy a Földközi-tenger térségéből származik, míg más szerzők úgy vélik ázsiai eredetű. A fajt először Ausztráliában, Sydney régiójában írták le 1916-ban. A harmincas években már a kontinens összes államában jelezték jelenlétét. Mára a trópusi és szubtrópusi régiók mellett az összes kontinensen elterjedt. Térhódítása nemcsak jó repülőképességének, de széles tápnövény körének is köszönhető. Magyarországon első példányait 2002-ben gyűjtötték be.
Hát akkor fel a harcra emberek. Most támadnak a poloskák!
2017-09-19 Pletser József