civiltokol összes bejegyzése

Csepel-sziget kapui

Csepel-sziget kapui

 A híd olyan építmény, olyan műtárgy, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő terület között. A hídnak állni kell télen és nyáron is. Ki kell bírnia az árvizet és a terhelést egyaránt. A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket, kidőlt fatörzseket, lecsüngő liánokat használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. Az egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket is építettek. A modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája ma is megtalálható. De hogyan lehet bejutni kedves szigetünkre?  Több módon. Hidakon, repülővel, kompokkal egyaránt. Írásomban a hidakról szeretnék egy összefoglalót adni Tököl lakóinak. Egy kicsit másképp, érzelmek oldaláról is. Csepel-sziget kapui bővebben…

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

Csepel-szigeti kronológia és Tököl

 Csepel sziget1740

Térkép: Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1740.esztendő

A Csepel sziget az É-ról D-re hosszan elnyúló sík terület, melynek hossza 48, szélessége 3-9 km, területe 257,11 km2.

A régi írások szerint a honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének adott szálláshelyet a sziget. Árpád itt építette első lakát; szívesen mulatott a szigeten, s itt született fia Zoltán is. Később is királyaink kedvelt helye maradt, s a mohácsi vészig a királynék nászajándékát képezte.  A középkorban is a mindenkori uralkodó magánbirtokához tartozott, a királyi család pihenőhelye és vadászterülete volt. Ekkoriban a sziget települései jelentették az udvar élelemellátásának egyik fő forrását is. Oláh Miklós leírása szerint a sziget bővelkedett vadban, erdőkben, szőlőkben s más terményekben.
Csepel-szigeti kronológia és Tököl bővebben…

Kezdődik az iskola

 

Kezdődik az iskola-2016

Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

Könyv, toll, tinta, ceruza,

rontom-bontom,

kezdődik az iskola,

csak aszondom.

Kora reggel rohanás,

rontom-bontom,

nem könnyű a tanulás,

csak aszondom.

Tízpercben nagy futkosás,

rontom-bontom,

torkod fájdul, ne kiálts,

csak aszondom.

Zsemlye és vajaskenyér,

rontom-bontom,

morzsát szedhet az egér,

csak aszondom.

Énekóra, la-la-la,

rontom-bontom,

reng a terem ablaka,

csak aszondom.

Tornaóra egy-kettő,

rontom-bontom,

leszakad a háztető,

csak aszondom.

Kintről benéz egy szamár,

rontom-bontom,

iskolába sose jár,

csak aszondom.

Mottó:

„Elmondok neked egyet-mást. Mindennap egyvalamit. Hogy megtarthasd. A fejedben. Mert látod: minden ember annyit ér, amennyit tud. Ha olyat is tud, amit más senki se, akkor mindenkinél többet ér.”

Gárdonyi Géza

Persze vannak, akik a fenti idézettel nem azonosulnak. Mégis csodás dolog a tudás, melyhez csak kemény munka árán lehet jutni. Kezdődik az iskola bővebben…

A tököli repülőtér

A ma 20-25 év körüli fiataljai nem is emlékeznek arra, milyen idillikus hangulat volt Tökölön régen arra ébredni hajnali 4-kor, reszketnek az ablakok, szállnak fejünk felett a repülők, néha a kert végében a függőleges próbarepüléskor remegésbe kezdett a gyümölcsfák levélzete, vagy repült a cserép a tetőről. A most bátor hangadó, akkor mélyen hallgatott. A fegyverek árnyékában nem volt mindenki oly mélyen hazafi. És akkor, aki élni akart, az ma nem feltétlen követendő. Megpróbálom összegyűjteni a múltból azokat, amelyek a jelen számára már csak emlékek és elgondolkodtatóak.

A tököli repülőtér bővebben…

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve

A tököli Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület nevében örömmel mutatjuk be és tisztelettel ajánljuk az Önök figyelmébe dr. Szilágyi József most megjelent hetedik” Tukuljski Racovi, egy rác népcsoport és rokonai múltja régi dokumentumok tükrében” című könyvét.

A könyv, mint az előző hat is magánkiadásban jelent meg. Az igényes kiadású könyv 136 oldalon 262 antik fotó és képeslap segítségével – mely a szerző több mint egy évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye” – mutatja be a tököli rácok és rokonaik valamint a környéken letelepedett – Ercsi, Érd, Csepel, Törökbálint, Perkáta, Százhalombatta, Szentendre – i rácok életét és szokásait.

A megjelenés időzítése sem véletlen, hiszen augusztus 15.- e, az a nap, Nagyboldogasszony ünnepének napja, amikor a kutatások szerint a rácok elindultak új hazájukba és ahova megérkezve vérükkel fogadták meg, hogy hűek lesznek befogadó országukhoz.

Könyvbemutató- dr. Szilágyi József hetedik könyve bővebben…

Csepel-sziget központjában

Csepel sziget központjában, a mi szeretett településünkön, már a korai vaskorban is éltek!

Hogy jó helyen élünk, hogy jó helyre születtünk, azt a történelem is igazolta. Tököl a sziget szívében mindig is meghatározó volt.

Történelmi írások között lapozva érdekes dolgot lehet találni az 1958-ban megjelent, Budapest régiségei könyvben Patek Erzsébet írásában. Itt olvasható, hogy időszámítás előtti 6-7-8. századi időkben az itt élők urnatemetőben búcsúztak halottaiktól.

Írása szerint Gerecze Péter 1912-ben olyan temetősírokat tárt fel Tököl határában, mely temetkezési szokások, edények, azok elrendezései, a fenti korra jellemzőek.

Ezek un. urnasírok voltak, melyek mellett csontvázas sírok is előkerültek és igazolták a régi korok emlékeit. Csepel-sziget központjában bővebben…

A tököli római katolikus templom értékei

Amikor templomunkba jössz és imára hajtod fejed, az ima után érdemes körülnézni és keresni a múltat, hogy megtaláld a jövőt. Előttünk is éltek itt. Gyermekkorom világából előjön a nagymisére várakozás, mert 8 órakor kismise volt, kilenckor diákmise, 10 után jött a nagymise.

A tököli római katolikus templom értékei bővebben…

Urbanicza-sziget és a tököli gátszakadás története

“A faluhoz tartozó két kis sziget nem sok hasznot hajt, mert csak apró cserje és nád van rajtuk, s a megáradt folyó gyakran elönti őket. Hasonló sorsa van a folyóparti földeknek is.” – így tudósított Bél Mátyás a XVIII. század közepén 1736-ban kiadott leírásában Tököl faluról és a hozzá tartozó Duna partról. Aki azonban ma látogatna el Tökölre, már csupán egy szigettel találkozhat, az Urbanicza-szigettel. Felmerülhet a kérdés: ha ez így folytatódik a közeljövőben Tököl sziget nélkül maradhat? Urbanicza-sziget és a tököli gátszakadás története bővebben…