Színlelt? (keresztény) demokrácia

    Színlelt? (keresztény) demokrácia a hétköznapjainkban.

Mottó: „Én szívesen megfogom a jobboldalinak és a baloldalinak is a kezét, csak legyen tiszta.”  Fésűs Éva

Mostanság sokat halljuk (helyi) politikusaink szájából (is), hogy a politikai nézeteiket tekintve a keresztény erények, értékek és szellemiség valamint a kereszténydemokrata eszmerendszer mentén fejtik ki tevékenységüket.

Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, ez színlelés politikai haszonszerzés céljából, vagy tényleg az eszmerendszer és értékrend iránti elkötelezett politizálás.

Először is tisztázzuk az alapfogalmakat:

 Színlelés: (simulatio), tudatos eltérés a valódi és a kijelentett akarat között. A színlelő szándékosan és tudva mást mond, mint amit valóban akar.

Kereszténydemokrácia: „ A kereszténydemokrácia politikai doktrína.  A társadalmi tanítás forrásai: a Szentírás, az evangéliumi hagyomány; a katolikus bölcseleti hagyomány neotomista és perszonalista társadalomfilozófiai vonulatai; illetve a modern gazdasági és politikai szociológia. A keresztény társadalmi tanítás három elvre épül. A perszonalitás, azaz az ember személyi méltóságának elve, Isten képmására alkotott mivoltunk gondolata, a közöttünk meglévő eredendő egyenlőség eszméje. Az ember, társas lény, de önérték.

Másik kiemelkedően fontos elv a szolidaritás, mely a felebaráti szeretet evangéliumi parancsán alapul, a személy méltóságának elismeréséből fakad, és a mások javára végzett cselekvést egyszerre tekinti az egyén önépítése, a mások, a másik megsegítése és a közjó szolgálata folyamatának. A szolidaritás emberi magatartásához és az állam, a közhatalom kiegyenlítő szerepéhez szorosan kapcsolódik a szubszidiaritás keresztény gondolata (ez a harmadik alapelv). Kiindulópontja, hogy a társadalomban, annak természetes tagoltsága miatt számos közösség létezik, amelyek mindegyike a rendeltetésének megfelelő feladatokkal és tevékenységi területtel, autonóm döntési joggal kell, hogy rendelkezzék, hiszen létének és létjogosultságának ez az alapja. Az alapelvekre épülő számos fontos gondolat közül kiemeljük, hogy a társadalomban és az egyén életében a szabadság és az igazságosság nem kerülhet konfliktusba.”

Keresztény erények, értékek és szellemiség:

A négy sarkalatos erény definíciója:

„És ha valaki az igazságot kedveli, akkor, amit ő elér, az erény: mértékletességre, okosságra, igazságosságra és erősségre tanít. Ezeknél nincs hasznosabb az életben az ember számára.”(Bölcs 8,7)

IGAZSÁGOSSÁG:

 Mottó:

„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (Jn 8, 32)

„Az igazságosságot ruhaként viseltem, jog és igazság volt köntösöm, süvegem.” (Jób 29, 14)

Definíció:

Készség, amely akaratunkat hajlandóvá teszi arra, hogy mindenkor megadjuk másoknak, amivel nekik tartozunk.

Kulcsszavai:

  • Méltányosság,• hála,• bőkezűség,• kedvesség,• udvariasság,• barátságos és illő viselkedés,• helyes mértékkel alkalmazott büntetés, a jogtalanság megszüntetése, a jónak védelme és mások megjavítása céljából.

MÉRTÉKLETESSÉG:

Mottó:

Isten mértéke szerint élni minden időben az élet minden területén, a számunkra teremtett világ használatában építő szabad akarattal és nem az ember által felállított mérték szerint.

Definíció:

Az önmérséklés készsége, amely a cselekedeteinket a tisztesség korlátai közé szorítja.

Kulcsszavai:

  • Alázat,• önmérséklet,• önuralom,• szerénység,• szelídség,• tisztelet,• kímélet,• józanság,• irgalom,• tisztaság.

ERŐSSÉG:

 Mottó:

Ne add fel! Állj ki a jó mellett!

Definíció:

Készség, amely leküzdi a célirányos cselekvést meghiúsító félelemérzést és megerősíti a lelket, hogy az egyén a jó irányában cselekedjen.

Kulcsszavai:

  • Bátorság (a célkitűzésben és a cselekvésben),• józanság,• kitartás a jó cél mellett,• állhatatosság,• nagy- és nemes lelkűség,• bizalom, önbizalom (hit abban, hogy célhoz ér),• türelem a megvalósításban a nehézségek közepette is.

OKOSSÁG:

Mottó:

„Magadat jobban megismervén, sok nagy és csodálatos dolgot fogsz megérteni. Azt vélni, hogy a tudás birtokában vagyunk, megakadályozza, hogy eljussunk a megértésre.”

(Hitvalló Szent Maximos)

„Merészen tervezni, alaposan kivitelezni, felkészülni a csalódásra.” (Martin Luther King)

Definíció:

Készség, amely értelmünket arra teszi hajlandóvá, hogy megfogalmazhassuk céljainkat és megtaláljuk a céljaink eléréséhez alkalmas eszközöket, miközben céljainkat alárendeljük a végső célunknak.

Kulcsszavai:

  • Emlékezet, tapasztalat,• értelem, tanulékonyság, felfogóképesség,• találékonyság (intuíció),• jövőről való gondolkodás, előrelátás,• óvatosság, mérlegelés, körültekintés (kivételek megítélése), • helyes döntés, érvelés, utasítás-parancs,• a cselekvés nyomon követése, értékelése, aktualizálása.

Az alapfogalmak tisztázása után, talán azt sem árt egyértelművé tenni – ismerve a helyi polgármester álláspontját a kritikusaival szemben – (ha már magát vallását gyakorló keresztény”-nek és kereszténydemokrata politikusnak tartja), mi is a keresztény értékelvű ember joga, kötelessége és feladata.

 A keresztény értékelvű ember joga és kötelessége, hogy nézeteiről beszéljen, nyíltan megszólaljon, és közéleti üzeneteket fogalmazzon meg. Ezt tesszük ebben az írásunkban és ezt tettük az eddig megjelent cikkeinkben is.

 A keresztény értékelvű ember feladata továbbá, hogy a közéleti jelenségeket elemezze, magyarázza, és a vezetés munkáját bírálja, tanácsot adjon, de kivételes esetektől eltekintve nem feladata, hogy beavatkozzon a napi politikai döntésekbe, mert ezekért nem visel politikai felelősséget.

  Véleményünk szerint a keresztény értékelvű ember egyik legfontosabb magatartási formája a példamutatás. Meggyőződésünk, hogy a negatív példamutatás többet árt az eszmerendszer híveinek, mint száz az eszmerendszert reklámozó levegőbe szóló kommunikációs blöff, vagy mint az ateista propaganda.

Az eszmerendszer (színlelt vagy meggyőződéses) hirdetői is sokszor elfelejtik, hogy az életünk jó és rossz példáival mély nyomot hagyunk a lelkekben, és ahhoz mérten hisznek, vagy nem hisznek nekünk, nekik. A keresztény és nem keresztény tököli közösségre tartozik viszont, hogy a település helyzetét a valóságnak megfelelően elemezze. A szükséges következtetések levonása után felelősséggel döntsön a következő önkormányzati választásokon a település jövőjéről.

Nézzünk néhány gyakorlati példát hétköznapjainkból a fentiekre:

A fentiekre tekintettel az alábbiakban kifejtjük álláspontunkat néhány jellemző példa bemutatásával a teljesség igénye nélkül. Remélve, hogy a szükséges következtetéseket a közösség levonja és döntéshozatalakor az elkövetkező önkormányzati választáson figyelembe is veszi.

IGAZSÁGOSSÁG:

 Mottó:

„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (Jn 8, 32)

Az igazság megismerése, egy önmagát kormányozó közösség számára az önkormányzás egyes kérdéseiről és módjáról, úgy véljük mindenki számára, aki ezt igényli és a város adófizető polgára számára jogos igény. Egyesületünk ezzel kapcsolatos kérdéseivel kereste meg a város polgármesterét és képviselő testületét. Választ kérdéseinkre az után sem kaptunk, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság „megállapította, hogy a bejelentők által feltett kérdések közérdekű, illetve…… közérdekből nyilvános adatok”. Ezt a tényt 2017.04.19. – én kelt jelentésében közzétette a honlapján NAIH/2017/2294/2/V számú határozatában.  Melyben megállapította, hogy a polgármester az információ szabadsággal kapcsolatban jogsértést követett el. . Egy zárójeles megjegyzés, hogyan várható el a jogkövető magatartás az átlagpolgártól, ha nem tanúsít sem a polgármester sem a képviselő testület jogkövető magatartást? Sehogy.   Egyesületünk a határozatban foglaltak kikényszerítése céljából bírósághoz fordult. Az ügy jelenleg is folyamatban van.

Ez lenne a keresztény értékrend szerinti önkormányzás? Vagy kisajátítása, színlelése az eszmerendszernek a hatalom megtartása érdekében?  Döntsék el Önök!

MÉRTÉKLETESSÉG

Definíció:

Az önmérséklés készsége, amely a cselekedeteinket a tisztesség korlátai közé szorítja.

A keresztény értékrendre egy példa:„amíg Magyarországon éhező ember van, addig az én asztalomon ne legyen luxusétel” Mindszenti József

Nyilvánvaló, hogy sem a (helyi) politikusainktól sem a hétköznapi emberektől nem kérhető számon oly mérvű kiállás a már említett eszmerendszer mellett, mint amit Mindszenti József képviselt. De az önmérséklés készsége véleményünk szerint számon kérhető az olyan (helyi) politikuson vagy politikusokon, akik politikai tevékenységüket az eszmerendszerre hivatkozva végzik.

Nem éppen az önmérséklésre utaló magatartás az, ha valaki vagy valakik közpénzen személyautót vásárolnak és a használatát oly módon szabályozzák, hogy a magán és a közcélú használat nem nyomon követhető. Valamint a használat utáni összes teher (magánhasználat esetén is), közteher az adófizető polgárokat terheli. Így veszti el a közpénz ez esetben is közpénzjellegét (más helyi esetekre a későbbi írásainkban részletesen kitérünk). Nyugodt szívvel kijelenthetjük, ez esetben úgy hasznosul a közvagyon mintha az saját illetve magán vagyon volna.

Nincs ezzel semmi gond, ha ez törvényes, csak hangsúlyozzuk ki, ez nem a keresztény eszmerendszer és értékrend szerinti gondolkodás, illetve önmérséklésre való készség. Ez valami egészen más. Mindeközben az önkormányzati alkalmazottak bérét évek óta nem emelték, a polgármester havi bére több mint bruttó 800 000 Ft, míg az önkormányzatnál dolgozó karbantartók bére havi nettó 130 000 Ft, ami valamivel több, mint a képviselők havi tisztelet díja.  Milyen példát mutatunk így, mondjuk a közmunkásainknak? Kapargassátok csak nyugodtan a parkokat, míg mi urizálunk, munkaidőben teniszezni járunk. Közben olyan lózungokkal nyugtatjuk őket, munkaidejüket, jövedelmüket illetően, mint a „polgármester nem időre megy, hanem érkezik”, a hivatali gépkocsi (részben térítésmentes) magáncélú használata az pedig természetesen jár. Hogyan érvényesül itt az „eredendő egyenlőség eszménye”, mint kereszténydemokrata alapérték? Sehogy.  Ezek hangsúlyozása demagógia lenne? Nem gondolnánk.

ERŐSSÉG:

 Mottó:

Ne add fel! Állj ki a jó mellett!

A jó melletti kiállás szerintünk is az ha „Újra néven nevezzük” a dolgokat. Idézzünk ide néhány megállapítást a jobboldali szervezetek által szerkesztett kiadványból.

„126. Az erősség erényével felruházott embert onnan ismerjük fel, hogy akkor is kiáll valami mellett, ha az veszéllyel jár. Saját érdekeit alárendeli a közösség érdekeinek, életével példát mutat másoknak.”

„127. Meg tudja különböztetni az egyén érdekét a közösség érdekétől. Saját érdekét nem tekinti „fontos államérdeknek”.”

„133. Az erősség önkorlátozás.”

„134. A keresztény embertől távol áll az erőből politizálás.”

„135. A keresztény értelemben vett mértékletesség az erőt olyan mértékben használja, amennyire a közjó eléréséhez szükséges.

„138. Az erősség embere meghallgatja a másikat, amivel meghaladja önmagát. Elsősorban azért, mert a közösségi tevékenység során konszenzusra törekszik,”

„146. Az erősség erényével rendelkező közéleti embernek nem az olcsó népszerűség a célja, … kitart a jó mellett.”

Sajnos arra semmilyen idézetet nem találtunk a kiadványban, hogy mi a következménye annak, ha a magát kereszténynek mondó (helyi) politikus mégsem e kritériumok szerint cselekszik, politizál?

Szerintünk az sem demagógia, ha valakik rákérdeznek arra, hogyan érvényesül fentiek be nem tartása esetén a „szolidaritás és a közjó szolgálata”, mint kereszténydemokrata alapérték? Véleményünk szerint sehogy.

OKOSSÁG:

Kulcsszavai:

  • Óvatosság, mérlegelés, körültekintés (kivételek megítélése), • helyes döntés, érvelés,• a cselekvés nyomon követése, értékelése, aktualizálása.

Az okosság erényét úgy gondoljuk Zelk Zoltán Mese a legokosabb nyúlról című, gyerekeknek szóló meséje egy részletével lehet a legegyszerűbben bemutatni.

Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról (részlet)

….a kis nyúl került sorra.
Erre felelj, ha tudsz, róka:
ha megfelelsz, most az egyszer
te leszel a polgármester!
Nincsen szárnya, mégis repül,
fákon, bokrokon hegedül,
ha nem repül, nincsen sehol,
de mégiscsak van valahol,
nincsen szárnya, nincsen lába,
mégis a világot járja…

Töri is fejét a róka,
ennek a fele se móka,
hiába, no, nincs felelet,
mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet!

Szól a nyuszi: Figyelj, róka!
Hogy mi lehet? Mi más volna?
Ismeri a nyár s a tél,
mi lehetne más: a szél!

Kis nyúl főzte le a rókát,
ő állotta ki a próbát,
az erdőben akkor egyszer,
nyuszi lett a polgármester.
Egyszer volt, hol nem volt,
egyszerű kis nyuszi volt.
hosszú füle, kurta farka,
semmi furcsa nem volt rajta.

„Semmi furcsa nem volt rajta”, a keze tiszta volt, amit szívesen megfoghat, minden jó szándékú tököli jobboldali és a baloldali polgár.Ilyen polgármestert és képviselőket kívánjunk, illetve válasszunk magunknak.

Utóirat: próbáljuk ki mi is most az egyszer, milyen is az, ha egy „erdőben”(városban) nem „huncut róka” a polgármester.

Forrás: Internet             „Újra néven nevezzük” című kiadvány

Tököl, 2019. 03.31.

Ajánlja az Önök szíves figyelmébe:

Tisztelettel: a Civil Kontroll Egyesület társelnöke: Nagy Béla

Lektorálta: Pletser József

Facebook hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.