Anyák napja

Édesanyákra emlékezve, édesanyám emlékére

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. Az anyaság a legcsodálatosabb, de egyben legnehezebb dolog az életben. Nagyon szerencsések azok a nők, akiknek megadatott a csoda, hogy édesanyák lehetnek!Minden tiszteletem az övék!

 Nincs senki olyan jó, nincs senki olyan szép,
nincs senki olyan, mint az én anyám,
ő fogja a kezem, ő tart, ha elesem,
ő mindenem, hisz ő az én anyám.
Ha más valaki bánt, ő sír és megölel,
ó, Istenem, csak ő ne hagyjon el!
Nincs senki olyan jó, nincs senki olyan szép,
nincs senki olyan, mint az én anyám.

Egy kattintás  Ctrl lenyomása után  szól a dal élőben!

https://youtu.be/77NOAJkA5kg

Régmúlt időkben, amikor még az ifjú ember dalosabb volt, mint most, a kor előrehaladtával, sokszor énekeltük a fenti szövegű dalt, Tökölön foci meccsek után, itthon, vagy hazafelé a buszon, egy-egy pohár bor után disznóvágáskor, név és születésnapok ünneplésekor és minden olyan jeles ünnepen, ahol a dal emelkedettebb érzelmeinknek lehetőséget adott. Aztán elmúltak az évek és változtak a benyomásaink a szerint, ki hogy ragaszkodott szüleihez. Nemrégen olvastam egy ifjú apa írását, hogy néhány hetes gyermeke hangot adott elégedetlenségének. Sírt, rítt és nem volt nyugovása. Aztán jött az édesanyja, az ő illata, a melléből csordogáló anyatej, megoldott minden problémát. Jómagam 31 éves koromban maradtam félárva. A fenti dalt énekeltem teli hanggal, és ha egyszerű anyám mosolyát láttam, a hangom még jobban megemeltem. Aztán egy alkalommal egy tököli, magát nagy embernek hívővel összetűzésbe kerültem. Az volt a véleményem, régóta ismerjük egymást, mondjunk hát igazat. Mire a válasz az volt: a k.. Anyádat, kirúgom a bokádat. És akkor rettenetesen fájt, mert neki volt még kit megölelni. Azóta is várom a bocsánatkérését.

Bizonyos körökben divat az anyázás. Én nem erről szeretnék írni, hanem arról, akinek van, még ölelje meg az édesanyját, mert nála senki sem fogja jobban szeretni.

 

Magyarországon a Vörös Kereszt nevéhez kötődik az első hivatalos anyák napja, amit akkor – 1925-ben – még összekapcsoltak a hagyományos Mária-tisztelettel. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. 1928-tól már miniszteri rendelet tette hivatalossá az iskolai ünnepségek sorában, majd ettől kezdve terjedt el széles körben is ennek a szép napnak a megünneplése.

” Krisztus születésével új istenanya kért és kapott helyet magának a nyugati emberek szívében. Máriát, akinek tiszteletére számos ünnepet és kiemelt napot szentel a kereszténység, a mai napig különleges imádattal veszik körül a hívők. Mária a tiszta és tökéletes, odaadó, önfeláldozó anyaság szimbóluma.”

 

 Weöres Sándor: Buba éneke

Ó, ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék –
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék –
nyári éjen,
fehér holdsütésben
elcsitulnék
jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem –
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék

Minden évben megünnepeljük ezt a napot, mégis fontos az is, hogy ne csak ilyenkor gondoljunk jó anyánkra szeretettel, megértéssel és törődéssel, hanem az év 365 napján. Nagyon fontos dolog ez, ugyanis csak egy ember létezik a Földön, aki önzetlenül, teljes szívéből szeret, bármit is teszel ellene vagy bárki ellen: ő pedig az anyukád, az édesanyád!

Magyarországon május első vasárnapján ünnepelünk, ami így idén 2017-ben május 7.-én lesz.

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral az ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra,
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám,
s a ruhák fényesen, suhogón,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő, –
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Az igazi édesanyák azt mondják: anyának lenni csuda jó. Hiába van ezernyi kétség, küzdelem, aggodalom és lelkiismeret furdalás, fáradság és fájdalom, csalódás és bosszúság, mellette büszkeség, öröm, hála, feltétlen szeretet, sok-sok ölelés és simogatás. Mert az életet az anya adja. Mert a gyermekek csodálatos ajándékok. Az élet folytatói. Bízzunk abban, hogy az anyák ajándék mellé megkapják a szükséges erőt is.

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Anyás voltam egykor én is és ennek megvoltak okai. Amikor elment, a fürdőkádban a temetés után úgy sírtam, mint egy kisgyerek. Aztán eltelt egy esztendő, lányomat a születése után a kórházból hazahozva letettem abba a kiságyba, amiben még az édesanyja is nevelkedett. Megláttam ajkait, az anyám a túlvilágról visszaköszönt, olyan egyformák voltak. Új élet kezdődött és újjászülettem magam is.

Valamikor, 1963-ban Tökölön 52 fiú járt egy osztályba. Vida Kálmán bácsi, nyugdíjas igazgató fent lakott a Vásár téren. Akkor még lehetett alkalmazni nyugdíjasokat is kötetlen óraszámban. Az alábbi verset tanította nékünk rendszeresen. Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel.

Kiss József:

Az anyaszív
Ó francia dal

Egyszer egy legény az eszét vesztette,
– Hallga, csak, hallga! –
Egyszer egy legény az eszét vesztette,
Szeretett egy asszonyt, de az nem szerette.

Küldte az asszony: Menj, öld meg anyádat:
– Hallga, csak, hallga! –
Küldte az asszony: Menj, öld meg anyádat:
És hozd el a szívét öl béli kutyámnak.

Ráállt a legény, hazament… megtette…
– Hallga, csak, hallga! –
Ráállt a legény, hazament… megtette…
Megölte az anyját s a szívét kivette.

Hát amint vinné futva, iramodva,
– Hallga, csak, hallga! –
Hát amint vinné futva, iramodva,
Felbukik, és a szív elgurul a porba.

És amint gurul… egyszer csak fennszóval
– Hallga, csak, hallga! –
És amint gurul… egyszer csak fennszóval,
Ím, hallja a legény, hogy a szív megszólal.

Megszólal a szív, sírva panaszosan
– Hallga, csak, hallga! –
Megszólal a szív, sírva panaszosan:
„Jaj! – Nem ütötted meg magadat, fiam!”

Aki teheti, ünnepeljen édesanyjával, nagymamájával, déd -mamájával. Sokat köszönhetünk nekik, és sose feledjük!                                                                        Boldog Anyák Napját!

  1. május 3.                                                                                    Pletser József

 

 

 

 

 

 

 

Egy kattintás  Ctrl lenyomása után  szól a dal élőben!

https://youtu.be/uCKMmMLVOLI

Forrás:Wikipédia,Internet

Facebook hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.